„Még egyszer a magyar földrajzi nevek térképi használatáról…”

Az előadások a következő témára: "„Még egyszer a magyar földrajzi nevek térképi használatáról…”"— Előadás másolata:

1 „Még egyszer a magyar földrajzi nevek térképi használatáról…”
Faragó Imre „Még egyszer a magyar földrajzi nevek térképi használatáról…” Budapest, február 17.

2 (1) Településnevek (2) Közterületek nevei (3) Igazgatási nevek (4) Kivezető irányok (5) Víznevek (6) Jellemző földrajzi pontok nevei (7) Határnevek (8) Tájnevek (9) Szintvonalérték-számok (10) Közlekedési elemekre vonatkozó nevek (11) Magyarázónevek (12) Egyéb tematikus névrajzi elemek

3 (2) Közterületek nevei A települések belterületén hivatalosan megállapított, dokumentált és legtöbbször a terepen táblával jelzett nevek. VÁROSTÉRKÉPEK

4 • A közterületek közösségi névadása
A névadással létrejött elnevezések nem tudatosak, hanem ösztönösek, hiszen a lakónépesség csak egy megkülönböztetési lehetőséget használ fel az azonos jellegű földrajzi objektum azonosítására. Az ilyen név nem tulajdonnév, hanem a hasonló és egymáshoz közel eső utcákat különbözteti meg egymástól. • A kiterjedésre, alakra, futásra, korra vonatkozó nevek: Nagy utca, Kis köz, Kurta utca, Sugár út, Új utca, Széles tér • A fekvésre, elhelyezkedésre utaló nevek: Hegy utca, Hegyalja út, Külső sor, Meredek utca

5 • A név talajjellemzőkből alakult: Homok utca, Köves út, Vörös utca, Agyagos köz
• A név hadászati építmény meglétéből ered: Vár utca, Várfok utca, Árok utca, Sánc utca, Palánk utca, Bécsikapu tér • A név nevezetes és névvel bíró középülettől ered: Aranykéz utca, Kígyó utca, Fehérhajó utca • A név a település gazdasági életében játszott szerepből ered: Piac tér, Búza tér, Gabona tér, Vásár tér, Halpiac tér, Tímár utca, Szappanos köz, Állomás utca • A közterület neve arról a településről kapta nevét, ahová az út, utca a helységből kivezet. Ebben az esetben a név településnévből képződött: Fehérvári út, Mogyorósi út, Soroksári út, Keresztúri út, Kőbányai út • A név eredhet az ott lakók nemzetiségi jellemzőiből: Magyar utca, Tót utca, Sváb utca, Rác utca, Cigány sor

6 • A közterületek egyéni (hivatalos) névadása
A névadás tudatos, sokszor egy ember vagy egy szűk csoport által adott név. Az elnevező tudatosan tulajdonnevet ad a közterületnek, az így adott név általában semmilyen kapcsolatban nincs a jelölt hellyel, annak jellegével és elhelyezkedésével. Magyarországon e névadási típus a XIX. század második felétől indult meg a városokban, majd a XX. század elejére fokozatosan a falvakra is kiterjedt. az 1930-as évektől ideológiai szempontok is tömegessé váltak e névadásban.

7 • Személynevekről elnevezett közterületek: Mátyás király, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor • Elvont, szimbolikus fogalmakból képzett közterület-nevek: Felszabadulás útja, Béke tér, Alkomány utca, Köztársaság tér, Magyar—szovjet barátság park • Események időpontjáról elnevezett közterületek: Október 23-a útja • Bármilyen köznévről elnevezett közterületek: Tárna utca, Rózsa utca, Dob utca, Szív utca, Százados út, Venyige utca, Róka köz • Egyéb tulajdonnévről elnevezett közterületek: Kolozsvár utca, Lőcsei utca, Korponai út, Moszkva tér, Helsinki út, Belgrád rakpart • Sorszámnévvel jelölt közterületek: 846. utca

8 VÁROSTÉRKÉP és TURISTATÉRKÉP
KÖZTERÜLET NÉV és a TÉRKÉP VISZONYA Mit tehet a térképész? Hivatalos név: KÖTELEZ! Nincs alternatíva, azt kell ábrázolnia, abban a nyelvi formában, amit az adott önkormányzat elfogadott. Régi névalakok ábrázolása: külön névkategóriaként, külön tematikaként kezelve, de ezek felvételének célszerűsége vitatható. Két- és többnyelvűség: • Ha hivatalosan kétnyelvű település: kötelező közterület-névi kétnyelvűség. • Hivatalosan egynyelvű település: ?fordítás, ?történelmi névalakok felvétele, célszerűsége vitatható VÁROSTÉRKÉP és TURISTATÉRKÉP

9 (3) Igazgatási nevek A társadalom által létrehozott mesterséges területegységek nevei. E területegységek hivatalosan megállapított határral és névvel rendelkeznek. A térképen konkrét területábrázolású, felületre vonatkoztatott nevek.

10 Az igazgatási nevek típusai:
– Államnevek – Közigazgatási egységek nevei – Védett területek nevei – Egyéb igazgatási egységek nevei

11 TÉRKÉPEN: AKADÉMIAI HELYESÍRÁS
– Államnevek Önálló, nemzetközileg elismert államalakulatok nevei. A Föld minden államának van magyar, illetve magyarnak tekintett névalakja. – Hagyományos (magyaros) név: a név utótagja legtöbbször az „ország” , ritkábban a „föld” szó, előtagja általában népnév. pl.: Svédország, Lengyelország, Spanyolország, Szváziföld stb. – Latinos név: a név a latin névből magyarosodott változat, ez esetben mindig „ia” végződésű. pl.: Szlovákia, Románia, Ausztria, Norvégia stb. – Egyéb idegen névből alakult név: a név idegen névből magyarosodott. pl.: Ukrajna, Egyiptom, Malajzia stb. TÉRKÉPEN: AKADÉMIAI HELYESÍRÁS

12 Helyesírási változás: ÁTI (1937) »» ma
Mexico »» Mexikó Liberia »» Libéria Canada »» Kanada Cuba »» Kuba Cyprus »» Ciprus Madagascar »» Madagaszkár Malaysia »» Malajzia Chile »» Chile Özbégisztán »» Üzbegisztán Kirgizföld »» Kirgizisztán Kazakföld »» Kazahsztán Becsuánaföld »» Botswana (70% becsuána)

13 További változások (1960-as évektől):
Mocambique »» Mozambik Bászutóföld »» Lesotho Szváziföld »» Szváziföld (Ngwane) Felső-Volta »» Burkina Faso Belorusszia »» Fehéroroszország Moldávia »» Moldova ?? Nagy-Britannia/Egyesült Királyság ++ nem tekintjük változásnak: Elefántcsontpart/Cote D’Ivore Tanganyika/Tanzánia Sziám/Thaiföld

14 JÁTÉK az ÁLLAMNEVEKKEL

15 Finnország Finnia, Szuomia
Svédország Svédia, Szvénia Norvégország Norvégia Dánország Dánia Észtország Észtia Lettország Lettia Litvánország Litvánia Németország Németia, Germánia Franciaország Frankia, Francia Lengyelország Lengyelia, Polszkia Olaszország Itália, Olaszia Spanyolország Spanyolia, Hiszpánia Portugálország Portugália

16 Angolország Anglia Írország Íria Görögország Görögia, Grécia Bolgárország Bulgária Oroszország Oroszia, Russzia Csehország Csehia Osztrákország Ausztria Tót- Szlovákország Szlovákia Ruszin- Ukránország Ukránia, Ukrajna Oláh- Románország Románia Rác- Szerbország Szerbia Horvátország Horvátia Vend- Szlovénország Szlovénia

17 – Közigazgatási egységek nevei
Az egyes államok belső szervezeti, közigazgatási egységeinek nevei. A közigazgatási egységek minden ország esetében hierarchikus rendet követnek. Ha egy térképen több ország területét ábrázoljuk és a belső közigazgatás eltérő, akkor is különbséget kell tennünk a különböző szintű egységek megírásánál, ha egyes szintek egy-egy ország esetében hiányoznak is. • belső autonómia: szövetségi állam, szövetségi tartomány • alacsonyabb fokú önállósággal bíró más adminisztratív egységek: megye, körzet, járás stb. A közigazgatási nevek sokszor azonosak lehetnek történeti-földrajzi tájnevekkel (Alsó-Ausztria, Bajorország, Bihar stb.)

18 • Tartományok nevei Tartományneveken a magyarországi megyéknél nagyobb, sokszor az előbbinél jóval nagyobb hatáskörrel bíró igazgatási egységek neveit értjük. • Az európai tartományok egy részének magyar alakja az államnevekkel egyidőben, velük azonos módon alakult ki, hiszen sokuk a középkorban szuverén fejedelemség, királyság volt. Stájerország (Stíria), Bajorország, Karintia, Türingia, Szászország, Aragónia, Kasztília, Podólia, Galícia (Gácsország), Moldva, Besszarábia, Olténia (Kis-Oláhország), Munténia (Nagy-Oláhország), Montenegró, Koszovó (Rigómező) stb .

19 A középkori eredetű, akkor államisággal rendelkező európai tartományok és történeti-földrajzi tájak nevei nem választhatók el az államnevektől csak a nevek mai vonatkozási állapota és ezáltal kartográfiai besorolása tesz különbséget köztük. • Magyaros írású, illetve lefordított nevek: Ezek főleg égtájakat és viszonyítási elemeket tartalmazó nevek. Észak-, Dél-, Kelet-, Nyugat-, Közép-Csehország, Észak-, Dél-Morvaország, (Csehország) Északi kerület, Déli kerület (Izrael) Északnyugati területek (Kanada) Észak-Dakota, Dél-Dakota, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Új-Mexikó, Kalifornia (Am. Egy. Áll.) Keleti körzet, Felső-Nílus, Egyenlítői körzet (Szudán) Észak-Lunda, Dél-Lunda, Észak-Cuanza, Dél-Cuanza (Angola) Észak-Matabeleföld, Dél-Matabeleföld, Észak-Masoneföld, Dél-Masoneföld, Manikaföld, Középső tartomány (Zimbabwe)

20 A társországok nevei: társországokon a magyar történelem és igazgatástörténet egyedi volta következtében azokat az igazgatási alakulatokat értjük, amelyek hosszabb-rövidebb időre részben függetlenedtek a Magyar királyságtól, illetve helyzetük a Szent Korona alatt belső autonómiát eredményezett. A legtovább, 1000, illetve 1071 óta Magyarország társországaként működő Erdély (Erdélyi fejedelemség) és Horvát-Szlavónországok (Horvát királyság) nevek tartoznak e névcsoportba. E két terület majdnem teljes történelmünk folyamán, Erdély 1848-ig, Horvátország 1920-ig társországként működött a Magyar királyság jogi keretein belül. A Horvát-Szlavónország megjelölés Szlavónia, Horvátország és Dalmácia együttesét jelentette. Végeredményben mindhárom társországként működött és csak 1868 után képezték az „egyesült” Horvát királyságot.

21 • Járások nevei Magyarországon
Településnévből (93,7%): Esztergomi (Esztergom) Gölnicbányai (Szepes) Tájnéből: Bodrogközi (Zemplén) Csallóközi (Komárom) Tiszaháti (Bereg) Hegyháti (Baranya) Csereháti (Abaúj-Torna) Sokoróalji (Győr) Völgységi (Tolna) Izavölgyi (Máramaros) Tiszavölgyi (Máramaros) Felvidéki (Bereg) Kézdi (Háromszék) Orbai (Háromszék) Sepsi (Háromszék) Felcsíki (Csík) Jászsági alsó (J.-N.-Sz.) Jászsági felső (J.-N.-Sz.) Nádasmenti (Kolozs) Víznévből: Tiszai alsó (J.-N.-Sz.) Tiszai közép (J.-N.-Sz.) Tiszai felső (J.-N.-Sz.) Marosi alsó (M.-Torda) Marosi felső (M.-Torda) Tiszai (Szabolcs)

22 Megyén belüli korreláció:
Központi (Bihar, Hajdú, Temes, Tolna vm.) Tiszáninneni (Csongrád) Tiszántúli (Csongrád) Győr vármegye járásai: Pusztai ü Győri-puszták [településtípus, tájnév] Sokoróaljai ü Sokoróalja [néprajzi tájnév] Tószigetcsilízközi ü Tóköz+Szigetköz+Csilizköz [néprajzi tájnevek]

23 közigazgatási egységei
A Magyarországgal szomszédos országok közigazgatási egységei és magyar névalakjai – áttekintés –

24 SZLOVÁKIA ő 8 kraj• körzet, 79 okres • járás
Járások névképzése: okres Nové Zámky = Érsekújvári járás okres Banská Bystrica = Besztercebányai járás

25 ROMÁNIA ő 41 judeţ • megye Kárpátokon inneni megyék (16)

26 ROMÁNIA ő 41 judeţ • megye Moldvai megyék (8) Dobrudzsai megyék (2)

27 ROMÁNIA ő 41 judeţ • megye Havasalföldi megyék (15)

28 HORVÁTORSZÁG ő 20 županija • megye (bánság)

29 UKRAJNA ő 24 oblaszty • terület
A területek névképzése: 1) Csernyihivszka oblaszty • Csernyihivi terület 2) Zakarpatszka oblaszt • Kárpátontúli terület Volhinszka oblaszty • Volhíniai terület SZERBIA és MONTENEGRÓ ő 2 republika • köztársaság, 2 autonomna pokrajina • autonóm tartomány

30 AUSZTRIA ő 9 Bundesland • szövetségi tartomány

31 – Védett területek nevei
A védett területeket jogszabályi vagy törvényerejű rendeleti úton hozzák létre. • természetvédelmi célú • katonai célú • egyéb

32 • Természetvédelmi területek
A védelem alá tartozó földrészleteket a jogszabály helyrajzi számuk alapján sorolja fel. A védett terület neve egyben a védettség fokára is utal. Duna–Ipoly nemzeti park (természetföldrajzi név) Gerecsei tájvédelmi körzet (tájnév) Pitvarosi puszták tájvédelmi körzet (településnév) Makó–Landori-erdők természetvédelmi terület (településnév) Kistompai löszpusztarét természetvédelmi terület (településnév+védettség oka) HELYESÍRÁS ?

33 Szlovák-karszt – Gömör–Tornai-karszt
– Idegen területek védett területeinek nevei magyar-, magyaros írásmóddal –közszói és melléknévi tagok általában fordítandók –tulajdonnévi tagok, ha a névnek magyar alakja van, az épüljön be a névbe Národný park Muránska • Murányi-fennsík n. p. Národný park Slovenský raj • Szlovák paradicsom n. p. Národný park Slovenský kras • Szlovák-karszt n. p. Chránená krajinná oblasť Biele Karpaty • Fehér-Kárpátok tájvédelmi körzet „KONKRÉT FORDÍTÁS” Szlovák-karszt – Gömör–Tornai-karszt

34 • Katonai területek Több országban (pl. Ausztria, Szlovákia, Franciaország stb.) a közigazgatásba is illeszkedő területek. Vojenský obvod Javorina • Javorina katonai terület Vojenský obvod Javorina • Pásztorhegy katonai terület Truppenübungsplatz Bruckneudorf • Királyhidai gyalogsági gyakorlótér

35 – Egyéb igazgatási egységek nevei
• Egyházmegyék nevei • Vízügyi igazgatóságok nevei • egyéb területi szerveződésen alapuló nevek

36 (5) Víznevek Vízrajzi elemeket jelölő nevek. Vonatkozási helyük a vízrajzi elem. A méretarány függvényében lehetnek pontra, felületre és vonalra vonatkozó nevek.

37 • Vízrajzi tulajdonnevek
Kárpát-térségben lévő nagy folyók magyar nevének legtöbbje görög-latin eredetű és szláv nyelvi közvetítésű (Kiss Lajos) Danuvius (lat.) »» Dunaj (szláv) »» Duna Tisszósz (gör.) »» Tisa (szláv) »» Tisza Dravos (gör.) »» Dráva (szláv) »» Dráva Márüsz (gör.) »» Moris (szláv) »» Maros Aluots (dák) »» Alutus (lat.) »» Olt Graunosz (gör.) »» Gron (szláv) »» Garam Wag (ógermán) »» Váh (szláv) »» Vág Savus (lat.) »» Sáva (szláv) »» Száva

38 A kisebb vízrajzi elemek tulajdonnevei között már szláv, török, magyar, német eredetűek is találhatók. A honfoglalás után a magyar nyelvben keletkezett Sajó, Berettyó, Hejő, Egregy, Szilágy, Fekete-ügy újabb víznévi kronológiai réteget alkotnak. A régi víznevek legtöbbje természeti név: a víz természeti adottságaival, a folyóknak folyó voltával, meder sajátosságával, a víz színével, szagával, ízével, hőfokával, a csobogás hangjával, a folyás sebességével, a környezet növénytakarójával, jellemző állatfajával van kapcsolatban.

39 Magyar névadásból származó tulajdonnevek:
Almás »» vidékén a jellemző gyümölcs az alma volt Aranyos »» a folyó hordaléka az aranymosás kiváló alanya volt Árpás »» vidékén a jellemző termény az árpa volt Fehér-tó »» a kiszáradó mederben a sziksó fehéren kiválik Hangony »» a név a hang főnév származéka, a folyó „nagy hangú” Nyárád »» vidékén jellemző a nyárfa Ér »» ’lusta folyású, iszapos medrű folyóvíz’ Homoród »» a név folyómeder alakjára utal Lápos »» ’mocsaras, ingoványos folyóvíz’, egyes vélemények szerint a bolgár lopos =’bojtorján’ névből Sebes »» „gyors folyású” folyóvíz

40 Szláv névadásból származó tulajdonnevek:
Balaton »» a Blatno grad = ’mocsárvár’ név első tagjából Cuha »» a suchy = ’száraz’ melléknévből Szuha »» a szuha = ’kiszáradó’ névből Túr »» a tur = ’őstulok’ főnévből Kovászna »» a kvas = ’kovász, élesztő’ főnévből Kraszna »» a krászna = ’szép’ melléknévből Ilosva »» a jelša = ’égerfa’ főnévből Beszterce »» bystrica, bystrina = ’hegyi patak’ főnévből Tapolca »» toplica = ’melegvíz’ főnévből

41 • Vízrajzi köznevek HOVA LETTEK E KÖZNEVEK?
Szabó T. Attila szerint a vízrajzi köznevek történeti szempontból az alábbi csoportokba sorolhatók: • Köznévi jelentésben ma is élő vízrajzi köznevek árok, csorgó, feredő, folyam, forrás, gát, híd, itató, kenderáztató, nád, patak, sátés, tó, víz • Érett jelentéssel csak határnevekben meglévő vízrajzi eredetű köznevek fő, mocsolya, sár, sás, selymék • Kihalt jelentéssel ma is meglévő határnevekből kimutatható víznevek erge, hintó, jó, renget • Csak történeti nevekben előforduló vízrajzi köznevek lágy, tő HOVA LETTEK E KÖZNEVEK?

42 • A magyar nyelv vízrajzi köznevekben gazdag.
• A köznevek jelentős része valójában határnév köznévi tagja. • A magyar nyelv és a térképek az utóbbi két évszázadban, de fokozottan az elmúlt fél évszázadban jelentős nyelvi szegényedésen estek át a víznévi köznevek használata tekintetében. • Mivel a földrajzi köznév adja meg a földrajzi objektum, jelen esetben a vízrajzi elem jellegét, szó formájába öntve, a térkép nem tartalmazhat olyan, már nem használatos földrajzi köznevet, amelynek jelentése nincs benn a köztudatban. •A vízrajzi köznevek jelentős része az ármentesítési és lecsapolási munkálatok miatt szűnt meg, azért mert az az objektum amit jelölt, a terepen megszűnt. •A fejlődés hozza a névszegényedést és ezt – mivel kis, helyi esetekről van szó – nyomon követni és beavatkozni szinte lehetetlen.

43 • „Új” víznevek – műnevek – „modern” nevek
Az árvízmentesítés, lecsapolás, vízrendezés, öntözés munkálatai és műtárgyai hozták a vízrajzi nevek új, típusait: • csatornák, árapasztók nevei, ezek sokszor tól–ig nevek: (Szárazér–Porgányi-csatorna), ill. számnevet tartalmazó nevek. • víztárolók, duzzasztások nevei A létrejövő objektum neve mindig a duzzasztási pont nevéből keletkezik. Így a név eredete lehet határnév vagy jellemző földrajzi pont neve (Láz-bérci-víztároló, Begécsi-víztároló), településnév (Markazi-víztároló, Biai-tó). A mesterséges állóvizek földrajzi köznevei általában a víztároló és a tó.

44 Új vízrajzi objektumok magyar névalakjai
Ha újonnan létrejött idegen víznév magyar nevét keressük, akkor a névképzésben részt vevő objektum (pl. település) magyar nevét használjuk és a közszói tago(ka)t fordítjuk, esetleg a duzzasztási ponthoz közel fekvő objektum nevéből képezzük az új elem magyar nevét. Vodná nádrž Král’ova »» Vágkirályfai-víztároló Král’ova = Vágkirályfa Hrhovské rybníky »» Tornagörgői-halastó Hrhov = Tornagörgő jazero Nové Košariská »» Misérdi-tó Nové Košariská = Misérd vodné dielo Gabčíkovo »» Bősi-üzemvízcsatorna

45 • Tengerfelszínek földrajzi nevei
A legáltalánosabb és leggyakoribb a tenger köznevünk. A világtengerek jellemzésére, az óceán szót, mint földrajzi jellegű köznevet, a magyar nyelv – más nyelvekhez hasonlóan – a görög okeánosz szóból kölcsönözte. A ma óceán köznévvel illetett földrajzi neveink – három ilyen van: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán – köznévi része, az óceán szó csak a múlt század második felétől kezd minden óceán tekintetében meghonosodni nyelvünkben. Azelőtt az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán mint tengerek szerepeltek „Átlánticu tenger”, „Indiai tenger”. A Csendes-óceán neve váltakozott, hol „Tsendes tenger”, hol „csendes oceanus”-nak írták.

46 A világtengereken kívül, más tengerfelszínek nevei a magyar atlaszkartográfia és oktatási térképek készítésének kezdetétől már jórészt szerepeltek, esetleg helyesírásuk volt némileg eltérő a maitól. Minden tengernevünk fordítás (Csendes-óceán, Földközi-tenger, Korall-tenger, Fekete-tenger stb.), illetve részfordítás (Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Grönlandi-tenger stb.). A tengerfelszínek neve a magyar nyelvben a legkevesebbet változott nevek csoportja. Talán csak a ma Balti-tengernek írt nevünk esett át változáson, először a németből került be a magyar használatba az Ostsee fordításaként: Napkeleti-tenger, majd Keleti-tenger, mára szintén németből fordítva a Balti-tenger honosodott meg. A hagyomány kedvéért célszerű lenne a Balti (Keleti)-tenger alakot bevezetni a Perzsa (Arab)-öböl mintájára.

47 (6) Jellemző földrajzi pontok nevei
(7) Határnevek A nyelvészek és néprajzosok jellemzőik alapján egy csoportba, a „helynevek” csoportjába veszik a határneveket, a jellegzetes földrajzi pontok neveit és a vízneveket. Kartográfiai értelemben, a kategorizálás követelménye miatt ezek három csoportot alkotnak. Kartográfiailag a határnevek és a hegycsúcsnevek „rokoníthatók”, sokszor egymással „helyettesíthetők”.

48 – Jellegzetes földrajzi pontok nevei
A jellegzetes földrajzi pontok a felszín olyan kiugró jellegzetes pontjai, amelyeket e jellegzetességüknél fogva külön névvel illet az ott élő ember. •Hegycsúcsok és magasságok •Hágó- és szorosnevek •Foknevek – Határnevek A határ a település kataszteri területén belül, nem a belterülethez tartozó, általában mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló terület. Röviden a település külső része. A határnak a népnyelv adott és ad a határrészre jellemző természeti, gazdálkodási, birtoklási, társadalmi eredetű neveket.

49 – Változásaik (Szabó T. Attila egy példája nyomán)
„Ha egy település egyik, ma már beépített részét Solymostónak nevezi a lakosság és ez a név a mai állapotot tekintve a helyre nézve egyáltalában nem jellemző, hiszen a szóban forgó helyen ma nemcsak, hogy nincs állóvíz, de minthogy tudvalevően a sólyom nem vízimadár – nem jelentkezik a madárfajta sem. A helytörténeti adatok és a szókincs ismerője számára azonban nyilvánvaló, hogy a helynév egy gesztenyeszerű csemegét szolgáltató vízinövény, a sulyom nevével alakult. Az eredeti Sulymos-tó forma tehát csak az állóvíz eltűnte s vele együtt a sulyom növény, illetőleg növénynév kiveszése után alakulhatott át a lakosság fura „értelmesítése” eredményeként Solymostóvá.”

50 „A helynevek nagyobb részben eredetileg a föld köznévi megjelölései voltak, és ezért bizonyos határok között a név használójának alkalmi megszerkesztésükre volt lehetősége. A hosszas használat folytán azonban a nevek nagy részének alakja megmerevedett, és ma már ezt használja az egész nyelvközösség egyöntetűen. A neveknek e megmerevedett alakját a telekkönyvezések idején rögzítették írásos formában. Ennek ellenére a névgyűjtésekkor számos esetben tapasztalták, hogy sok határrésznek több változata is használatban van. Gyakran nyelvjárási és köznyelvi vagy régi és új változatok élnek egymás mellett.”

51 A FORRÁSOKBAN ÁLLAMI BEAVATKOZÁSOK megjelenésük a 60-as évektől
Gyakran nyelvjárási és köznyelvi vagy régi és új változatok élnek egymás mellett. Najgebirge Od Újfaluskih vriskov Oroszi-závoz Adott település nemzetiségi jellemzőit is sugallja! A FORRÁSOKBAN ÁLLAMI BEAVATKOZÁSOK megjelenésük a 60-as évektől Kartográfiai szempontból nagyon fontos megtudnunk, felkutatnunk az egyes köznevek jelentését hiszen sokuk, jellemző földrajzi térszínhez kötődik. Nem mindegy, hogy az egyes „különleges” köznevekkel jelölt összetételek a térképen milyen természeti, domborzati, gazdálkodási formához kötődnek.

52 cser = nádas terület dűlő = utak közé fogott szántóföld fertés = időszakos tócsa fenék = vízzel kitöltött mélyedés fő = hegytető, völgykezdet, tóvég gorond = kis dombhát, suvadt földtömeg görgény = völgytorok győr = mocsárvár, földvár haladék = lapos mélyedés haláp = vizenyős rét kerek = kis erdő kopács = bozót lák = tó, mocsár láz = erdei tisztás, kaszáló mál = déli hegyoldal

53 megye = mesgye, határ, vég, szél muzsla = sűrű, harasztos terület
nyak = hegynyereg, útszűkület nyír = mocsár óta = legelő pilis = hegy, hegycsúcs, kopasz ponk = púp, halom, tető rez = hegy, hegycsoport, fennsík szék = szikes tó tázlár = kopasz, tar töpe = hegy ügy = folyó vaskapu = hegyszoros verő = déli hegyoldal závoz = meredeken felvezető út