KŐZETEK.

Az előadások a következő témára: "KŐZETEK."— Előadás másolata:

1 KŐZETEK

2 Kőzetek osztályozása eredet szerint
Az ásványok geológiai szempontból kőzetalkotó szerepet töltenek be. A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai. Ezek mindig meghatározott természeti folyamatban, egységesen képződnek. A különféle kőzettípusok általában többféle ásványfázist tartalmaznak, ezért összetételük kémiai összegképlettel nem írható fel. Mivel az eltérő módon képződött (magmás-, metamorf- és üledékes-) kőzettípusokat jelentősen eltérő ásványok, illetve elegyrészek építik fel, valamint kialakulásukért más és más földtani, illetve fizikai-kémiai folyamatok felelősek (olvadékból történő kristályosodás, szilárd fázisú reakciók, aprózódás-mállás-szállítódás-lerakódás), az ásványok kőzetalkotó szerepét a három fő kőzettípuson keresztül (magmás, üledékes és metamorf) ismertetjük.

3 Magmás kőzetek A magmás kőzetek magmából keletkező kőzetfélék, amelyeket ásványtani és kémiai szempontból, keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk. Keletkezésük alapján: mélységi és kiömlési kőzetek. Kémiai összetétel szempontjából a kovasav (SiO2) tartalmuk alapján : 1. savanyú (túltelített) – SiO2 tartalom: 66–90% 2. semleges (neutrális v. telített) – SiO2 tartalom: 48–66% 3. bázisos (telítetlen) – SiO2 tartalom: 48% alatt Ásványi összetételük szerint a Streckeisen rendszer diagram-jával (QAPF diagram) osztályozzák. A diagram a kőzetalkotó ásványokat az alábbi öt csoportba osztja: Q = kvarc, A = alkáli földpátok, P = plagioklász, F = földpátpótlók (foidok), M = színes (mafikus) elegyrésze A magmás kőzetek rendszere Magmás kőzetek Savanyú Semleges Bázisos, ultrabázisos SiO2 tartalom 72% 66% 65% 57% 48% 54% 41% Mélységi magmás kőzetek Gránit Granodiorit Szienit Diorit Gabbró Nefelinszienit Peridotit Vulkáni kiömlési kőzetek Riolit Dácit Trachit Andezit Bazalt Fonolit Pikrit

4 Magmából kiváló kőzetek ásványtani összetétele
Magmás kőzetek Magmából kiváló kőzetek ásványtani összetétele A Bowen-féle kiválási sor és az adott ásványos összetételnek megfelelő kőzetek Forrás: A magma a felső köpenyben és/vagy a kéregben elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló, magas hőmérsékletű, többkomponensű szilikátolvadék. A magma hőmérséklete 1300–1500 °C, a felszín felé nyomulva hőmérséklete csökken, hűlése során alkotórészei olvadáspontjuknak megfelelő sorrendben válnak ki. Ez a folyamat a magmás kristályosodás (kőzet és ércképződés) (lásd Bowen féle diagramot)

5 Bázikus mélységi magmás kőzet
Magmás kőzetek Bázikus vulkáni kiömlési kőzet Bázikus mélységi magmás kőzet Bazalt Gabbro Semleges mélységi magmás kőzet Semleges vulkáni kiömlési kőzet Diorit Andezit Savanyú mélységi magmás kőzet Savanyú vulkáni kiömlési kőzet Riolit Gránit

6 Üledékes kőzetek Üledékes kőzetek: természetesen lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és óceánok fenekén diagenizált (az üledék üledékes kőzetté válása) kőzeteket nevezzük. Eredetük szerinti csoportosítás: 1. törmelékes kőzetek homokkő konglomerátum 2. vegyi üledékes kőzetek kősó 3. szerves eredetű kőzetek antracit mészkőbe ágyazott fosszíliák

7 Metamorf (átalakult) kőzetek
A metamorfózis a kőzet kőzetszövetének és ásványos összetételének megváltozását jelenti nagy nyomás és/vagy hőmérséklet-növekedés hatására, szilárd halmazállapotban, a kémiai összetétel változása nélkül. Kiindulási anyaguk lehet magmás-, üledékes- vagy korábban már metamorfizált kőzet. A metamorf kőzeteket tipikus ásványtársulások jellemzik, a kőzet eredetének, valamint a metamorfózis fokozatának függvényében. A metamorf kőzetek neve egy alapnévből és előtagok sorozatából áll. Az alapnév lehet az ásványos összetételből képzett (például amfibolit, kvarcit), vagy a szerkezetből adódó (például gneisz, ld. gneiszes szerkezet, agyagpala ld. palás szerkezet). Az előtag utalhat jellegzetes szerkezetre (például gyűrt gneisz) vagy pontosítja az ásványos összetételt (például epidot-tartalmú gránátamfibolit). Azoknál a kőzeteknél, melyeknél az eredeti kőzet szöveti bélyegei és/vagy ásványai még felismerhetők meta- előtagot illesztenek (például metaandezit, metabazalt). Az orto- vagy para- előtag akkor használatos, ha egyértelművé akarják tenni a metamorf kőzet üledékes (para-) vagy magmás (orto-) eredetét (például ortogneisz, paragneisz). Ha egy metamorf kőzet térfogatának több, mint 75%-át egyetlen ásvány alkotja, akkor az elnevezését az ásványnévből kell képezni úgy, hogy ahhoz az "-it" utótagot kell hozzáilleszteni (például szerpentinit).

8 A metamorfózis fokozatai és az adott fokozatra jellemző metamorf kőzetek és ásványok
Nagyon kisfokú metamorfózis (agyagpala, metabazalt). Jellegzetes ásványai: agyagásványok, laumontit (zeolit), prehnit (zeolit). agyagpala metaandezit Kisfokú metamorfózis (szerpentinit, kloritpala, szericitpala). Jellegzetes ásványai: szericit, pirofillit, klorit fillit szerpentinit Közepes fokú metamorfózis (csillámpala, márvány). Jellegzetes ásványai: csillám, kvarc, plagioklász, gránát, andaluzit gránátos csillámpala márvány Nagyfokú metamorfózis (eklogit, gneisz). Jellegzetes ásványai: kvarc, muszkovit, biotit, plagioklász, káliföldpát, sillimanit, sztaurolit eklogit gneisz