A fiskális politika makrogazdasági kihatásai Szapáry György MNB.

Az előadások a következő témára: "A fiskális politika makrogazdasági kihatásai Szapáry György MNB."— Előadás másolata:

1 A fiskális politika makrogazdasági kihatásai Szapáry György MNB

2 „A jegybankárokat gyakran vádolják meg azzal, hogy megszállottak az infláció tekintetében. Ez nem igaz. Ha van egyáltalán valami, aminek a tekintetében megszállottak, akkor az a fiskális politika.” Mervyn King Kormányzó Bank of England

3 „Legyen számunkra becses az államhitel, mert az erő és biztonság igen gazdag forrása. Megőrzésének egyik módja az, ha oly óvatosan gazdálkodunk vele, amennyire lehet, megőrizve a békét (… és), ha óvakodunk az adósság szaporításától, nem csupán úgy, hogy ellenállunk a költekezés csábításának, hanem ha békeidőben kitartóan fáradozunk a háborúk okozta tartozásaink rendezésén, s nem zúdítjuk hálátlanul az utókorra a terhet, melyet nekünk magunknak kell viselnünk.” George Washington búcsúbeszéde, 1796

4 Az államadósság/GDP mutató alakulása a maastricht-i szerződés előtt és után

5 Az államháztartási hiány/GDP mutató alakulása a maastricht-i szerződés előtt és után (I.)

6 Az államháztartási hiány/GDP mutató alakulása a maastricht-i szerződés előtt és után (II.)

7 A kamatkiadások alakulása egyes EU- tagállamokban (a GDP százalékában)

8 Kamatkiadások az Európai Unió tagállamaiban (a GDP százalékában, 2003-ban, ESA 95)

9 Az államháztartás adóssága a GDP százalékában

10 Az állami költségvetés adósságának átlagos kamata

11 A nominális kamatkiadás változásának felbontása

12 A kötvényhozamok konvergenciájából adódó várható kamategyenleg-javulás az euró átvételére való felkészülés időszakában * * Az euróövezetben: a hozamkonvergenciából adódó nyereség Görögország esetében 1995-2000 között, a többi országban 1993-1998 között. A számításokat az időszak-végi adósság/GDP adatok alapján végeztük. Az így kapott eredmények nem szükségképpen egyeznek meg a kamategyenlegekben bekövetkezett tényleges javulással, mivel arra az adósságráták változása is hatott. Az új tagállamok esetében kétféle számítást végeztünk el: az egyik az ötéves spot euró, a másik az 2009-ben induló 5 éves határidős euró hozamokon alapul. Itt feltételeztük, hogy az államadósság/GDP ráták 2009-ig nem változnak.

13 Államháztartási deficit (ESA, GDP százalékában)

14 Eltartottsági és termékenységi ráták* * Az időskori eltartottsági ráta egyenlő a 65. életévet meghaladó korú lakosság száma osztva a 20-64 éves korú lakosság számával. A teljes termékenységi ráta azonos azoknak a gyermekeknek az átlagos számával, akik élve születtek volna egy asszony élete során. Fejlettebb országokban a kb. 2,1-es arány tartja szinten a népességet.

15 Stabilitási ás Növekedési Egyezmény (SNE) Miért van szükség az SNE-re: közös monetáris politika, de decentralizált költségvetési politika Potyautas magatartás  deficit bias SNE eredményei SNE reform: –Megelőzési rész / preventive arm: Adósság szintje, potenciális növekedés Fellendülési szakasz / good times –Korrekciós rész / corrective arm: Referencia érték: marad a 3 % Komoly gazdasági visszaesés: negatív növekedés Egyéb releváns tényezők –Irányítás javítása / governance