Üzleti korrupció Magyarországon – empirikus eredmények

Az előadások a következő témára: "Üzleti korrupció Magyarországon – empirikus eredmények"— Előadás másolata:

1 Üzleti korrupció Magyarországon – empirikus eredmények
Szántó Zoltán (BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet) – Tóth István János (MTA Közgazdaságtudományi Intézet) BCE Korrupciókutató-központ 2008. November 19. Versenyképesség Kerekasztal, „Versenyképesség és Korrupció” konferencia Budapest, NFGM 1

2 Tartalom A vizsgálatról Módszerek A korrupció fogalmáról röviden
Eredmények A korrupció vizsgálata: megfigyelés vagy percepció? Korrupció Magyarországon: útban az intézményesülés felé Dilemmák és szükséges kutatási irányok 2

3 A vizsgálatról

4 Támogatók és résztvevők
Transparency International Magyarország A kutatásban résztvevők: Egyetemi hallgatók Cserpes Tünde, ELTE Nagy Zita Éva, BCE, DE Pálinkó Éva, BCE Szántó Zoltán, BCE Tóth István János, MTA KTI, GVI 4

5 Empirikusan megalapozott ismeretek
A vizsgálat célja Empirikusan megalapozott ismeretek Korrupciós helyzetek: szereplők és szabályozási feltételek Nem percepció, hanem megfigyelés Nem városi folklór, hanem megtörtént esetek Nem normatív, hanem leíró és oksági elemzés 5

6 Módszerek

7 Módszerek Rendelkezésre álló empirikus kutatások összegzése
Korrupciós helyzetek elemzése, tipizálása Szereplők Szituációk Magatartási összetevők Szabályozási feltételek Félig strukturált interjúk vállalati felsővezetők körében Korrupciógyanús esetek megjelenése a magyar on-line médiában : tartalomelemzés és tipologizálás 8 hírportál, illetve nyomtatott sajtó on-line változatában (Origo, Index, NOL, VG, FN, Magyar Nemzet, Heti Válasz, HVG) megjelent cikkek alapján, (cikkek száma =737 és korrupciós esetek száma = 107) 7

8 A korrupció fogalmáról röviden

9 A fogalomról röviden Szereplők: megbízó, megbízott, kliens
A szereplők haszonmaximalizálók A tranzakció alapvető fogalmai: Korrumpáló (keresleti oldal) Korrumpált (kínálati oldal) Megvesztegetési díj (a korrupciós szolgáltatás ára) Korrupciós előny (szolgáltatás) A korrupció megjelenhet: Üzleti életen belül (üzlet – üzlet) Az üzleti élet és a kormányzat (önkormányzat) szereplői között Lakosság és a kormányzat (önkormányzat) szereplői között A korrupció lehet: Egyének közötti tranzakció vagy egyének, csoportok, intézmények közötti tranzakció Egyszerű, kétszereplős, vagy láncba szerveződő többszereplős tranzakció 9

10 A fogalomról röviden Korrupció és szabályozási / intézményi környezet
Szabályozási / intézményi környezet => korrupció A korrupciós tranzakciók adott szabályozás környezetben jönnek létre, részben a szabályozás defektusainak korrekciójaként. Szabályozási környezet módosítása => korrupció súlyának csökkentése Korrupció elleni fellépés határai: a korrupciónak létezik optimális szintje Az ellenőrzési valószínűség / büntetés mértékének növelése, drága és nem minden esetben hatékony stratégia 10

11 Eredmények

12 Eredmények Az empirikus vizsgálatokat a korrupciós percepció és nem a korrupciós szituációk megfigyelése és elemzése dominálta A korrupció típusai közül (Üzlet – Üzlet, vagy (ön)kormányzat – Üzlet) az utóbbi elterjedtebb Korrupciós helyzetek jellemzően: Az (ön)kormányzati beszerzésekhez, közbeszerzési eljárásokhoz Engedélyek megszerzéséhez Ellenőrzésekhez, ezek hátrányos következmények kivédéséhez köthetők A korrupció jól lokalizálható részpiacok és tranzakciók, és szabályozási feltételek mellett jön létre => nem hatékonyak a „Lépjünk fel a korrupció ellen!” általános kampányok, csak a korrupciós helyzetekre, szereplőkre, szabályozási környezetre koncentráló lépések A korrupciós tranzakciók beépültek az önkormányzatok működésébe Az egyéni tranzakciók mellett megjelentek a többszereplős, láncba szerveződő korrupciós ügyletek => útban az intézményesülés felé? A korrupció súlya feltehetően nőtt az utóbbi 6-8 évben 12

13 A korrupció vizsgálata: megfigyelés vagy percepció?

14 Megfigyelés vagy percepció
Az empirikus elemzéseket a korrupció percepciójának vizsgálata dominálja: Ön mit tekint korrupciónak? Hogyan vélekedik Ön a korrupcióról? Ön szerint XY állami intézmény / párt mennyire korrupt? Ön szerint XY ország mennyire érintett a korrupcióban? Ön szerint a magyar lakosság mennyire fogadja el a korrupciót / mennyire gyakran vesz részt korrupciós ügyletekben? Stb. És keveset, vagy semmit sem tudunk a korrupciós tranzakciók tényleges megvalósulásáról, súlyáról, a szereplők típusairól, ösztönzőiről és a korrupciós tranzakciók szabályozási környezetéről. A megfigyelés és megvalósult esetek gyűjtése, leírása, a szereplők motivációinak, magatartásának, a szabályozási környezet elemzése a fontos és elengedhetetlen a korrupciós tranzakciót létrehozó tényezők azonosításához és végső soron a korrupció elleni fellépéshez. Ki finanszíroz ilyen kutatást? (állam? => nyilvánvaló ellenérdekeltség) 14

15 A korrupció Magyarországon: útban az intézményesülés felé

16 Vállalatvezetői szemmel
Ambivalens megítélés: „Mindenki jól jár, csak az ország megy tönkre bele.” „Korrupció kell, hogy a gépezet elinduljon.” Elterjedtség: „Szerteágazó, mély és mára egy kritikus pontot elért jelenség.” „Az önkormányzati szféra velejéig korrupt, a nagy állami közbeszerzések is.” Az önkormányzati-kormányzati korrupciós eseteket említve többen megjegyezték, hogy ez tulajdonképpen a pártfinanszírozás bevett módja. A korrupció súlya a minisztériumban „[a közbeszerzési pénzek] felét politikai célokra csomagolták el, az összegek 90%-a volt a tenyérbe írva, és 10% maradt, … amikor eljöttem” (egy volt minisztériumi tisztviselő) Ágazatok: építőipar, energiaszektor, informatika, nagykereskedelmi láncok. „Ezeken a területeken vannak ugyanis nagy pénzek, amelyeknek már az 1-2%-a is jelentős tétel.” 16

17 Vállalatvezetői szemmel
Negatív gazdasági hatások: eltűnő pénz korrupciós jutalék árdrágító hatása versenytorzítás Negatív morális hatások: „az emberek rá vannak állva.” „A politika berendezkedik ennek elszámolhatóságára és a kisemberek is természetesnek veszik.” „A fiatal generáció azt hiszi, hogy a korrupció természetes.” „A fiatalok nem tudják, hogy minek mi a piaci költsége és azt látják, hogy mindent el lehet adni és ezért nagy árat mondanak, aztán azt nézik csak, hogy hogyan lehet a [korrupció során] kapott pénzt visszaforgatni a papa cégébe.” 17

18 Vállalatvezetői szemmel
A korrupció hatásai 18

19 Vállalatvezetői szemmel
A korrupciónak kedvező tipikus helyzetek: „Akkor fordul elő korrupció, ha nincsenek világos versenyviszonyok.” „az EU-s források egy része nem ott hasznosul, ahol kellene, hanem díszburkolat lesz belőle valahol”. „A korrupció melegágya a közbeszerzés.” „Vegyük a példát: magához rendel X miniszter és azt mondja: ezt a pályázatot így és így kellene kiírni (…) Vagy eljut hozzánk egy papír egy 100 millió forintos beszerzésről, és egy pártember firkálása van a sarkán: Nézzétek meg gyerekek!” „[a korrupció terén] teljes a szervezettség az önkormányzatoknál”, ez egy „folyamatosan működő gépezet”, amely „pártsemleges” (Az interjúalany szerint itt a közös cinkosság elve érvényesül. E tekintetben az elmúlt önkormányzati választás sem hozott szerinte jelentős változást.) „Az államigazgatásban nem minden feladatot tudnak ellátni a köztisztviselők, mert túl vannak terhelve, erre a minisztérium megbíz alvállalkozókat, akiknek az emberei ugyanabban az irodában, ugyanolyan számítógépnél dolgoznak, ugyanazon a folyosón járnak, és ugyanabban a büfében esznek. Ők mindent látnak, ami a minisztériumban történik. (…) [aztán az alvállalkozó dolgozója] megkérdezi a büfénél: Na és hogyan döntesz?” 19

20 Vállalatvezetői szemmel
A korrupciónak kedvező tipikus helyzetek: „Van egy kijáró ember, aki leszedi a sápot, ez csak aláír és felveszi a pénzt". Konkrét példát is mond: valamelyik egyetemen esett meg, hogy 74 milliót nyert egy projekttel és azt mondta a tanszékvezető, hogy „csináljátok meg 32 millióból, és akkor tietek a 32 millió. És én ne is lássam a projektet, 32 millió meg a mienk, a tanszéké”. Ez szerinte a tipikus „meg akarom keresni a pénzemet” értelmiségi hozzáállás. Feltételek: A korrupciós jutalék „útjáról” interjúalanyaink a következőket mondják: előfordulnak olyan esetek, mikor a korrumpáló cég rendelkezik külföldi bankszámlával és a megrendelő részéről egy küldönc egyszerűen kimegy az adott országba és egy táskában hazahozza a pénzt. „…a korrumpáló cégnek rendelkeznie kell a megfelelő struktúrákkal”. 20

21 Vállalatvezetői szemmel
A korrupciós helyzetek tipikus szereplői: 21

22 Vállalatvezetői szemmel
Motivációk és szereplők: [Jellemző ideológia a korrumpált oldaláról, hogy] „mivel kevés fizetést kap, neki ehhez joga van”. A korrupcióhoz nem szükséges a korábbi személyes ismeretség, bár használ az „egyértelmű referencia”. Kialakulóban a korrupció saját nyelvezete: „tenyérbe írva” „Miszter 10%” „finomodik a kín” „kolbászpénz” 22

23 Vállalatvezetői szemmel
A korrupció csökkentésének lehetséges lépései: 23

24 Korrupcióval kapcsolatos cikkek száma 2006-2007
24

25 Korrumpáltak és korrumpálók
25

26 Korrupciós szolgáltatás és jutalék
26

27 Korrupció gyanúját felvető esetek megoszlása a kínálati oldalon szereplő intézmények szerint
27

28 A korrupciós esetek megoszlása a kapcsolódó ügyletek szerint
28

29 A korrupciós esetek: két vagy többszereplős tranzakciók
29

30 A kutatás folytatása - TEXTREND
Forrás: TEXTREND projekt 30

31 A kutatás folytatása - TEXTREND
Forrás: TEXTREND projekt 31

32 Dilemmák és szükséges további kutatási irányok

33 Dilemmák és szükséges kutatási irányok
Helyzetértékelés: „A korrupció, mint intézményesült folyamat” ? Hol és milyen mértékben épült már be a gazdasági szereplők magatartásába, várakozásaiba? Összefüggések: gyenge szabályozás / gyenge kormányzat => normaszegés => növekvő korrupciós kereslet leépülő kormányzati intézményrendszer => csökkenő életkeresetek a köztisztviselői karban => növekvő korrupciós kínálat a tisztán morális megközelítésű kormányzati anti-korrupciós kampányok kontraproduktívak Megoldások: Van-e ezekre közakarat? 33

34 Dilemmák és szükséges kutatási irányok
tipikus korrupciós helyzetek részletes felmérése és elemzése (piaconként, tranzakció típusonként) az adott tranzakció-típusnál a korrupciót létrehozó mechanizmus és szabályozási feltételek meghatározása => intézményi, oksági elemzés közbeszerzések során nyert pályázatok árai, költségszerkezete és a piaci árak / becsült költségek összehasonlítása: a korrupciós holtteher veszteség meghatározása Korrupciót eredményező szabályozási kudarcok elemzése Sztenderd módszerek alapján a korrupciós kockázatok alakulásának megfigyelése, monitor elemzések Minden (ön)kormányzati beszerzési / eladási döntés esetén a korrupciós kockázatok kötelező előzetes felmérése 34

35 Köszönjük a figyelmet!