Gyűjtősínek Jenyó Tamás 2/14 E.

Az előadások a következő témára: "Gyűjtősínek Jenyó Tamás 2/14 E."— Előadás másolata:

1 Gyűjtősínek Jenyó Tamás 2/14 E

2 Gyűjtősín: A villamos berendezés azon része amelyre a leágazások csatlakoznak.
Feladata: Alapvető feladata a villamos energia fogadása és elosztása a fogyasztók között. A leágazásokat két fő csoportra osztjuk: betáplálási és fogyasztói leágazások.

3 Felépítésük: Általában sodronyból, csősínből vagy idomsínből épülnek fel. Anyaguk vörösréz, alumínium vagy ezek ötvözetei. Elrendezésük térben: vízszintes: függőleges:

4 ferde: háromszög: A vízszintes elrendezés a leggyakoribb mivel hűtés és szilárdsági szempontból ez a legmegfelelőbb.

5 Gyűjtősínek színjelölése:
L1- zöld, L2- sárga, L3- piros A festés nem csak jelölés, hanem a hűtési viszonyokat is javítja.

6 Gyűjtősínek méretezése
Üzemi és zárlati melegedésre Feszültségesésre Gazdaságosságra Mechanikai szilárdságra

7 Üzemi és zárlati melegedés
Üzemi melegedésre: állandósult állapotban a melegedés ne lépje túl a megengedett túlmelegedési értéket. Ezt terhelhetőségi táblázat alapján választjuk ki. (Az adatok festetlen álló gyűjtősínekre vonatkozik. Szabványos keresztmetszetű alumínium gyűjtősínek terhelhetősége.)

8 Üzemi és zárlati melegedés
Zárlati melegedésre: A zárlati felmelegedés sebessége függ: A sín hőmérsékletétől Zárlat fennállásának idejétől Zárlati áramsűrűségtől Anyagi állandótól

9 Üzemi és zárlati melegedés
A keresztmetszetet és a védelem lekapcsolási idejét úgy kell meghatározni, hogy a gyűjtősín hőmérséklete ne haladja meg a 200 oC-ot. A terhelt gyűjtősín 30 oC környezeti és 30 oC túlmelegedése mellett a rövidzárlati túlmelegedés megengedhető mértéke általános esetben 140 oC-nak vehető.

10 Feszültségesés A feszültségesés a nagy keresztmetszet és a rövid távolságok miatt nem számottevő, igen hosszú és nagy terhelésű gyűjtősíneken közelíti csak meg a megengedett 2-%-ot. Ezért a feszültség esés számítása gyűjtősíneken rendszerint csak ellenőrző jellegű és ritkán befolyásolja az egyéb méretezési szempontokat.

11 Gazdaságosságra: A gazdaságos áramsűrűség ismeretében, melynek értéke függ az üzemórák számától. Mechanikai szilárdságra: A zárlat bekövetkezésekor nem lesz a lökő árammal azonos nagyságú az áram mindhárom fázisban. Ezért a sínben mechanikai feszültség lép fel.

12 Gyűjtősín rendszerek Egyszeres gyűjtősín rendszer
Kettős gyűjtősín rendszer Poligon rendszer Másfél megszakítós rendszer

13 Egyszeres gyűjtősín rendszer
Előnyei: Kis helyigény Egyszerű kezelés Olcsó Hátránya: Tervszerű karbantartáskor vagy a gyűjtősín meghibásodásakor az egész állomás üzeme megszűnik.

14 Egyszeres gyűjtősín rendszer

15 Egyszeres gyűjtősín rendszer

16 Kettős gyűjtősín rendszer
Két egyenrangú gyűjtősínből áll. A két gyűjtősín terhelés alatti össze-, ill. szétkapcsolására,valamint a zárlat alatti szétválasztásra a sínáthidaló megszakítója alkalmas. A sínáthidaló másik szerepe hogy bármelyik leágazás megszakítóját tudja helyettesíteni.

17 Kettős gyűjtősín rendszer

18 Kettős gyűjtősín rendszer

19 Poligon rendszer Előnye: a sokszög bármelyik részén bekövetkezett zárlat esetén a hibás vezetékrészt két szomszédos megszakító kikapcsolja míg a berendezés többi része zavartalanul üzemel. Hátránya: megszakító működések száma kétszeresére emelkedik és a berendezés bővítése az üzem zavarása nélkül szinte lehetetlen.

20 Poligon rendszer

21 Másfél megszakítós rendszer
Elnevezés onnan ered hogy két leágazáshoz három megszakító tartozik. Előnye: a gyűjtősínek szerepe nem olyan kritikus mint a hagyományos kettős gyűjtősíneké. Hátránya: igen költséges ezért csak különösen nagy biztonságot igénylő állomásoknál alkalmazzák.

22 Másfél megszakítós rendszer

23 Köszönöm a figyelmet!