A közoktatási intézmények kettős irányítása Franciaországban Marion MOULIN.

Az előadások a következő témára: "A közoktatási intézmények kettős irányítása Franciaországban Marion MOULIN."— Előadás másolata:

1 A közoktatási intézmények kettős irányítása Franciaországban Marion MOULIN

2 A közoktatási intézmények kettős irányítása Franciaországban Oktatásszervezés Közigazgatás szerkezete: decentralizáció és dekoncentráció A hatáskörök megosztása: állam / önkormányzatok Finanszírozás A gimnáziumok és collège-ek (kb ált. isk felső tagozata) önállósága A gimnáziumok és collège-ek pénzügyi tevékenységének felügyelete Humánerőforrás politika

3 A közoktatás szerkezete Franciaországban A közoktatás egy közszolgáltatás, amelynek 3 szintje a következő: - Alapfokú oktatás: (54000) - óvoda / 3 év (3-6 éves korosztály) Köznevelési Minisztérium - általános iskola / 5 év (6-11 éves korosztály) - Középfokú oktatás: - collège (4 év: 11-15 éves korosztály) (7000) - gimnázium 3 év (3200) - Felsőfokú oktatás: egyetemek, és [grandes écoles] Felsőoktatási Minisztérium A törvény az alábbiak szerint határozza meg a közoktatás alapelveit: - a közoktatás egy mindenki számára garantált jog - tankötelezettség 6-tól 16 éves korig - a közoktatás ingyenes és világi [laïque] - szabad választás elve a felsőoktatásban

4 A decentralizáció A francia állam ma decentralizáltan működik: 27 régió 101 megye [départements] 36 700 település

5 5 Budapest 28 juin 2012 A Köznevelési Minisztérium dekoncenrált szervei DépartementRégionEtat Ministère de l’éducation nationale Rectorat Direction départementale Rectorat Direction départementale

6 6 Budapest 28 juin 2012 A hatáskörök megoszlása: állam / önkormányzatok

7 7 Budapest 28 juin 2012 Az államtól az önkormányzatoknak átadott hatáskörök finanszírozása A köznevelési hatáskörök decentralizációja két hullámban valósult meg (1982 és 2004). Az étkeztetésre, kollégiumokra és iskolabuszokra vonatkozó hatáskörök 2004-ben kerültek átadásra. A hatáskörátadás együtt járt az állam által biztosított pénzügyi kompenzációval (alkotmányos alapelvnek megfelelően). A kompenzáció nem pántlikázott, tiszteletben tartja az önkormányzatok „önálló igazgatásának elvét” A kompenzációt az általános működési támogatás és egy beruházási támogatás keretében folyósítja az állam. Az állami támogatások csak egy részét fedezik (~ 60%) az önkormányzatok által valóban a gimnáziumokra és a collèges-ekre költött összegeknek

8 8 Budapest 28 juin 2012 Önkormányzati finanszírozás önkormányzat Állam Beruházási támogatás gimnáziumok és collège-ek építése és felújítása Állam önkormányzat gimnázium vagy collège Általános működési Támogatás Működési támogatás

9 9 Budapest 28 juin 2012 A megyék és a régiók oktatási kiadásai

10 10 Budapest 28 juin 2012 A gimnáziumok és collège-ek önállósága Az általános iskolákat (6-11 éves korosztály) a települések közvetlenül üzemeltetik és nincs saját költségvetésük A gimnáziumok és a collège-ek jogállása „helyi közoktatási intézmény”: jogi személyiséggel, pénzügyi önállósággal, önigazgatási jogokkal rendelkeznek Az intézmény igazgatótanácsa [conseil d ’administration] szavazza meg a költségvetést az önkormányzat által folyósított támogatás függvényében Az intézmény igazgatója rendelkezik a kötelezettségvállalási hatáskörrel A közkönyvelő [agent comptable] teljesíti a kifizetéseket és vezeti a könyvelést A közkönyvelő személyes és pénzügyi felelősséggel rendelkezik: személye, mint intézmény, garanciát jelent a közpénzek jogszerű felhasználására

11 11 Budapest 28 juin 2012 A gimnáziumok és collège-ek bevételei Állami támogatások területei: ösztöndíjak, oktatási tevékenységek, szociális alapok… ezek címzett bevételek (bevétel összege = kiadás összege), az igazgatótanács dönt az elosztásukról Önkormányzati támogatások: - általános működési támogatás ( = a költségvetés fő bevétele) - egyéb speciális támogatások (szociális, oktatási jellegű…) saját bevételek: - termék értékesítés - családok hozzájárulásai az utazásokhoz - adományok és hagyatékok, stb.

12 12 Budapest 28 juin 2012 A gimnáziumok és collège-ek pénzügyi tevékenységének felügyelete A közigazgatási és pénzügyi döntések folyamatba épített ellenőrzésének szereplôi: Rektorátus, önkormányzat, prefektúra: a fontosabb pénzügyi döntéseket, például a költségvetést, el kell küldeni ezen szerveknek, hogy végrehajthatók legyenk A Köznevelési Minisztérium ellenőrző szerve: a köznevelési és kutatási közigazgatási szervek főellenőrzési testülete [IGAENR] A Pénzügyminisztérium Közpénzügyi Főigazgatósága [DGFiP] feladata az irányítási és ellenőrzési rendszere átvilágítása Ellenőrzés a pénzügyi év végén Az éves beszámolót megküldik ellenőrzésre a bírósági hatáskörrel rendelkező Regionális Számvevőszéknek A könyvelési és költségvetési adatokat év közben folyamatosan megküldik a Köznevelési Minisztériumnak

13 13 Budapest 28 juin 2012 A személyi állomány menedzsmentje Oktatók és adminisztratív alkalmazottak ( gimnázium, collège, rektorátus, köznevelési minisztérium) - Állami közalkalmazottak (felvétel versenyvizsgával, bekerülés esetén az állami közalkalmazottak jogállása illeti meg őket) - A központi költségvetés (rektorátus) biztosítja a béreket, a Közpénzügyi Főigazgatóság (DGFiP) utalja a fizetéseket és bérszámfejt - 2012 : 968.000 alkalmazott, 55 milliárd €, 12 millió tanuló Az önkormányzatok fizetik a fenntartó személyzetet Az állam átadta ezt a hatáskört és támogatást fizet az önkormányzatoknak Az itt dolgozók státusza: önkormányzati közalkalmazott (az önkormányzatok gyakorolják a munkáltatói jogokat)

14 14 Budapest 28 juin 2012 A humánerőforrás igény felmérése és allokációja A parlament megszavazza a költségvetési törvényt, meghatározza közoktatási alkalmazottak maximális számát és a bértömegplafont A minisztérium elosztja a pénzügyi keretet a rektorátusok között A rektorátus minden egyes intézménynek meghatároz egy **tanórakeretet (általános óratámogatás) és egy túlórakeretet Az intézmény szabadon gazdálkodik a rendelkezésére álló forrásokkal, de a kötelező oktatási programok megkötik a kezét Az intézmények és a rektorátusok folyamatos "gazdálkodási párbeszédet" folytatnak egymással a humánerőforrás igényekről. A rektorátus és a szakminisztérium között szintén "gazdálkodási párbeszéd" zajlik.