Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme Összefoglalás II. Összefoglalás II. Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA.

Az előadások a következő témára: "Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme Összefoglalás II. Összefoglalás II. Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA."— Előadás másolata:

1 Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme Összefoglalás II. Összefoglalás II. Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme Összefoglalás II. Összefoglalás II. Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport

2 Transzportfolyamatok

3 oldott anyag koncentrációjának megváltozása advekció (konvekció) + diffúzió és diszperzió + nulladrendű forrás-nyelő + peremeken kialakuló transzport elsőrendű forrás-nyelő +felületen megkötött anyag koncentrációjának Megváltozása (adszorpció) + == Anyagmérleg

4 t: idő [T] C o : az oldott anyag koncentrációja [M/ L 3] n: porozitás [-]  s : a szilárd váz sűrűsége [M/ L 3] C s : az adszorbeált anyag koncentrációja [M/ M] v: a szivárgási sebesség vektora [L/T] D m : a molekuláris diffúziós együttható [L 2 /T] D: a diszperziós tényező tenzora (mechanikai vagy kinematikai diszperzió) [ L 2 /T] ,0: a koncentrációtól független (un. nullad-rendű folyamat) együtthatója [M/L 3 /T]  1 : a koncentrációtól függő (un. elsőrendű folyamat) forrás/nyelő együtthatója [1/T] C*:= C o, ha távozó vízről van szó (q<0) [M/L 3 ] = C ko, a kívülről érkező víz koncentrációja (q>0) [M/L 3 ] A felszín alatti vizekre vonatkozó transzportegyenlet

5 dCo/dt = -1/n.div(v.Co) t: idő [T] C o : az oldott anyag koncentrációja [M/ L 3] n: porozitás [-] v: a Darcy-féle szivárgási sebesség vektora [L/T] Az elemi térfogatba vízzel együtt belépő és kilépő szennyezőanyag különbsége v.Co: az egységnyi felületen belépő anyagmennyiség A vízmozgás tényleges sebessége v/n, mert a víz csak a pórusokban mozog Advekció A vízzel együtt mozgó oldott szennyezőanyag transzportja

6 dCo/dt = -1/n.div(v.Co) +div(D.grad(Co)) t: idő [T] C o : az oldott anyag koncentrációja [M/ L 3] n: porozitás [-] v: a Darcy-féle szivárgási sebesség vektora [L/T] D: hidrodinamikai diszperziós tényező D = Dm + Dk Dm: molekuláris diffúziós együttható [L 2 /T] Dk: mechanikai vagy kinematikai diszperziós tényező [L 2 /T] Dk=  v/n  : diszperzivitás [L] Molekuláris diffúzió: a koncentrációkülönbség hatására kialakuló transzport (lineáris függvény – az arányossági tényező a diff. együttható) A kinematikai diszperzió: a sebességvektor irányváltozásaiból adódó szóródás (más fizikai tartalom, de azonos matematikai leírás  D=Dm + Dk) Diffúzió és diszperzió Koncentrációkülönbség kiegyenlítése miatt kialakuló és a sebességvektor változásaiból adódó transzport

7 Diszperzió A részecskék „szóródásából” adódó transzport Makroszkópikus diszperzió Geológiai heterogenitás, A diszperziós tényező léptékfüggő !!!! Mikroszkópikus diszperzió Irányváltások pórusokban, Parabolikus sebességprofil – jelentősen eltérő sebességek Lamináris áramlás (nincs turbulens keveredés)

8 Adszorpció Megkötődés a szilárd váz felületén Az oldott és a felületen megkötött anyag koncentrációja között egyensúly alakul ki Az adszorpció jelenségét az ún. izotermák írják le. Lineáris izoterma esetén: Cs=Kd.CoK d : megoszlási hányados Amíg ez az egyensúly ki nem alakul, a szennyezőanyag nem terjed tovább. Ha a szilárd váz adszorpciós kapacitása feltöltődött, az ezután érkező szennyezőanyag tovább terjed. Ha az érkező víz hígabb, a folyamat fordítottja játszódik le. Beoldódás (deszorpció) a szilárd vázról.

9 Adszorbció Megkötődés a szilárd váz felületén [n.dCo + (1-n).  s dCs]/dt =-div(v. Co) + n.div(D.grad(Co)) ha figyelembe vesszük a lineáris izotermát (Cs = K d.Co) és [1+  d  s (1-n)/n] - nel végigosztjuk az egyenletet, akkor a következőt kapjuk dCo/dt = -div(v/[1+K d.  s (1-n)/n].Co) + n.div(D/[1+K d.  s (1-n)/n].grad(Co)) Az adszorpció hatása tehát látszólag egy kisebb szivárgási sebességgel és diszperziós tényezővel helyettesíthető Ezért hívjuk a kövérrel szedett kifejezés értékét késleltetési tényezőnek. A görbére tehát ugyanaz érvényes, mint az advekcióra és diszperzióra, csak a sebességet és a diszperziós tényezőt értelemszerűen módosítani kell. Nem lineáris izotermák C s = K F.Co N --- Freudlich izoterma C s = K L /(1+Co) --- Langmuir izoterma

10 Elsőrendű lebomlás A koncentrációtól függő intenzitású lebomlás dCo/dt = Co.  1 lnCo =  1. t + C Co(t=0) = C k ln(Co/Ck) =  1. t Co = Ck.exp(  1.t), Lebomlás: ha  1.< 0 t: idő [T] C o : az oldott anyag koncentrációja [M/ L 3]  1 : a lebomlás együtthatója [1/T] Radioaktív anyagok. Felezési idő : t 1/2 0,5C k = C k. exp(  1.t 1/2 )   1 =ln0,5/ t 1/2 Az áttörési kísérlet végkoncentrációja: Co,vég = Ck.exp(  1.L/v o )

11 Kémiai átalakulás A nulladrendű lebomlási tagokon keresztül Annyi transzportegyenlet, ahány komponens A reakcióknak az adott komponensre vonatkozó következményei a nulladrendű forrás-nyelő tagokon keresztül jelennek meg A reakciók eredményeit az adott pillanatban érvényes koncentrációk függvényében, külön egyenletrendszer alapján számítjuk, termodinamikai egyetlenrendszer és adatbázis

12 Transzportfolyamatok Advekció+diszperzió+ adszorpció+ lebomláskémiai átalakulás Co C v

13 A MODELLEZÉS ELEMEI Koncepcionális modell A modell geometriai felépítése (határai, 1, 2 vagy 3 dimenzió, horizontális felosztás, rétegfelosztás) horizontális felosztás, rétegfelosztás) Peremfeltételek (választás a három típusból: adott nyomású, adott hozamú/vízzáró, nyomástól függő hozam) adott nyomású, adott hozamú/vízzáró, nyomástól függő hozam) Az idő (permanens vagy nem permanens modell, az utóbbi esetében kezdeti feltétel és időlépcsők) az utóbbi esetében kezdeti feltétel és időlépcsők) Források és nyelők (beszivárgás, párolgás, vízfolyások, tavak, vízkivételek) Transzportfolyamatok (csak advekció, advekció + diszperzió, a szennyezőanyagtól és a közegtől függő egyéb folyamatok: adszorbció, lebomlás, és a közegtől függő egyéb folyamatok: adszorbció, lebomlás, kémiai átalakulások  több komponens?) kémiai átalakulások  több komponens?)

14 ADATGYŰJTÉS KONCEPCIONÁLISMODELL SZOFTVERVÁLASZTÁS VERIFIKÁCIÓ KALIBRÁCIÓ VALIDÁCIÓ SZIMULÁCIÓ PARAMÉTER-BECSLÉS ELŐZETES SZÁMÍTÁSOK előkészítő fázis kidolgozási fázis értékelési fázis ÉRTÉKELÉS A MODELLEZÉS ELEMEI

15 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Mindkettő esetében beszélhetünk: Általános védelemről Általános védelemről Védett területek védelméről Védett területek védelméről Megelőzés, elővigyázatosság Megelőzés, elővigyázatosság Védelem bekövetkezett szennyezések esetén Védelem bekövetkezett szennyezések esetén

16 Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás ? ? Lebomlás /Keveredés KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA Mért koncentráció  határérték (TV) Receptor szemlélet !!! Receptor: az ember, vízi, vizes és szárazföldi ökoszisztémák Egyes országokban: a felszín alatti víz is (önmagában ??)

17 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Jelenleg (219/2004-es korm. rendelet, 10/2000-es miniszteri rendelet) határértékek: határértékek: szennyezettségi határérték (TV). Ez tulajdonképpen a környezeti határérték a jó állapot értékeléséhez, víztest (vagy vízadó) szinten szennyezettségi határérték (TV). Ez tulajdonképpen a környezeti határérték a jó állapot értékeléséhez, víztest (vagy vízadó) szinten egyedi határérték (CV) a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen, - ez általában ellenőrzési célt szolgál, lehet pl. környezetterhelési határérték is a szennyezőforrásnál egyedi határérték (CV) a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen, - ez általában ellenőrzési célt szolgál, lehet pl. környezetterhelési határérték is a szennyezőforrásnál kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik (az intézkedési határérték megszűnt!!) (az intézkedési határérték megszűnt!!)

18 CV = DF*(DWS vagy EQS)/(1-AF) Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás C  TV DF AF KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) DF: hígítási faktor (>1) (a nem szennyezett víz hatása) TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet a: csökkentő tényező TV = BL + ε ha CV < BL TV BL CV TV = a.CV ha CV > BL BL CV

19 CV = DWS Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Szennyező- forrás C  DWS IVÓVÍZKÚTRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉK CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet TV = BL + ε ha CV < BL TV BL CV TV = DWS ha CV > BL BL CV=DWS Természetes vízminőségi problémák

20 CV = DF*EQS/(1-AF) Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás C  CV DF AF KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK A VÍZFOLYÁS KÖZELÉBEN CV: adott helyre vonatkozó kritérium EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) DF: hígítási faktor (>1) (a nem szennyezett víz hatása) BL CV

21 CV = EQS/(1-AF) Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás C  CV AF KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK A NÖVÉNYZET KÖZELÉBEN CV: adott helyre vonatkozó kritérium EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) BL CV

22 CV = DF*(DWS vagy EQS)/(1-AF) Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás C  CV DF AF KÖRNYEZETTERHELÉSI HATÁRÉRTÉK A SZENNYEZŐFORRÁSNÁL CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) DF: hígítási faktor (>1) (a nem szennyezett víz hatása) TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet BL CV de ha CV < BL CV = BL + ε TV BL CV DF AF

23 FELSZÍN ALATTI VIZEK JÓ KÉMIAI ÁLLAPOTA A VKI szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van: ha a szennyezőanyagok koncentrációja a monitoring kutakban nem haladja meg a környezeti határértéket (TV) ha valahol meghaladja, de bizonyítható, hogy a keveredés és a lebomlás a receptornál már az ivóvíz (öntözési vagy rekreációs) vagy az ökotoxikológiai határérték alá csökkenti a koncentrációt a víztest térfogatának csak egy része (20 – 50 %) lehet szennyezett a víztestek szintjén megállapított átlagkoncentráció nem növekszik a jó állapotot veszélyeztető szennyezési csóvák nem terjednek

24 Kémiai állapot A kémiai állapot értékelése a meglévő monitoring adatai alapján, az érvényben lévő jogszabályok határértékeihez viszonyítva - immissziós megközelítés Történt-e már bezárás, korlátozás, vízminőségromlás miatt? Ellenőrzés a termelőkutakban, vagy azok közelében. Olyan mértékű vízminőségromlás semmiképpen nem engedhető meg, amely növelné a kezelési technológiával szembeni igényt. Monitoring kutak mellett, a receptorra vonatkozó közvetlen info Ivóvíz Ökoszisztémák Tapasztalták-e ökoszisztéma sérülését?

25 Kémiai állapot, receptor-szemlélet Az ember mint receptor: ivóvíz célra történő vízkivételeknél Ahol potenciálisan (a jövőben) ivóvízkivétel lehetséges, azt már most úgy kell védeni, mint az ivóvízbázisokat, tehát a víztest egésze vagy egy része védendő terep talajvíz (víztest) Határérték feletti szennyezés nem megengedett receptorszint Ún. receptorszint: Karszt és repedezett kőzet: tetőszint Porózus: utánpótlódási területen 5-10 m-rel az átlagos vízszint alatt egyéb helyen a fővízadó teteje megkötődés, lebomlás

26 Vízfolyások és tavak vízi és vizes ökoszisztémái A medernél Önmagában nehezen értékelhető, figyelembe kell venni a felszíni szennyezést meghatározó közvetlen bevezetéseket és a felszíni eredetű lefolyást is Határérték feletti szennyezés nem megengedett A felszíni vizek értékelésékor külön kell vizsgálni a felszín alatti komponenst megkötődés, lebomlás Keveredés, hígulás Kémiai állapot, receptor-szemlélet

27 Az egyes élőhelyeknél (elvileg) megkötődés, lebomlás szárazföldi ökoszisztémák Ha FAVÖKO károsodását tapasztalják, akkor vizsgálni kell a felszín alatti komponenst. határérték feletti szennyezés nem megengedett Kémiai állapot, receptor-szemlélet

28 Kémiai állapot értékelése terhelésekből becsült koncentrációk alapján – emissziós megközelítés terhelések szennyezőforrásokból pontszerű szennyezőforrások hulladéklerakók állattartótelepek visszasajtolás diffúz szennyezőforrások települések mezőgazdasági területek Kémiai állapot

29 Pontszerű szennyezőforrások FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) kb. 30 000 objektum, mintegy 4000 veszélyes a felszín alatti vizekre Kárinfo adatbázis: szennyezett területek adatbázisa kb. 15 000 objektum Gyakori szennyezőforrások: az állattartótelepeken tárolt trágya, hulladéklerakókban, depóniákban, raktárakban elhelyezett szennyezőanyagok a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó visszasajtolás (közvetlen bevezetések). A szabályozást ugyancsak a 219/2004-es Kormányrendelet tartalmazza

30 Pontszerű szennyezőforrások A számítás lényege: Co: A szennyezett beszivárgás induló koncentrációja A pontszerű szennyezőforráson keresztül belépő szennyezett vízmennyiség talajvízszint R: beszivárgás Receptor-szint Keveredés és lebomlás, a receptor-szint felett: határértékig (Ch) szennyezett víztér Telített zóna (víztest) a receptor-szinten belépő határérték felett szennyezett utánpótlódás V p = R.A p = R.(1-a).C o /C h.A sz Vp: határérték felett szennyeződött utánpótlódás egy év alatt R: a szennyezőforrás környezetére jellemező beszivárgás A p :a határérték felett szennyeződő felszín alatti víz területe C o :a szennyezőforráson keresztül szivárgó víz koncentrációja C h :környezetminőségi határérték (vagy küszöbérték) A sz : a szennyezőforrás területe a:a lebomlásból adódó csökkentő tényező Asz Ap

31 ∆N tájegysé g Denitrifikáció (N den ) Felszíni lefolyással távozik (N fsz ) A receptorokat elérő nitrogén (N fav ), időbeli eltolással Felszín alatti víz Szárazföl di öko- szisztéma Felszíni víz Nfav = ∆Ntájegység - Nfsz - Nden Nfsz = Cfsz.q.t, Nden = (a1 + a2 - a1.a2).∆N, 4. A felszín alatti vizet elérő Nitrogén-többlet számítása Diffúz szennyezőforrások - szántó

32 A kritikus felszíni N-többlet számítása Kritikus, ha a receptorszinten belépő beszivárgás koncentrációja > 10 mgN/l – megfelel 50 mg/l NO3-nak. Idő??? A jelenlegi bemosódás számít, mert ez biztosítja a megfelelő időelőnyt a hatékony beavatkozáshoz Ha csak akkor korlátozzuk a Nitrogén-kibocsátást, ha már eléri a receptorszintet, akkor még az elérési időnek megfelelő ideig határértéket meghaladó lesz a beszivárgás koncentrációja. A terhelés csökkentés kedvező hatása csak az elérési idő múlva jelentkezik a receptor-szinten. Diffúz szennyezőforrások - szántó

33 Mivel a koncentráció a terhelés (Nfav [kgN/ha]) és a beszivárgás ( R [mm/év] hányadosa, vagyis: C = 100.Nfav/R, [mg/l], (feláramlási területen R < 0, ezért ezek a területek elhagyhatók, bár a talajvíz felső rétegét érintő szennyezés itt is lehetséges) A 10 mg/-es határkoncentrációból visszaszámítható az ennek megfelelő határ-terhelés: Nfav 10 = 0.1 R Ebből pedig a denitrifikáció és a felszíni lefolyással távozó nitrogén hozzáadásával kiszámítható az a nitrogén-többlet amelynél nagyobb érték esetén valószínűsíthető, hogy a receptorszinten a beszivárgás N- koncentrációja meghaladja a 10 mg/l-t: ∆N tájegység,kritikus = N fav10 + N fsz + N den A kritikus felszíni N-többlet számítása Diffúz szennyezőforrások - szántó

34 0 12 24 N fav,10 +N sz +N den 48 kg/ha/év A felszín közelében keletkezett nitrogéntöbblet értéke (∆N) A ∆N-t meghaladó többlettel rendelkező területek aránya 0,6 0,4 r fav (N fav ) 0,2 0,0 r tájegység empirikus eloszlás függvény 6. Az előfordulási arány visszakeresése a tájegységnek megfelelő Diffúz szennyezőforrások - szántó

35 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek Cél a szennyezés tényleges veszélyességének megfelelő beavatkozás Cél a szennyezés tényleges veszélyességének megfelelő beavatkozás meghatározása meghatározása a szennyezés megfigyelése (monitoring) a szennyezés megfigyelése (monitoring) a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása a szennyezés káros hatásának csökkentése a szennyezés káros hatásának csökkentése a szennyezés felszámolása a szennyezés felszámolása

36 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Jelenleg (219/2004-es korm. rendelet, 10/2000-es miniszteri rendelet) határértékek határértékek környezeti határérték (TV) a jó állapot értékeléséhez, víztest vagy vízadó szinten – a hazai rendeletben szennyezettségi határérték környezeti határérték (TV) a jó állapot értékeléséhez, víztest vagy vízadó szinten – a hazai rendeletben szennyezettségi határérték egyedi határérték (ha szükséges): a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen egyedi határérték (ha szükséges): a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik (az intézkedési határérték megszűnt)

37 Ha a mért koncentráció meghaladja a környezetterhelési határértéket, a beavatkozás fő lépései: a szennyezett állapot feltárása ( jelen) a szennyezett állapot feltárása ( jelen) (tényfeltárási terv alapján) (tényfeltárási terv alapján) az emberi vagy környezeti veszélyeztetettség értékelése (jövő) az emberi vagy környezeti veszélyeztetettség értékelése (jövő) (a receptor lehet az ember, bízi, vizes vagy szárazföldi ökoszisztéma) (a receptor lehet az ember, bízi, vizes vagy szárazföldi ökoszisztéma) a beavatkozás tervezése a beavatkozás tervezése monitoring, un. aktív védelem vagy kármentesítés monitoring, un. aktív védelem vagy kármentesítés utóellenőrzés (monitoring) utóellenőrzés (monitoring) A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME

38 Lehetséges beavatkozási formák általános esetben:   pontszerű szennyezések és kis kiterjedés esetén:   a tovább terjedés megakadályozása: szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) vagy áramlási holttér létrehozása   a szennyezőforrás felszámolása + semlegesítő anyag bekeverése vagy + a szennyezés eltávolítása (szennyezett talaj is, amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell) A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME nem-pontszerű szennyezések vagy jelentős szétterjedés esetén:   a szennyezési tevékenység megszüntetése   a szennyezés "tördelése" az áramlái viszonyok alapján kiválasztott megfelelő pontokon a szennyezett víztér tördelése vízkitermeléssel.

39 Védőterületen belüli szennyezés esetén az általánoshoz képest további lehetőségek adódnak: Áramvonal menti beavatkozás:   a szennyezési csóva frontján ua., mint pontszerű a szennyezőforrásnál   a szennyezési csóva elterelése védőkutakkal, terelőfalakkal, drénekkel A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Beavatkozás a vízkivételeknél:   szennyezett és tiszta kutak vizének keverése (nem mindig lehet)   termelőkút mint védőkút (a szennyezett kút leállítása nem megoldás)   külső védőkút elterelés miatt   különféle tisztítási technológiák - csak végső esetben, a VKI szerint kerülendő!

40 a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam? Hozam?

41 a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam?

42 áramlási holttér létrehozása kúttal munkagödörben hagyott veszélyes anyag, kötött fedőrétegű, feláramlási területen A kút távolsága ? Hozama?

43 áramlási holttér létrehozása terelőfallal munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban A terelőfal helye ?

44 áramlási holttér létrehozása terelőfallal munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban

45 áramlási holttér létrehozása drénekkel munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban A drén méretei ?

46 a szennyezés tördelése Mezőgazdasági eredetű nem-pontszerű nitrátszennezés, beszivárgási terület A kitermelt vízzel öntözött terület Kutak kiosztása? Hozama?

47 Védőkút alkalmazása vízmű közelében Pontszerű szennyeződés, rétegvízre települt vízmű esetén A védőkút helye? Hozama?