A dinamika alapjai III. fejezet

Az előadások a következő témára: "A dinamika alapjai III. fejezet"— Előadás másolata:

1 A dinamika alapjai III. fejezet
Összefoglalás

2 Tehetetlenség Hogy szól a tehetetlenség törvénye?
Minden test nyugalomban marad vagy egyenes pályán egyenletesen mozog mindaddig, míg környezete meg nem változtatja mozgásállapotát. Ez a tehetetlenség törvénye. Hogy nevezik még a tehetetlenség törvényét? Newton I. törvényének

3 Mit nevezünk inerciarendszernek?
Az olyan vonatkoztatási rendszert, amelyben igaz a tehetetlenség törvénye, tehetetlenségi rendszernek, másként inerciarenszernek nevezzük.

4 Mi a tömeg? Az egyik testnek könnyebb, a másiknak nehezebb megváltoztatni a sebességét. A testek tehetetlenségének mértékét jellemző mennyiség a tömeg. Hogyan jelöljük a tömeget? A tömeg jele: m

5 Sorold fel a tömeg mértékegységeit!
A tömeg mértékegysége a kilogramm, jele: kg Mennyi az az 1kg? 1 kg 1dm3 4 0C hőmérsékletű desztillált víz tömege.

6 Az anyagnak milyen jellemző mennyiségéről tanultunk?
A sűrűségről! Mit mutat meg a sűrűség? Megmutatja, hogy mennyi az egységnyi térfogatú anyag tömege. Mi a sűrűség jele? Jele:

7 Hogyan számítjuk ki a sűrűséget?
Sorold fel a sűrűség mértékegységeit!

8 Mit nevezünk erőhatásnak?
A mozgásállapot-változást okozó hatást erőhatásnak nevezzük.

9 Mit nevezünk erőnek? Mi az erő jele és mértékegysége?
Azt a mennyiséget, ami megadja az erőhatás nagyságát és irányát, erőnek nevezzük. Mi az erő jele és mértékegysége? Az erő nagyságának a jele: F Az erő mértékegysége: N (newton)

10 Mekkora az 1N nagyságú erő?
Azt az erőt választották egységnyinek, amely az 1 kg tömegű nyugvó testet 1 másodperc alatt sebességre gyorsítja fel.

11 Milyen érőfajtákról tanultunk?
Izomerő (Fi) Gravitációs erő (Fg) Mágneses erő (Fm) Elektromos erő (Fe) Súrlódási erő (Fsúrl) Rugalmas erő (Fr) Közegellenállási erő (Fk) Súlyerő (Fs)

12 Hogy szól a hatás-ellenhatás törvénye?

13 Mikor van egy test egyensúlyban?
Ha a testet érő erőhatások kiegyenlítik egymást, a test egyensúlyban van. Mi az az eredőerő? Egy testet érő több erő helyettesíthető egyetlen olyan erővel – az eredő erővel -, amelynek ugyanaz a következménye.

14 Mit tudsz elmondani a forgatónyomatékról?
Az erőhatás a testeknek nemcsak a haladó mozgását, hanem a forgását is megváltoztatja. A forgatóhatás az erőtől és az erőkar nagyságától függ. Mit nevezünk erőkarnak és hogyan jelöljük? Az erő hatásvonalának a forgástengelytől mért távolságát erőkarnak nevezzük és k-val jelöljük.

15 Mit nevezünk forgatónyomatéknak?
A forgatóhatás nagyságát jellemző mennyiség. Jele: M Hogyan számítható ki? M = F ∙ k Mértékegysége: Nm

16 Egyensúly esetén mit mondhatunk a forgatónyomatékokról?
Egyensúly esetén a két ellentétes irányban forgató erő forgatónyomatéka egyenlő nagyságú: M1 = M2

17 Oldjunk meg feladatokat!
A 92 tonnás jéghegy térfogata 100m3. Mekkora a jég sűrűsége? m = 92t = 92000kg V = 100m3 ρ = ?

18 Oldjunk meg feladatokat!
Mekkora a 2 N nagyságú erő forgatónyomatéka, ha a hatásvonalának a forgástengelytől mért távolsága 25 cm? F = 2N k = 25 cm = 0,25 m M = ? M = F ∙ k M = 2N ∙ 0,25m = 0,5Nm

19 Jó tanulást kívánok! TK. 39. oldaltól a 66. oldalig.