Ívhegesztés.

Az előadások a következő témára: "Ívhegesztés."— Előadás másolata:

1 Ívhegesztés

2 A hegesztési eljárások áttekintése
A hegesztés célja két vagy több, fémes vagy nemfémes alkatrész között mechanikai igénybevételre alkalmas nem oldható kötés létrehozása. A nem oldható kötés fémek esetében kohéziós kapcsolatot jelent. A kötésoldhatatlansága ebben az esetben azt jelenti, hogy roncsolás nélkül nem szüntethető meg a kapcsolat A hegesztés kötőeleme a varrat. A varratot a hegesztendő anyagok érintkező részeinek egybeolvasztásával, összesajtolásával, hozaganyaggal (vagy a nélkül) és hő közlésével (vagy a nélkül) hozzuk létre.

3 A hegesztési eljárások áttekintése
A hegesztési eljárásokat megkülönböztető jellemzők: A hegesztett kötések létrehozásához használt energia fajtája, ami lehet villamos energia, vegyi energia stb., A hegesztéshez használt hozaganyag fajtája, ami lehet huzal, pálca, elektróda stb., A hegesztés során a kötés védelmének módja a környezet káros hatásaival szemben, ez lehet salak, védőgáz, vákuum stb., A hegesztéshez szükséges eszközrendszer jellemzője, ami lehet kézi működtetésű, részben vagy teljesen gépesített, automatizált stb., A hegesztési technológiai adatai és értékük, ez lehet a hevítési hőmérséklet, a környezet nyomása, a sajtolóerő stb.,

4 A hegesztési eljárások osztályozása
A hegesztés célja szerint: Kötőhegesztés Felrakó hegesztés A hegesztés folyamata szerint: Ömlesztő hegesztés Sajtolóhegesztés A hegesztés kivitelezési módja szerint: Kézi hegesztés Fél automatikus hegesztés Automatikus hegesztés Teljesen automatizált (robotrendszerű) hegesztés

5 A hegesztési eljárások osztályozása
A hegesztés célja szerint: Kötőhegesztés Felrakó hegesztés A hegesztés folyamata szerint: Ömlesztő hegesztés Sajtolóhegesztés A hegesztés kivitelezési módja szerint: Kézi hegesztés Fél automatikus hegesztés Automatikus hegesztés Teljesen automatizált (robotrendszerű) hegesztés A hegesztési eljárások legteljesebb rendszerét az – MSZ EN szabvány mutatja!

6 A hegesztési eljárások osztályozása
Ívhegesztés Fogyóelektródás, önvédő ívhegesztés Fedett ívű hegesztés Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés Plazmaívhegesztés Egyéb ívhegesztési eljárások Ellenállás-hegesztés Ellenállás-ponthegesztés Ellenállás-vonalhegesztés Leolvasztó tompahegesztés Egyéb ellenállás-hegesztési eljárások Gázhegesztés Oxigén-éghető gáz hegesztés Levegő-éghető gáz hegesztés Sajtoló hegesztés Egyéb hegesztési eljárások Keményforrasztás, lágyforrasztás és forrasztóhegesztés

7 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Az ívhegesztés olyan ömlesztő hegesztőeljárás, amelynél a hegfürdőt létrehozó hőmennyiséget egy vagy több hegesztőív szolgáltatja. Az ív az elektróda (elektródák) és a munkadarab között ég. Ennél az eljárásnál a fogyó- (leolvadó-) elektróda egyúttal a hozaganyag. A hegesztőívet és hegfürdőt az atmoszférától az elektróda bevonatából vagy töltetéből származó gáz és/vagy salak védi. Az elektródát hegesztéskor kézzel vezetik.

8 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
A Slavianoff-eljáráshoz elektródként fémpálcát használnak, míg a másik sarok a hegesztendő tárgy. (b) A fémpálca és a munkadarab összeérintésével lehet az ívet húzni, amelynek hőhatása mind a munkadarab szélét, mind a hegesztőpálcát megolvasztja. A pálca lecsepegő ömledéke szolgál a varrat feltöltésére. Ez az eljárás lényegesen kényelmesebb, mint a Benardos-eljárás, mert a hegesztőnek csak egyik kezével kell dolgoznia.

9 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Az ív természetéből tehát az következik, hogy egyenáramú hegesztéskor a pozitív sarok hőmérséklete nagyobb lesz (kb °C), mivel a nagy sebességgel érkező elektronok kinetikai energiája hővé alakul át. A negatív sarok hőmérséklete valamivel kisebb, kb °C. Az ívben bizonyos fokú anyagvándorlás is folyik, mivel a negatív pólusra ütköző ionok anyagi tömeget is képviselnek. Ennek alapján egyenáramú hegesztéskor a munkadarabot a pozitív pólusra, az elektródot pedig a negatív pólusra szokás kapcsolni. A katódon az ív keletkezési helyén egy folt keletkezik, amit katódfoltnak nevezünk. A katódfolt annak a következménye, hogy az elektronok kilépése leginkább a legmelegebb ponton jön létre. Ha a negatív sarkot az elektródra kötjük, akkor a katódfolt mindig helyben marad, csupán az ív pozitív pólusának kell haladnia a hegesztés előrehaladásával együtt.

10 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Megfordítva viszont, ha a negatív sarkot kötjük a tárgyhoz, akkor a hegesztés előrehaladásával a katódfoltnak is el kell mozdulnia. Tekintettel arra, hogy ilyenkor az ívnek a melegebb helyről a hidegebb hely felé kell haladnia, a katódfolt pedig a melegebb helyen akar maradni, ilyen kapcsolás mellett az ív könnyen megszakadhat.

11 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Áramforrások: Az ívhegesztő áramforrások olyan berendezések, amelyek a hegesztési feladattól függően egyenáramú vagy váltakozó áramú ívet hoznak létre, és azt folyamatosan fenntartják.

12 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Áramforrások: Az ívhegesztő áramforásokkal szemben támasztott követelmények a következők: Szolgáltasson energiát a kézi ívhegesztéshez, ezen belül az ív fenntartásához szükséges, rugalmasan alkalmazkodó feszültséget és áramerősséget Teremtsen kedvező feltételeket a megszakadt ív azonnali újragyújtásához Ne legyen a rövidzárlatra érzékeny Tegye lehetővé a különböző bevonatú elektródákkal való hegesztést

13 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Áramforrások: Statikus jelleggörbéje meredeken eső legyen Fokozatmentesen és széles tartományban legyen állítható a hegesztőáram Terheléskor jó hatásfokú legyen üresjáratban a lehető legkevésbé terhelje a hálózatot Ne legyen érzékeny a hálózati feszültségingadozásokkal szemben Ne legyen zajos, drága, kis helyen elférjen, egyszerű felépítésű, ütésálló legyen, esővel, porral szemben viszont ne legyen érzékeny

14 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Hegesztőtranszformátor: A transzformátor elektromágneses indukció elvét hasznosító áramátalakító berendezés, amelyben, egy tekercsben (a primer t ekercsben) folyó váltakozó áram által gerjesztett váltakozó mágneses tér egy másik tekercsben a (szekunder tekercsben) váltakozó feszültséget indukál. A primer és a szekunder tekercs egy közös vasmagon van. Hatásfokuk jó (80-90%). Használhatók ötvözetlen, gyengén ötvözött és rozsdamentes acélok, valamint öntöttvas hegesztéséhez.

15 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Hegesztőtranszformátor: Előnyei: Egyszerű, olcsó, forgó, kopó alkatrészeket nem tartalmaz Üresjáratban csekély a teljesítményfelvétele, üzemeltetési és karbantartási költségei kicsik Hátrányai: Igényesebb ötvözött elektródákkal való hegesztésre és színesfémek hegesztésére általában nem alkalmas Zárt tartályon belüli hegesztésre nem alkalmas (balesetveszélyes) a gyújtófeszültség miatt Hálózati terhelése hátrányos, mert csak egy fázist terhel és meddő áramot is felvesz

16 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Hegesztőgenerátor: A hegesztőgenerátor forgó egyenáramú áramforrás. A hegesztőáramot váltakozó áramú motor által hajtott egyenáramú generátor (dinamó) szolgáltatja. Előnyei: Hálózati terhelése szimmetrikus, jók az ívgyújtási és hegesztési tulajdonságai Legtöbb elektródatípussal való hegesztésre alkalmas Fokozat nélkül kis áramerősségi tartományban is jól szabályozható Hálózati ingadozásokra kevéssé érzékeny Összes hegeszthető anyag hegesztésére alkalmas Hátrányai: Az üresjárati teljesítményfelvétele nagy Viszonylag rossza hatásfoka (50-60%) Gyakran kell cserélni a szénkeféket Túlterhelésre érzékeny, nagyon zajos, esőre - porra érzékeny

17 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Az ívhegesztő egyenirányító a félvezető elemekkel előállított egyenárammal való ömlesztő ívhegesztésre alkalmas készülék, amely egy háromfázisú transzformátorból, egy egyenirányító-egységből és egy vezérlőegységből áll. Előnyei: Viszonylag jó az ív gyújtása Szimmetrikus a hálózatterhelése, kicsi az üresjárati teljesítményfelvétele Hatásfoka 60-80% Hátrányai: Nagy a karbantartási költsége Porra érzékeny és nagyon nehezen tisztítható meg a lerakódott portól Sok hibát okozó alkatrészből áll Az egyszerűbb egységek feszültségingadozásra nagyon érzékenyek

18 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Belsőégésű motorral hajtott áramfejlesztők, amelyek a hegesztéshez hálózati csatlakozás nélkül állítják elő a villamos energiát. Előnye: Hordozható Független a hálózattól Hátránya: Rövid az élettartama Zajos, az égésterméke szennyező

19 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
A hegesztőkábelek és csatlakozóik Hegesztőkábelek A hegesztőkábelek az áramforrás pólusainak az elektródafogóval és a munkadarabbal való összekötésére használhatók A hegesztővezetékek vékony, sodrott rézhuzalokból készülnek és vászonbetétes gumiborítással szigeteltek. A rézvezeték keresztmetszete rendszerint 25, 35, 50, 70 vagy 90 mm2. Földvezeték-szorítók A földvezeték-szorítót a munkadarabra kell felerősíteni annak érdekében, hogy a hegesztés folyamata alatt az áramkör zárása biztosított legyen. Ha munkadarab és a szorító közötti kapcsolat meglazul, a csatlakozás melegedése miatt az ívgyújtás, ill. ívtartás nehézkessé válik.

20 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Elektródafogók Az elektródafogó a kézi ívhegesztéshez használt olyan szerszám, amelynek feladata az elektróda tartása és az áram a hegesztési helyhez való hozzávezetése, az ív hőjének és fúvóhatásának irányítása. Ezen kívül lehetővé teszi a gyors elektródacserét. Az elektródafogó akkor megfelelő, ha: Könnyű, kényelmes Nagy felületen érintkezik a munkavezetékkel, ill. az elektródával Az áramátadás helyén nem melegszik, az elektródát szilárdan fogja Az elektróda cseréje gyorsan végrehajtható, megfelelő szigetelésű

21 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Kéziszerszámok A kézi szerszámok, a hegesztő tevékenységet segítő, könnyítő eszközök, a következők: Drótkefe, salakverő kalapács, tűzifogó, keresztvágó.

22 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Elektródák Az elektródák az ívhegesztéshez alkalmazott fémpálcák, huzalok, amelyek a hő hatására megömlenek és az alapanyaggal varratot alkotnak. Az elektródák bevonatának a következő fő feladatokat kell ellátni: Ívstabilizálás. Segítse az ív gyújtását és újragyújtását: növelje az ív vezetőképességét, hogy ezáltal stabil, nyugodtan égő ív alakuljon ki! Védőgázképzés. A fejlődő gázok védjék meg a folyékony fémfürdőt és a leolvadó cseppeket a levegőtől; segítse elő a fémátvitelt! Salakképzés. Kösse meg a hegfürdőben levő oxidokat, szennyezőket, hogy hegesztés után salak formájában könnyen eltávolíthatók legyenek!

23 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Elektródák Bázikus bevonatú elektródák Cellulóz bevonatú elektródák Rutilos és rutilalapú bevonattal készült elektródák Savas bevonatú elektródák

24 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Elektródák A hegesztőív jellemzői A hegesztőív az elektróda csúcs és a munkadarab között gáznemű közegben létrehozott ívkisülések folyamatos sorozata. A hegesztőív kialakulása és változása az ívhossz szerint Üresjárás: Amíg az elektróda nem érinti meg a munkadarabot, vagyis amíg a hegesztés áramköre nem záródik, addig a hegesztés áramkörében csak kb V feszültségű, de villamos áramlás nincsen. Ívgyújtás: Az ívgyújtási folyamat két, egymástól elkülöníthető fázisra osztható, a rövidzárásra és az ívkeltésre

25 Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)
Rövidzárás: Ha az elektródával a munkadarabot megérintjük, akkor pillanatnyi rövidzárlat keletkezik. A feszültség majdnem nullára csökken. Az áramerősség hirtelen megnövekszik, és röviddel ezután felveszi a tartós zárlati értéket. Ívkeltés: Az elektróda végének a munkadarabtól való eltávolítását jelenti. A bevonat típusától stb. függően A ill V közötti érték lehet. Egyenes polaritás: Az elektródafogó az áramforrás negatív sarkára van kapcsolva. Egyenes polaritásnál az ív stabilabb, könnyebben vezethető. Fordított polaritás: Az elektronok a munkadarab felületéről lépnek ki, s haladnak az elektróda irányába. Bázikus bevonatú elektródával végzett hegesztéskor használunk.