1. előadás.

Az előadások a következő témára: "1. előadás."— Előadás másolata:

1 1. előadás

2 A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége; a statisztikai tevékenység módszertana A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.

3 A statisztikai tevékenység fejlődése
már az ókori államokban népszámlások, adóösszeírások, középkorban: egyházi népmozgalmi események gyűjtése 1563: Tridenti zsinat 1611: Nagyszombati zsinat XVII. sz.-ig leíró statisztika XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika

4 A statisztikai tevékenység fejlődése
XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűség- számítás fejlődése XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés) XX. század számítástechnika fejlődése

5 Központi Statisztikai Hivatal
Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella A KSH jellemzői: nagy múltú szervezet, a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, szakmailag önálló, országos hatáskörű szervezet. Fő feladatai: adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, adatok feldolgozása, adatok tárolása, adatok elemzése és közzététele, az egyedi adatok védelme.

6 Központi Statisztikai Hivatal

7 KSH kialakulásának kronológiája
1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete. XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása. 1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása. 1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása. 1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.

8 A KSH adatszolgáltatási tevékenysége
A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti: objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett), egyidejű tájékoztatás.

9 1993. XLVI. törvény „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”

10 1993. XLVI. törvény „ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”

11 A statisztikai tevékenység ágai
népességstatisztika gazdaságstatisztika ágazati statisztikák vállalati, üzemi statisztika társadalomstatisztika igazságügyi statisztika

12 Statisztikai alapfogalmak
Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.

13 A sokaság tipizálása Véges: pl.: népesség adott időben, térben
Végtelen: pl.: azonos körülmények közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű

14 A sokaság definiálása egységek tételes felsorolása, vagy
a közös tulajdonságok megadása.

15 Az ismérvek tipizálása 1.
Időbeli: időpont vagy időtartam megnevezéséből áll Területi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín Mennyiségi: számmal jellemezzük diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel. folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.

16 Statisztikai sorok és táblák
Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása A sort létrehozó összefüggés származhat: 1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor); 2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor); 3. egyazon sokaság többféle adatának felsorolásából (leíró sor). A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint: - minőségi - mennyiségi - területi - időbeli

17 Összehasonlító sor Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja. 2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.

18 Csoportosító sorok Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz. Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg. Tartozéka az összesítő adat.

19 Leíró sor Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik

20 Statisztikai táblák A táblák csoportosítása: 1.) rendeltetése szerint:
feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk 2.) csoportosítás szerepe szempontjából: egyszerű csoportosító kombinációs

21 A statisztikai táblák szerkesztésének szabályai
A tábla részei formai szempontból: oszlop  a tábla függőleges része, sor  a tábla vízszintes része, rovat  a sor és az oszlop találkozása. Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat  a táblában felül helyezkednek el, oldalrovat  a sorok előtt találhatók, összegrovat  a sorok és az oszlopok adatainak összegzését tartalmazó rovatok.

22 Statisztikai sorok/táblák tartozékai
cím mértékegység időpont, időszak üres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat

23 Munkaerő-piaci helyzet a régiókban
Munkanélküliségi ráta (%) 2011 2012 Közép-Magyarország 8,8 9,2 Közép-Dunántúl 9,3 9,8 Nyugat-Dunántúl 7,4 Dél-Dunántúl 12,7 12,0 Észak-Magyarország 16,7 16,6 Észak-Alföld 14,5 13,9 Dél-Alföld 10,6 10,5 Országos átlag 10,9 Forrás:

24 Magyarország néhány adata (2012)
Megnevezés Adatok Területe (ezer km2) 93,0 Évközepi népesség (millió fő) 10,0 Foglalkoztatottak létszáma (ezer fő) IV. né 3873,9 Munkanélküliségi ráta (%) 10,9 Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró) 97,8* Ezer lakosra jutó élveszületés (‰) 9,1 Nettó átlagkereset (ezer Ft) 144,0 Bruttó átlagkereset (ezer Ft) 223,0 Fogyasztói árindex (%) 105,7 Forrás:

25 A bruttó hazai termék összefoglaló adatai
Volumen-index 2008/2000 (%) Részesedés a világ össztermeléséből, % Egy főre jutó GDP 2010-ben vásárlóerő-paritáson (PPS) 2000 2008 EU-27 117 25,2 22,1 31766 USA 119 23,5 20,7 37100 Japán 111 7,7 6,4 33512 Kína 217 7,2 11,4 7554 India 176 3,6 4,8 3378 Forrás:

26 A munkanélküliség alakulása Magyarországon
Időszak Munkanélküliségi ráta (%) 20011. I. n.év 11,7 II. n.év 10,9 III. n.év 10,8 IV. n.év 10,7 2012. 11,8 10,5 2013. …

27 Fogyasztóiár-index Magyarországon 2012
Árufőcsoport (%) Élelmiszerek 105,9 Szeszes italok, dohányáruk 112,7 Ruházkodási cikkek 102,6 Tartós fogyasztási cikkek 98,8 Háztartási energia 106,2 Egyéb cikkek, üzemanyagok 107,2 Szolgáltatások 104,2 Összesen 105,7 Forrás:

28 Regionális munkaügyi adatok 2013. I. negyedév
Területi árindex Foglalkoztatottak Munkanélküliek száma (ezer fő) Közép-Magyarország 1263,9 130,6 Közép-Dunántúl 436,2 52,2 Nyugat-Dunántúl 407,6 42,1 Dél-Dunántúl 329,7 43,6 Észak-Magyarország 380,6 69,6 Észak-Alföld 495,2 100,3 Dél-Alföld 473,7 69,8 Összesen 3786,9 508,1 Forrás: A munkaerő-felmérés adatai alapján, a éves népességen belül

29 Fogyasztói-árindex (%)
Ország, országcsoport 2012 EU-27 102,6 Ausztria Bulgária 102,4 Csehország 103,5 Észtország 104,2 Görögország 101,0 Lengyelország 103,7 Magyarország 105,7 Németország 102,1 Olaszország 103,3 Portugália 102,8 Románia 103,4 Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán 100,0 Forrás:

30 Köszönöm a figyelmet!