Diverzitásmérés hagyományos módeszerekkel

Az előadások a következő témára: "Diverzitásmérés hagyományos módeszerekkel"— Előadás másolata:

1 Diverzitásmérés hagyományos módeszerekkel
(Rovarok)

2 Diverzitás A fajok számának és abundanciájának egyidejű figyelembe vétele. Sokféleséget jelent Társulások jellemzésére szolgál Diverzitás-szintek (Whittaker): α-diverzitás: egy habitat vagy közösség diverzitása = fajszám a mintán belül β-diverzitás: két habitat vagy közösség diverzitásánakösszehasonlítása = fajszámkülönbség a minták között γ-diverzitás: αés βkombinációja = közösségsorozat diverzitásaAz

3 Diverzitás fajtái Biológiai diverzitás Kompozícionális diverzitás
Térbeli diverzitás Funkcionális diverzitás Fajdiverzitás

4 Biológiai diverzitás Biológiai diverzitás alatt nemcsak a fajok sokféleségét és mennyiségi viszonyait kell érteni, ide tartozik a fajon belüli genetikai összetétel, valamint – a fajok feletti szinteken – a társulások, életközösségek, tájak sokfélesége is. Az erdei életközösségek tekintetében az erdőgazdálkodás a genetikai, faji, életközösségi és táji szintű diverzitást egyaránt befolyásolja, pontosabban a diverzitás három komponensét, az összetételt, a struktúrát és a funkciót.

5 Kompozicionális diverzitás
A kompozicionális diverzitás a genetikai, faji (taxonómiai) és életközösségi (ökoszisztéma-) diverzitást foglalja magában. A genetikai diverzitás fenntartása a fajok fennmaradásához elengedhetetlen, míg a faji diverzitás fenntartása a különböző társulások, élőhelytípusok megőrzésének függvénye.

6 Térbeli diverzitás A térbeli (architekturális) diverzitás az alkotóelemek (fajok, életközösségek-élőhelyek) térbeli rendezettségére vonatkozik. Faállomány vonatkozásában pl. a szintek száma jellemzi (különböző koronaszintek, cserje- és lágy szárú szint stb.). Egy táj szintjén a strukturális diverzitás pl. a korosztályok, állomány- és társulástípusok eloszlásával jellemezhető.

7 Funkcionális diverzitás
A funkcionális diverzitás a trofikus kapcsolatok összetettségét, az anyag- és energiaáramlás mikéntjét jellemzi. Ez a komponens a legnehezebben megismerhető és mérhető. Természetesen mindhárom komponens szorosan összefügg egymással. A diverzitáskomponensek változása kihat az ökológiai folyamatok lefolyására, az anyag és energia forgalmára.

8 Fajdiverzitás A fajdiverzitás globális eloszlását tekintve, az általános keretfeltételek kedvezőtlenebbé válásával, azaz a trópusoktól a sarkok irányában, szembetűnő a diverzitás mértékének csökkenése. Az éghajlati korlátokon túl a jelenséget magyarázza az a tény is, hogy a trópusok evolúciósan idős térség, ahol a speciáció (fajfej-lődés), koevolúció előrehaladottabb, mint a viszonylag fiatalabb mérsékelt övön.

9 Simpson-index Simpson-index:
ahol S a közösség fajszáma (a fajgazdagság), pi pedig az egyedek aránya az i-edikfaj esetében. Az index értéke függ attól, hogy a fajok között az egyedek milyen egyenletesen oszlanak el (egyenletesség vagy ekvitabilitás"E"). Példa: 3 faj (6+1+1)egyed p1=6/8=0,75 p2=1/8=0,13 p3=1/8=0,13 D=1/0,752+0,132+0,132=1,7 E=1,7/3=0,57

10 Shannon-index Shannon-index:
Ahol pi az i-edik faj esetében talált egyedek száma. Példa: 3 faj (3+3+3) egyed p1=3/9=0,33 p2=3/9=0,33 P3=3/9=0,33 D=1/0,332+0,332+0,332=33 E=3/3=1

11 Mérési módszerek Fénycsapdával Inszekticid-melegköd képzéssel
Fűhálózással Rovarszívó berendezéssel Talajcsapdázással

12 Fénycsapda Williams (1964) Kora tavasztól késő őszig
Éjszakai fajok esetén használható Működtetés 100W-os izzóval 2 m magasan Gyűjtőtölcsérben Kloroform Üzemeltetés: napnyugtától napkeltéig kapcsoló órával Kezelője naplót vezet (időjárás, hőmérséklet) Elemzés:1.fajdiverzitási elemzés 2.idősorelemzések 3.fajhasonlósági elemzések

13 Mintavételi módszer Az erdészeti fénycsapda-hálózat egységesen a Jermy Tibor által kifejlesztett félautomata fénycsapdát használja. A fénycsapda fogószerkezete egy kb. 1 m átmérõjû kör alakú tetõbõl és 60 cm átmérõjû tölcsérbõl áll. A tetõ 2 m magasan van felfüggesztve, vagy oszlopra szerelve, ez alatt van a 100 W-os izzó. A tölcsér és a tetõszerkezet között mintegy 25 cm távolság van. A tölcsér szolgál a fényre repülõ és onnan lecsapódó rovarok összegyûjtésére. A tölcsér aljához illeszkedik az ölõüveg. Az ölõüveg alján vattacsomók vannak, ez megakadályozza a rovarok sérülését, és így azok határozhatók maradnak. Az ölõüvegben van az ölõszert (kloroform) tartalmazó fiola. A kloroform ideális ölõszer, mert a levegõnél nehezebb és nem tûzveszélyes. A rovaroknak, különösen a lepkéknek nem szabad a kloroformmal érintkezni, mert a rovarok testének zsírszövetét oldja és ez a határozást megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi. A fénycsapdák nagyobb része már kapcsolóórával mûködik. A fénycsapdát naplemente elõtt kell üzembe helyezni, és napfelkelte után kikapcsolni. Reggel az ölõüveget a levétele után még kb. 2 órára lefedve kell tartani, hogy a hajnali órákban belerepült rovarok is elpusztuljanak. A rovaranyagot szét kell teríteni, hogy szikkadjon, ezután dobozokba két vattaréteg közé kell teríteni és cédulával ellátni (fénycsapda helye és dátum). A fénycsapda minden nap mûködik, rossz idõ esetén is. A fénycsapda kezelõje naplót vezet, amelybe feljegyzi a napi minimum-maximum hõmérsékletet, az idõjárásra vonatkozó észleléseket és megjegyzéseit.

14 Fűhálózás A hálozás a talajhoz és a lomkoronához közel történik.
Begyűjtés után óvatosan kinyitva a hálót megszámláljuk a begyűjtött példányokat. Magasabb pontosság érdekében többszöri mintavétel javasolt

15 Rovarszívó berendezés
Használható talajon, lomkorona alsó szintjein Előny: élő rovarok begyűjhetőek úgy, hogy nem sérülnek. Kézi motoros szerkezet is létezik. Leggyakoribb mérési módszer.

16 Inszekticid-melegköd képzéssel: a páratartalomra érzékeny fajok esetén; rovarirtásra is használják
Talajcsapdázással: szerves csalik kihelyezésével történik

17 Csapdázási típusok Ragacsos-, Palást-, Színcsapda

18 Forrás MajerJózsef: Bevezetés az ökológiába