A tér képi megjelenítése 2. rész Geometriai alapok

Az előadások a következő témára: "A tér képi megjelenítése 2. rész Geometriai alapok"— Előadás másolata:

1 A tér képi megjelenítése 2. rész Geometriai alapok

2 Perspektivikus térábrák
Mélység, méret, távolság érzékelése biológiai adottság Szaktudomány (geometria) térképészet: mélységábrázolás helyett magasságábrázolás Művészet tájábrázolást megújította másként láttatta a természetet esztétikai érzéket változtatta

3 Objektív, térszerű A térnek elv alapján szerkesztett modellje
Mérhetőség, ipari-műszaki alkalmazás Perspektivikus (= távlati): így látunk rövidülés, mélység, arány, végtelen Axonometrikus (= tengely): így láttatunk három oldal egyszerre látható (többnézetű) szerkesztett vetület Optikai törvények: ókori tudomány ismerte a művészet nem alkalmazta színházi díszleteknél használták

4 Perspektív ábrázolás: vízszintes, függőleges, ferde képsík (légi fénykép, panoráma, madártávlat)

5 Enyészpont, horizont

6 Korai perspektív ábrázolás Pompeii freskó

7 Raffello: Athéni iskola

8

9

10 Földrajzi galéria, Vatikán, 1580

11 Szubjektív, térszerű Művészi (a reneszánsztól)
Az alkotó a tárgy vagy személy objektív képét látja, de azt szubjektíven láttatja Fény-árnyék kontraszt, szokatlan nézőpontok, tértagolás (elő-, közép- és háttér) Modellt ül, de a képen nem ismerhető fel Axonometrikus és perspektivikus ábrázolások keveredhetnek: fent–lent, közel–távol Izmusok: a művészet csak felidézi, de nem ábrázolja a valóságot

12 Klasszikus ókor Görögök, rómaiak Bizánc Reneszánsz Izmusok
test szabad mozgású ábrázolása 3D ismert volt, bukásukkal eltűnt Bizánc visszatérés a síkábrázoláshoz Reneszánsz fejlettebben újjászületett tájkép nem csak háttér portréfestészet hagyományos Izmusok

13 Miller: Kanizsa ostroma, 1601 (felülnézetes vár), Sárvár

14 Harunobu: Esti harangszó (1766) Lebegő alakok, nincs enyészpont, átló térérzetet kelt

15

16

17

18

19 Síkok keveredése

20

21