SOLTUB Kft. Hajdu Zoltán

Az előadások a következő témára: "SOLTUB Kft. Hajdu Zoltán"— Előadás másolata:

1 SOLTUB Kft. Hajdu Zoltán soltub@soltub.hu
Nemzetközi összefogás a tápanyag gazdálkodási gyakorlatok javítására (INEMAD) SOLTUB Kft. Hajdu Zoltán

2 Pályázati felhívás és a projekt
KBBE : Towards land management of tomorrow – Innovative forms of mixed farming for optimised use of energy and nutrients ( ) Improved nutrient and energy management through anaerobic digestion (INEMAD) Tápanyag és energia menedzsment javítása anerob erjesztés által (INEMAD)

3 A felhívás követelményei
Az élelmiszer és biomassza termelés kombinációjával, valamint az újrahasznosítható energiaforrások előállításával magas fokú újrahasznosítás elérése, mint a hulladékok erőforrássá pl. trágyákká alakítása, Az ÜHG kibocsátás csökkentése a szénciklus optimalizálásával, Az állattenyésztés és növénytermesztés összekapcsolása a gazdaság, táj, régió szintjén, A szervezeti és jogszabályi kihívásoknak való megfelelés, A különböző szervezeti szintek termelékenységének és gazdaságosságának vizsgálata, Az együttműködési modellek gazdasági és társadalmi vonatkozásainak és az alkalmazás lehetőségeinek vizsgálata Európában

4 Projekt partnerek 1/ UGent - Belgium 5/ EV – ILVO - Belgium
2/ Soltub – Magyarország 6/ DLV - Belgium 3/ AUP – Bulgária 7/ FOI - Dánia 4/ DLO - Hollandia 8/ ENECO - Hollandia

5 Projekt partnerek 9/ BGBIOM - Bulgária 12/ SMC - Horvátország
10/ BTG - Hollandia 13/ Innova - Belgium 11/ LDAR - Franciaország 14/ IZES – Németország

6 Projekt munkacsomagok

7 Mi a probléma? Szakosodás: függőség az input forrásoktól, a kis számú árucikk versus nagy számú árucikk, az egymás kiegészítés hiánya, Problémás és költséges a hulladékkezelés (állattenyésztés), A tápanyaglánc nyitottá válása, Profitszerzés során csökkent a vegyes gazdaságok jelentősége és jövedelmezősége, gazdasági érdekek felülírták a környezeti és szociális érdekeket,

8 Probléma: az állati trágya termelése nem függ össze a növények tápanyagszükségletével

9 Probléma: a foszfor a növények tápanyag szükségletében nem helyettesíthető, a szükséglet kb. 90%-a (148 Mt/év) a mezőgazdaságba kerül, 2050-re a szükséglet % növekedése várható, kb. ennyi idő múlva a tartalékok kifogynak, jelenlegi készleteket Marokkó, Kína és az USA kezeli (kb. 30 év tartalék), Európa 100%-ig kiszolgáltatott,

10 Az input árak alakulása (FADN, Belgium)

11 A kutatás kérdései Hogyan integrálható a mezőgazdasági rendszerekben az anyag és energiaáramlás, lehetőséget biztosítva a szerves anyagok újrahasznosítására és az ÜHG kibocsátás csökkentésére? Milyen innovatív együttműködési formákat lehet kialakítani a gazdaságok között? Melyek az együttműködési modellek gazdasági és társadalmi vonatkozásai,hogyan lehet azokat alkalmazni? Az új növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlatok alkalmazásának tesztelése,

12 INEMAD: innovatív megoldások
A hagyományos farmgazdasági növénytermesztési/ állattenyésztési rendszer kibővítése egy feldolgozói ággal, amely csökkenti a külső input forrásokat (anyag és energia) és zárni képes a tápanyag láncot (szén körforgást), A tápanyag utánpótlás javítása a szerves anyagokat feldolgozó üzemekből (pl. biogáz ) kikerülő fermentum anyagok (biotrágya) szántóföldi hasznosításával

13 INEMAD megoldás

14 Biotrágya alkalmazása
A biotrágya tulajdonságai inkább a műtrágyához hasonlítanak és kevésbé az istálló trágyához vagy a komposzthoz, Összetételét (tulajdonságait) az input anyagok, a fermentáció és a biotrágya kezelési eljárásai határozzák meg, Térfogata kg/m3, NH4 összetétele kb. 20%-kal magasabb, mint a marha istálló trágyáé, magasabb a pH értéke, és a kijuttatás utáni első éves hasznosítás aránya, Alkalmazásával csökken az ÜHG kibocsátás (CH4, N2O, CO2),(kb.20-30%). (értékelése a karbonlábnyom segítségével) Javul a talaj fizikai-kémiai tulajdonsága, a talajlégzés és a nitrogén mineralizációja,

15 Biotrágya alkalmazása (2)
Nitrogénvesztesége kb.1,5%, szemben a komposzt 20-30%-os veszteségével, Csökken a gyommagvak száma, A N adagok 50-70%-al csökkenthetők, Hatásának fokozására N és P műtrágyáz javasolt (30-50%), Nehézfém tartalom vizsgálata javasolt, Közvetlen bejuttatása a talajba (injektálás) által az ammónia veszteség 25-80% csökken, Kiszórás előtt felkavarni a biotrágyát és kerülni a száraz időszakban való kiszórást, Alkalmazása elsősorban homokos –homokos vályog talajokon javasolt,

16 Bekapcsolódás a projektbe
A projekt 4 éves futamideje alatt 6 országban tápanyag gazdálkodási esettanulmányok is kidolgozásra kerülnek Magyarországon kidolgozás alatt van: - a kutatás helyeinek azonosítása 3 régióban, - az érdekelt felek (termelő gazdaságok és háttérintézmények) bevonása a projektbe pl. felmérő kérdőívek- interjúk készítése és elemzése, fókusz csoportok és munkaértekezletek (workshop) szervezése, részvétel a zöld könyv kidolgozásában, - az érdekeltek folyamatos tájékoztatása, pl. SOLTUB honlap és szakmai honlapok ( pl. Agrárhírek), szakmai előadások és publikációk (pl. Agrofórum), szakmai szervezetek honlapja vagy hírlevele (pl. GOSZ, Magyar Agrárkamara)

17 Lehetséges helyszínek

18 Felmérő kérdőív (I.) a gazdaságok tápanyag gazdálkodásáról
Növénytermesztő gazdaságok tápanyag gazdálkodása, Állattenyésztő gazdaságok tápanyag gazdálkodása, Vegyes gazdaságok tápanyag gazdálkodása, Biotrágyát használó gazdaságok tápanyag, gazdálkodása illetve biogáz telepek input és output anyagai, Általános rész: termőterület nagysága, állatállomány létszáma, nitrát érzékeny terület, talaj tápanyag ellátottsága, termőhelyi kategória, technológia (pl. öntözés, vetésforgó), tápanyag gazdálkodási terv, támogatási rendszerek……

19 Felmérő kérdőív (I.) a gazdaságok tápanyag gazdálkodásáról (2)
Speciális rész: a) növénytermesztés input források (pl. trágyák és mennyiségek + más források) és output források (pl. fő és melléktermés +veszteségek) b) állattenyésztés input források (pl. termelt és vásárolt takarmányok, állatfajok és egyedszámuk) és output források (pl. termelt szilárd és híg trágya + veszteségek) c) biogáz telepek input forrásai (pl. bemenő anyagok és mennyiségek, erjesztés módja, szállítás) és output források (pl. keletkezett biotrágya mennyisége, felhasználása) és felhasználási akadályok

20 Felmérő kérdőív (II.) az érdekelt felek részére
A tápanyag gazdálkodás szempontjából milyen jövőbeni kockázati (befolyásoló) tényezőket lát pl. a műtrágya- termények - termőterületek árának alakulása,…. A jövőben mit tart fontosnak pl. tovább növelni a műtrágya adagok használatát, tovább növelni a szerves trágyák használatát……. Milyen lehetőségeket lát a mezőgazdasági üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a szén kőrforgásának biztosítására? Mi a véleménye az energianövények termesztéséről? A jelenlegi műtrágya és/vagy szerves trágya alkalmazása mellett milyen innovatív eljárásokat, anyagokat alkalmazna a tápanyag mérleg javítása érdekében? Milyen akadályokat lát a biogáz üzemekből kikerülő biotrágya hasznosítására?

21

22 Kapcsolódó projektek

23 Kapcsolódó projektek (2)

24 Kapcsolódó projektek (3)

25 www.soltub.hu soltub@soltub.hu
Köszönöm a figyelmet!