Néhány ökológiai szempont a tervezett Duna-Tisza csatorna kapcsán (A fő cél a csatorna vagy a vízpótlás?) Dr. Molnár Zsolt és Dr. Biró Marianna botanikus,

Az előadások a következő témára: "Néhány ökológiai szempont a tervezett Duna-Tisza csatorna kapcsán (A fő cél a csatorna vagy a vízpótlás?) Dr. Molnár Zsolt és Dr. Biró Marianna botanikus,"— Előadás másolata:

1 Néhány ökológiai szempont a tervezett Duna-Tisza csatorna kapcsán (A fő cél a csatorna vagy a vízpótlás?) Dr. Molnár Zsolt és Dr. Biró Marianna botanikus, történeti tájökológus MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. december 1.

2 Néhány tény és szempont a Duna-Tisza köze éghajlata melegedni és szárazodni fog az energia ára növekvőben van, az élelmiszer ára is jelentősen fog nőni a máig fennmaradt természetközeli élőhelyek mennyisége kb. 140 000 hektár (kb. 10 %), ennek 78(!) százaléka vízhez kötött élőhely (Biró et al. 2000) az elmúlt évezredekben soha sem volt ilyen alacsony a talajvíz szintje a talajvízszint-süllyedésben az emberi hatás arányát 80-90%-ra becsüljük (Szilágyi-Vorosmarty (1993) 15%-ban tartja az időjárást felelősnek) a talajvízszint nagy területeken nem emelhető meg (Pálfai 1995, 2003, Mosonyi 2007) a tájban lakó ember a mainál természetközelibb módon, de használja a tájat! a természet öngyógyító képessége nagy sok terület szárazabb annál, mint amilyennek növényzete alapján látszik a Duna-Tisza közén több ezer darab víztől függő élőhelyfolt van, vízpótlásra is „több ezer” helyszínen van szükség nem az a kérdés, hogy épüljön-e vagy nem egy csatorna, hanem pl. az, hogy ha van az országnak 100 milliárd forintja, amit a Duna-Tisza vízhiányának enyhítésére, hatékonyabb vízkészletgazdálkodásra kíván elkölteni, akkor ezt milyen ökológiai szempontok figyelembevételével tegye

3 Véleményünk, javaslataink és indoklásuk egy nagy csatorna nem oldja meg a táj vízhiányából adódó problémákat nem javasljuk egy, a Tisza-völgy vízpótlását célzó csatorna építését sem egyetértünk Pálfai Imrével (Pálfai 2003) a legfontosabb teendőkben: 1. szárazgazdálkodás, 2. helyi vízkészletek visszatartása és tározása, 3. használt vizek újrafelhasználása, 4. vízpótlás külső vízforrásból megvizsgálandó az ivóvízellátás megoldása külső vízforrásból elképzelhetően tartunk egy vízpótló csatornarendszer kiépítését (nyílt csatornás és nyomócsöves rendszer kombinációjával) (vö. Pálfai (ATIVIZIG 1992, Pálfai 2003) és Kákonyi (2009) kérdés: a táj hanyadrészét látnák el vízzel az egyes vízpótlási változatok? egy vízpótló rendszer legfontosabb feladataI: mezőgazdasági öntözővíz, ivóvíz, természetvédelmi vízpótlások szűnjön meg minden belvízelvezetés a Homokhátságon és peremein is! nem javasoljuk nagy belvíztározók létesítését támogatni kell takarékosabb öntözőrendszerek kialakítását a vízpótló rendszer kiépítésével párhuzamosan meg kell szüntetni az illegális vízkitermelést

4 Összefoglalva egy nagy csatorna építését ökológiai szempontból kimondottan károsnak tartjuk a Pálfai- és Kákonyi-féle, összetett, a táj sok részére vizet juttató vízpótló rendszer kialakítását támogatjuk, de a megvalósításához részletes tervek, valamint ökológiai hatásvizsgálat szükséges, mert még ez a változat is okozhat felesleges természeti károkat a vízpótló rendszer kiépítésével párhuzamosan – állami dotációk és szigorú ellenőrzés segítségével - meg kell szüntetni az illegális vízkitermelést további víztakarékossági intézkedéseket kell megvalósítani

5 A Duna-Tisza köze természetközeli élőhelyei Biró Mariann és mtsai