A A A B B B C C BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES DIASOROZATOK

Az előadások a következő témára: "A A A B B B C C BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES DIASOROZATOK"— Előadás másolata:

1 A A A B B B C C BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES DIASOROZATOK
ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS) A A A B B B C C DIASOROZATOK A STRATOSZ SZÁMÁRA KIDOLGOZOTT VÁLTOZAT Készült a MAT támogatásával, az FSZH közreműködésével 2009. A DIASOROZAT AZ AZONOS CÍMŰ TANULMÁNY SZERVES RÉSZE

2 "BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN " című, áttekintő tanácsadási vázlat a gyakorló, több éves tapasztalattal rendelkező testületi tagok és vezetők számára került kidolgozásra. A tanácsadás elsősorban azoknak szól, akik személyes tapasztalataikkal, az élet során kialakult személyiségi jegyeikkel készek részt venni egy tudaterősítő, tudatformáló együttgondolkodásban, új módszerek és technikák elsajátításában. A STRATOSZ RENDKÍVÜLI ÚTTÖRŐ MUNKÁT VÁLLAL AZZAL, HOGY A BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN MEGALAPOZÓ TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁNAK SZERVEZÉSÉRE VÁLLALKOZIK.

3 A B B B B C C C C BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES DIASOROZAT
ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS) A B B B B C C C C B. RÉSZ DIÁI DIASOROZAT AZ ÉRDEKKÉPVISELETI BESZÉDFELISMERÉS FŐBB SZAKTERÜLETEI

4 ÁLTALÁNOS ÉRDEKKÉPVISELETI ISMERETEK

5 BEVEZETŐ 1. Az érdekképviseleti folyamat
2. Az érdekképviselet a munkaadói szövetségek munkájában 3. A társadalmi párbeszéd rendszer 4. A munkaadói szövetségek információs tevékenysége, kommunikációja

6 1. AZ ÉRDEKKÉPVISELET FOLYAMATA

7 A SZÖVETSÉGI ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEI
ÉRDEKEGYEZTETÉS Érdekek felismerése Érdekek rendszerbe foglalása ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS Érdekek elismertetése Lobbizás ÉRDEKVÉDELEM Jogi, gazdasági , technológiai védelem

8 AZ ÉRDEK ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA
ÉRDEK : ANYAGI, SZELLEMI, ERKÖLCSI ÉS ÉRZELMI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE ÉS GYARAPÍTÁSA! EGYÉNI KÖZÖSSÉGI

9 A B a b AZ ÉRDEKKÉPVISELET FŐBB SZEREPLŐI ÉS STRUKTÚRÁJA RÉSZTVEVŐK:
ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKA A B ÉRDEKHORDOZÓK, É-TULAJDONOSOK, É-KÖZÖSSÉGEK a ÉRDEK-KÉPVISELET b ÉRDEK-KÉPVISELET ÉRDEKHORDOZÓK, É-TULAJDONOSOK, É-KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATOK KOMMUNIKÁCIÓ KAPCSOLATOK KOMMUNIKÁCIÓ KÉPVISELŐK: VÁLASZTOTTAK ALKALMAZOTTAK SZAKÉRTŐK KÉPVISELŐK: VÁLASZTOTTAK ALKALMAZOTTAK SZAKÉRTŐK RÉSZTVEVŐK: TULAJDONOSOK SZAKÉRTŐK ALKALMAZOTTAK RÉSZTVEVŐK : TULAJDONOSOK SZAKÉRTŐK ALKALMAZOTTAK KAPCSOLATOK KOMMUNIKÁCIÓ

10 AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKA FŐBB TARTALMI ELEMEI
KÉPVISELŐI FELKÉSZÜLÉS, FELKÉSZÍTÉS BEFELÉ IRÁNYULÓ KÉPVISELŐI TEVÉKENYSÉG BELSŐ KÉPVISELŐI TEVÉKENYSÉG KIFELÉ IRÁNYULÓ KÉPVISELŐI TEVÉKENYSÉG Felmérések Elemzések Információ gyűjtés és feldolgozás Kapcsolatépítés és ápolás É-megismertetése É-külső egyeztetése É- elfogadtatása É-érvényesítése É-védelme Lobbizás É-felismerés É-belső egyeztetése FOLYAMATOS KÜLSŐ ÉS BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ

11 2. AZ ÉRDEKKÉPVISELET A MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEK MUNKÁJÁBAN

12 MUNKAADÓI ÉRDEKKÉPVISELET
FŐ SZÍNTERE FŐ ESZKÖZE TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER TUDATOS INFORMÁCIÓ- GAZDÁLKODÁS, HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ

13 MUNKAADÓI ÉRDEKKÉPVISELET TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER
FŐ SZÍNTERE TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER

14 3. A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER

15 VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO) EURÓPAI SZINTŰ TÁRS. PÁRB.
A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO) EURÓPAI SZINTŰ TÁRS. PÁRB. NEMZETI SZINTŰ TÁRS.PB. SZEKTORÁLIS TB VÁLLALATI TB REGIONÁLIS TB

16 AZ EURÓPAI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

17 AZ EURÓPAI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RÉSZTVEVŐI
UNICE ETUC CEEP

18 AZ EURÓPAI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD ÁGAZATI STRUKTÚRÁJA
OLDALAK ÁGAZATAI ÁGAZATAI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG 25 ÁGAZAT 25 BIZOTTSÁG

19 A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD
MEGÚJÍTOTT RENDSZERE MAGYARORSZÁGON

20 GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS
A NEMZETI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD FŐBB FÓRUMAI MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (OÉT) GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS ÁGAZATI BIZOTTSÁGOK NEMZETI ILO TANÁCS

21 AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (OÉT) STRUKTÚRÁJA
KORMÁNYZATI OLDAL MUNKAADÓI OLDAL MUNKAVÁLLALÓI OLDAL TITKÁRSÁG SZAKBIZOTTSÁGOK

22 GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS
KORMÁNYZATI KÉPVISELŐK MUNKAADÓK KÉPVISELŐI MUNKAVÁLLALÓK KÉPVISELŐI KAMARÁK, BEFEKTETŐK, VÁLLALKOZÓK BANKKÁROK CIVIL SZERVEZŐDÉSEK KÉPVISELŐI

23 AZ EURÓPAI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD FŐBB SZINTJEI ÉS JELLEMZŐI
TB szintek KIHÍVÁS 4.EU szint 3. Nemzeti Ágazati 1. Vállalati Társadalmi párbeszéd: Törvényben előírt, szabályozott módon folyik Megbeszélések: nincs kötött forma, nem kötelező Nemzetek TB fejlettségi szintje

24 Az Európai Unió alapvető céljai
Küldetés: „A Tagállamok és polgáraik közötti kapcsolatok koherens módon történő és a szolidaritáson alapuló fejlesztése.” „Stratégiai” célok: A gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése Az EU a szabadság, biztonság és igazságosság területe legyen Az EU jogrendszer fenntartása és továbbépítése Az EU-identitás nemzetközi erősítése Az európai „állampolgárság” bevezetése Az EU 3 „pillére”: GMU; bel-, és igazságügy; kül-, és biztonságpolitika

25 Az irányítás ciklusai POLITIKA PROGRAMOK PROJEKTEK

26 A közös célok: a „szakpolitikák” („policy”)

27 A KÖZÖSSÉGI JOG A KÖZÖSSÉGI JOG FORRÁSAI: - ALAPSZERZŐDÉSEK
-         RENDELETEK, IRÁNYELVEK, HATÁROZATOK -         NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK -         EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI  JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK RENDELET (REGULATION): IRÁNYELV (DIRECTIVE): DÖNTÉS (DECISION): AJÁNLÁS (RECOMMENDATION), VÉLEMÉNY (OPINION):

28 A legfontosabb EU intézmények
Európai Tanács Miniszterek Tanácsa (az EU Tanácsa) Európai Bizottság * SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG * RÉGIÓK BIZOTTSÁGA Európai Parlament Európai Bíróság Számvevőszék +1: Európa Tanács

29 BIZOTTSÁG BIZOTTSÁG EURÓPAI PARLAMENT
AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE TÖRVÉNYHOZÁSI FELADATOK KORMÁNYZÁSI FELADATOK BIZOTTSÁG BIZOTTSÁG EU TAGORSZÁGOK EURÓPAI TANÁCS EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) JAVASLATOK MINISZTEREK TANÁCSA EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE DÖNTÉSEK KORMÁNY-TAGOK SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG RÉGIÓK BIZOTTSÁGA KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK TANÁCSADÁS SZÁMVEVŐSZÉK BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK EURÓPA TANÁCS

30 EURÓPAI TANÁCS ALAPVETŐ IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA ÁLLAM-, ÉS KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE Az EU működését meghatározó végső döntéseket a tagállamok állam-, és kormányfői hozták meg az Európai Tanács keretében, amelynek ülésén a Bizottság elnöke is részt vesz. Ezt követi a ratifikációs folyamat, amely több hónapig is eltarthat. Minden egyes tagállamnak a saját alkotmányos rendje szerint kell a szerződéseket ratifikálnia parlamenti vagy népszavazás útján. A Szerződések csak a ratifikációt követően lépnek életbe.

31 MINISZTEREK TANÁCSA EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE KORMÁNY-TAGOK Az Európai Parlamenttel közösen jogalkotói és költségvetési szerepet lát el. A Tanácsot a tagállamok egy-egy miniszteri szintű képviselője alkotja A Tanács elnöke az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország szakminisztere. Minden tagállam hat hónapig tölti be az elnökséget egy előre elfogadott sorrend alapján. (2001-ben Svédország és Belgium, 2002-ben Spanyolország és Dánia.)

32 (ÁLLAMOK FELETTI SZERV)
BIZOTTSÁG EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) A Bizottság felelős a közös politikák (például a közösségi agrárpolitika) végrehajtásáért, a költségvetési adminisztrációért, és a közösségi programok lebonyolításáért. A Bizottság nagymértékben támaszkodik a nemzeti kormányszervekre a közösségi politikák és programok napi lebonyolításában. A Bizottság kollektíven az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással, döntéseit egyszerű többséggel hozza.

33 EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK Az Európai Parlament képviseli a tagállamok állampolgárait. Számos területen a Tanáccsal együtt részt vesz a jogalkotásban. A Parlament és a Tanács közösen döntenek a költségvetési kérdésekben. A Parlament a Bizottság működésének demokratikus ellenőrzéséért is felelős.

34 SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG
TANÁCSADÁS A Gazdasági és Szociális Bizottság (GSZB) a különböző gazdasági és társadalmi érdekképviseleti szervezetek képviselőiből áll, és egyfajta tanácsadó testületként véleményeket készít az uniós intézmények számára, például a jogalkotási folyamat részeként. Jelenleg 222 tagja van (az ország méretétől függően tagállamonként 6 és 24 között).

35 RÉGIÓK BIZOTTSÁGA TANÁCSADÁS A Régiók Bizottsága konzultatív testület, mely a regionális és helyi önkormányzatok képviselőiből áll, és a régiók érdekeit képviseli európai szinten. Tagjainak száma és tagállamonkénti megoszlása megegyezik a Gazdasági és Szociális Bizottságéval.

36 EURÓPA TANÁCS Az Európa Tanács kormányközi szervezet, melynek bármely európai ország tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy elfogadja a jogállamiság elvét, és a joghatósága alatt élő minden személy számára biztosítja az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. ( Jelenleg 44 tagállama van.)

37 BIZOTTSÁG BIZOTTSÁG EURÓPAI PARLAMENT
AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE TÖRVÉNYHOZÁSI FELADATOK KORMÁNYZÁSI FELADATOK BIZOTTSÁG BIZOTTSÁG EU TAGORSZÁGOK EURÓPAI TANÁCS EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) JAVASLATOK MINISZTEREK TANÁCSA EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE DÖNTÉSEK KORMÁNY-TAGOK SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG RÉGIÓK BIZOTTSÁGA KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK TANÁCSADÁS SZÁMVEVŐSZÉK BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK EURÓPA TANÁCS

38 AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEINEK SZÉKHELYEI
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEINEK SZÉKHELYEI I N T É Z M É N Y S Z É K H E L Y EURÓPAI TANÁCS változó - mindig az EU soros elnökséget adó országban EURÓPAI PARLAMENT Strasbourg -havi plenáris frakcióülések, költségvetési tárgyalások havi plenáris frakcióülések, költségvetési tárgyalások MINISZTEREK TANÁCSA FŐTITKÁRSÁG Brüsszel, Luxemburg - áprilisi, júniusi és októberi ülések EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel ,Luxemburg -  

39 AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNY RENDSZERE ÉS MAGYARORSZÁG
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE EURÓPAI TANÁCS BIZOTTSÁG IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE EK TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE KORMÁNY-TAGOK MINISZTEREK TANÁCSA EK KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG TANÁCSADÁS BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK JAVASLATOK DÖNTÉSEK KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY MAGYARORSZÁG INTÉZMÉNYI RENDSZERE

40 A támogatás alapelvei Alapelvek: Koncentráció Addicionalitás
Partnerség Programozás Szubszidiaritás, Transzparencia, Koherencia

41 Előcsatlakozási és Strukturális Alapok
Előcsatlakozási Alapok Phare SAPARD ISPA Strukturális Alapok ERDF ESF EAGGF-GS FIFG Kohéziós Alap KÖRNYEZET- VÉDELEM KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

42 Strukturális Alapok rendszere

43 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG ‘NÉGY SZABADSÁGA’
SZEMÉLYEK SZOLGÁLTATÁSOK ÁRUK TŐKE SZABAD ÁRAMLÁSA

44 JELENLEGI ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉGEKRE
I. A GLOBALIZÁCIÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI  II. A GLOBALIZÁCIÓ JELENLEGI ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉGEKRE 

45 A GLOBALIZÁCIÓ I. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI SZAKASZAI FŐBB HATÁSAI 1
A GLOBALIZÁCIÓ 1 MEGHATÁROZÁSA 2 SZAKASZAI 3 INTÉZMÉNY RENDSZERE 4 FŐBB HATÁSAI

46 GLOBALIZÁCIÓ 1 MEGHATÁROZÁSA A GLOBALIZÁCIÓ AZ ORSZÁGOK KÖZÖTT FOLYÓ,VILÁGMÉRETŰ, GYORS, GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ!

47 GLOBALIZÁCIÓ 2 SZAKASZAI * KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS * TECHNOLÓGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS * VÁLLALKOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS * GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ

48 NEMZETKÖZI VALUTAALAP IMF VILÁGKERESKEDELMI SZERVEZET WTO
GLOBALIZÁCIÓ 3 INTÉZMÉNYRENDSZERE VILÁGBANK WB NEMZETKÖZI VALUTAALAP IMF VILÁGKERESKEDELMI SZERVEZET WTO GLOBÁLIS CÉGEK

49 GLOBALIZÁCIÓ 4 FŐBB HATÁSAI *KEDVEZŐ HATÁSOK - GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG NÖVEKEDÉSE - EGYÜTTMŰKÖDÉSI INFRASTRUKTÚRA ERŐSÖDÉSE - ERŐS KÖZÖS ÉRDEKKÉPVISELET - *KEDVEZŐTLEN HATÁSOK- - GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG NÖVEKEDÉSE - NEMZETI VÁLLALKOZÁSOK HÁTTÉRBE SZORULÁSA - NEMZETI KONTROL LEHETŐSÉGEINEK CSÖKKENÉSE

50 II. A GLOBALIZÁCIÓ JELENLEGI ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉGEKRE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALATOKRA (KKV)

51 A GLOBÁLIZÁCIÓ SORÁN KIALAKULÓ FŐBB VÁLLALATI TÍPUSOK
- NEMZETI VÁLLALAT - NEMZETKÖZI MULTINACIONÁLIS V, „MULTIK” - GLOBÁLIS VÁLLALAT - TRANSZNACIONÁLIS V.

52 GLB. IT EU SIKERESEN ÚJRA KIBONTAKOZÓ VÁLLALAT GLOBALIZÁCIÓ
A VÁLLALATOK ALAPVETŐ FEJLŐDÉSI ÚTJAI ( IT. EU. GLB. HATÁSOK MELLETT) IT GLB. EU MAI VÁLLALTOK ELISMERÉS TAGADÁS SIKERESEN ÚJRA KIBONTAKOZÓ VÁLLALAT MEGBUKOTT VÁLLALATOK INNOVÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ KISZORULÁS ALKALMAZKODÁS

53 A VÁLLALATI FEJLŐDÉS FŐBB IRÁNYAI ( IT. EU. GLB. HATÁSOK MELLETT)
FELISMERÉS FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM ÁTALAKULÁS KIBONTAKOZÁS TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALAT GLOBALIZÁLÓDÁS TAGADÁS SIKER KIVÉDÉSI PROGRAM GLOBÁLIS VÁLLALAT BEILLESZKEDÉS ELSZIGETELŐDÉS KISZORULÁS MULTI VÁLLALAT BEOLVADÁS INTEGRÁCIÓ NEMZETI VÁLLALAT CSŐD EGYÜTTMŰKÖDÉS BUKÁS

54 GLOBALIZÁCIÓ SIKER BUKÁS
A VÁLLALATOK FEJLŐDÉSI MOZGÁSTERE ( IT. EU. GLB. HATÁSOK MELLETT) FELISMERÉS FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM ÁTALAKULÁS KIBONTAKOZÁS TAGADÁS SIKER KIVÉDÉSI PROGRAM GLOBALIZÁCIÓ KEZDEMÉNYEZŐ VÁLLALATOK ELSZIGETELŐDÉS KISZORULÁS GLOBALIZÁCIÓ RÉSZVEVŐI BEOLVADÁS CSŐD BEOLVADÓ VÁLLALATOK BUKÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS

55 A GLOBÁLIS VÁLLALATOK FŐBB ERŐSSÉGEI
* ERŐS PÉNZÜGYI HÁTTÉR - * SZÉLES PIAC * ERŐS ÉRDEKKÉPVISELET * FEJLETT INFORMÁCIÓS RENDSZER *JELENTŐS VÁM ÉS ADÓ KEDVEZMÉNY

56 A VÁLLALATI ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEI
* ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKEK FELISMERÉSE – ÉRDEKEK RENDSZERBE FOGLALÁS * ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS ÉRDEKEK ELISMERTETÉSE – LOBBIZÁS * ÉRDEKVÉDELEM JOGI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI VÉDELEM

57 A KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALATOK FELKÉSZÜLÉSE A GLOBALIZÁCIÓRA
* VÁLLALATI SZINTŰ FELKÉSZÜLÉS - VÁLLALATI FELKÉSZÜLÉSI TERVEK KÉSZÍTÉSE, VÉGREHAJTÁSA – KÖZREMŰKÖDÉS AZ ORSZÁGOS INTÉZKEDÉSEK KIDOLGOZÁSÁBAN * ORSZÁGOS SZINTŰ FELKÉSZÜLÉS - KKV RÉSZÉRE GLOBALIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSI CSOMAG KIDOLGOZÁSA - VÁLLALATI FELKÉSZÜLÉSI MINTATERVEK KÉSZÍTÉSE

58 A B B B B C C C C BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES DIASOROZAT DIASOROZAT
ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS) A B B B B C C C C A. RÉSZ VÉGE DIASOROZAT DIASOROZAT DIASOROZAT AZ ÉRDEKKÉPVISELETI BESZÉDFELISMERÉS FŐBB SZAKTERÜLETEI