A tanárképzés aktuális kérdései Bazsa György, a MAB elnöke www.mab.hu Debreceni Egyetem TEK 20 11. május 27. A megtekintés F5 gombbal indul!

Az előadások a következő témára: "A tanárképzés aktuális kérdései Bazsa György, a MAB elnöke www.mab.hu Debreceni Egyetem TEK 20 11. május 27. A megtekintés F5 gombbal indul!"— Előadás másolata:

1 A tanárképzés aktuális kérdései Bazsa György, a MAB elnöke www.mab.hu Debreceni Egyetem TEK 20 11. május 27. A megtekintés F5 gombbal indul!

2 Köszönöm a felkérést és a címbéli „kíméletet”: A tanárképzés aktuális kérdései – és nem a – Válaszok a tanárképzés aktuális kérdéseire. Ezek a kérdések nem új keletűek, sőt ezek újra és mellettük más újak termelődnek. De csak értelmes kérdésekre remélhetünk értelmes válaszokat! Akkor kérdezzünk ismét! (Ez a jubileumi, 10. előadásom a tanárképzésről.)

3 Bazsa György (2005): A tanárok és nem tanárok képzése az egyes képzési ágakban együtt indul (a hallgatói mobilitás, a halasztott pályaválasztás érdekében) és később válik el. Minimum két kritikus kérdés van: - az elválási pont elhelyezése (összefüggésben a pedagógikum megjelenési helyével) és - az alapdiploma szakképzettsége és munkaerőpiaci hasznosíthatósága? A közoktatás igénye a kétszakos tanár. Kardinális kérdés: hogyan szervezhető meg a kétszakos tanárok komplett szakmai és pedagógiai képzése a két ciklusra osztott rendszerben? Ez egy gordiuszi csomó: megoldásához vagy (politikusi) kard vagy egy zseniális szegedi gondolat kell.

4 Tanárképzés : modellváltás a Bologna folyamatban „Apu, hogy megy be?” Egyszerű kérdések(re) – világos válaszok kellenek. Bazsa György az FTT elnöke OM, Budapest, 2005. június 15.

5 Hogy jön ki és hogy megy be? Mi az alapképzés (A) „kijövete”: a) mesterszint (M) irányába? b) „Kijövet” a munkaerőpiacra? Tudjuk már?! Miből jön ki és mibe megy be? Az alapképzési területek, képzési ágak és szakok rendszere – viszonyuk a közoktatás közismereti, készség és egyéb tárgyaihoz (pl. a több mint száz érettségi tárgyhoz). M-szakok rendszere, jellege, ráépülésük az alapszakokra? Hol jön ki és hol megy be? Ha kijött az A képzésből, hol megy be az M képzésbe? Hány jön ki és hány megy be? Az államilag finanszírozott keretszámok elosztása alapszakokon most már rendeződik, mesterszakokon a versenyforma és az állami irányítás viszonya még kidolgozásra vár.

6 Hunyady György (2005) „Az ideális persze kétségkívül az lett volna, hogy lett volna egy átfogó koncepció, amit aztán valamennyi képzési területen végig tudunk vezetni.” Derényi András (2006): a)a jelenlegi KKK-kban a tanulási eredmények, kompeten- ciák leírásai funkciótlanul, „díszként” fityegnek a tartalmi- procedurális szabályozó elemek mögött, több elemzés eredménye szerint szakon, tudományterületen és teljes rendszeren belüli inkoherenciákkal, ellentmondásokkal d) a tanulási eredmények és kompetencia leírások jelen állapotukban – és az OKM, a MAB és az intézmények jelenlegi figyelem-orientációinak erőterében – képtelenek betölteni kimeneti szabályozó szerepüket.

7 Falus Iván (2007): „Olvasva a különböző dokumentumokat, azt tapasztalom, hogy a tanulási eredmények alapú megközelítés nem- hogy ezeket a változásokat nem éri el, de még a külön- böző jogszabályokban sem érvényesül következetesen, a szaklétesítési és szakindítási dokumentumokban pedig végképp csak formálisan jelenik meg. A kompetenciákat, mint szükséges díszletet beírják a szakindítás elejére és a tantárgyleírások elejére is, azonban mindennek semmilyen hatása nincs a szakok tervezetének szemléletére. Abban még inkább kételkedem, hogy a szakok oktatására mindennek jelentős hatása lenne.” Ugyan mitől lenne – kérdezem én az előzmények után?

8 Tartalmi kérdések: a kkk a paradigmaváltás kezdő „letéteményese”; a hangsúlyt a bemenet felől a folyamat és a kimenet felé tolja el (11. félév); a tanári mesterség és a diszciplináris tudás egységét és arányát reprezentálja – (úgy, ahogy) nagyon hosszú (10–18,19 éves) nevelési/oktatási szakaszra képzünk – tanári mesterségben és szakképzettségben (diszciplináris tudásban) is; elit gimnáziumban és kisközségi ált. iskolában is alkalmazható kompetenciák kelle(né)nek. Mindez sok nehézséget és ellentmondást hordoz.

9 Összességében (2009) A paradigmaváltásra a tanárképzésben szükség van. Az új, kompetencia alapú képzési szemléletet a teljes képzésben érvényesíteni kell(enne). A „kétszakos” tanárképzés a kétciklusú képzésben nem kiegyensúlyozott. A képzés szerkezete a hallgatónál eklektikus lesz, nem kompakt az A+M tanári stúdium: ezért kérte a MAB a zárószigorlatokat. Az „alig másfélszakos” alapképzési oklevél munka- erőpiaci értéke nem látszik, jóllehet 2/3-uk nem kap állami támogatást a tanári mesterszakra.

10 2011: A kör négyszögesítése helyett most a „négyszög kikerekítése” a feladat. Tanár Társadalom Tanárképzés Iskola(rendszer) TANULÓ

11 2011: A kör négyszögesítése helyett most a „négyszög kikerekítése” a feladat. Tanuló Társadalom Tanárképzés Iskola(rendszer) TANÁR Ez így nehézkes, nem gurul a kocsi!

12 A tanuló (most a családdal): A tanári szakma sok képviselőjével (saját tanáraival) biztosan találkozik, érzékeli személyes (+ vagy –) hatásukat (pl. Rácz tanár úr, Vermes tanár úr, Titkó tanár úr), látja a tanár munkáját, munkafeltételeit, információt kap környezetétől, a médiából a szakma társadalmi helyzetéről. Ezek is hatnak arra, hogy a középiskolai tanuló tanári pályát választ vagy éppen ezek miatt nem azt választ.

13 A tanárképzés: A lineáris (Bologna-) képzési rendszerben egységes, két ciklusba szervezett mester- szintű tanárképzés van: 1 tanári (mester) szak – 2 szakképzettség (nagyon sokféle). A közismereti szakképzettségek: jelenleg első vagy második, ill. kizárólag második tanári szakképzettségek vannak. + Szakmai (műszaki, informatikai, agrár, gazdasági, egészségügyi, gyógypedagógiai) + művészeti tanári + hitéleti tanári képzés. + Mesterfokozat-ra/tal megszerezhető taná- ri szakképzettségek (egyszakos tanárok).

14 Az iskola(rendszer): Az iskolarendszer szerkezete és belső arányai (általános és középiskola típusok, fenntartók stb.) elsősorban társadalmilag (szociológilag) és a munkaerőpiac számára fontosak. (Akárcsak a 15/16/18? korhatár.) Nem az iskolának, az életnek tanulunk! (?) Az egységes közismereti tanárképzés szempontjából a 4+4+4, a 6+6 vagy a 4+8 osztályos rendszer közömbös. Alap: az 5-12. osztályban szaktanárok oktatják tantárgyaikat.

15 A társadalom – benne az (ön)kormányzat(ok): Kialakítja és működteti az iskolarendszert. Meghatározza a pedagógus bérrendszert. Pedagógus életpályát (modellt) formál (implicit vagy explicit módon). Biztosít is? Ezek révén megalapozza (+ vagy -) a pálya társadalmi megbecsültségét. Ezzel üzen a tanulónak is: mi legyél, hogy nagy legyél, ha nagy leszel! A média: ezeket jól vagy kevésbé jól közvetíti, jól vagy kevésbé jól felerősíti.

16 A TANÁR – most a középpontban: Elsődlegesen a tanárképzés eredménye, amiben ő maga is aktív szereplő – de a tanári pályára jobbára születni kell(ene). Tevékenysége oda-vissza kölcsönhatásban van a négyszög mind a négy sarkával. Nagy kérdés, hogy ütköző- vagy kisugárzó pont ott középen. Pozitív hatása legyen, s ne szenvedő alanya rossz feltételeknek! Támogatás és ellenőrzés, biztonság és felelősség egyensúlya kell. Készítsük fel ezekre a hatásokra a tanár- képzés folyamatában!

17 A (közismereti) tanárképzés – egymással összefüggő – 13+1 aktuális kérdése: Szerkezet és bemenet: 1.Egységes legyen a tanárképzés a 10-18 (19) éves korosztály számára? 2.Csak mesterszinten szerezhető tanári diploma? 3.Osztott (A+M) vagy osztatlan (M) legyen a tanárképzés? Minden szakon? 4.Egy tanári szak legyen (két) szakképzettséggel vagy kétszakos tanárt képezzünk? Az alapkérdés a háttérben: az iskolában szakmai ismeretek révén nevelünk, vagy a nevelési folyamatban szakmát oktatunk?

18 5.Legyen-e megkülönböztetve az első és második szakképzettség? A második szakképzettség át- vihető-e a szakirányú továbbképzés rendszerébe? 6.Koordináljuk-e a közoktatási műveltségterületeket (tantárgyakat), az érettségi tárgyakat és a tanári szakokat? Kell-e, megéri-e egy ilyen széles skála? 7.Hogyan jelentkezzen tanárnak a középiskolás? (Ma egy alapszakra, de nem tanárira jelentkezik, majd kétszakos tanári diplomát kap.) Milyen több- let vagy újdonság révén kap kedvet alapképzés- ben a tanári pályához? (A mérnök, közgazdász stb. hallgató tud érettségi előtt pályát választani?) 8.Legyen-e kötelező az emelt szintű érettségi? Milyen tárgy(ak)ból? Legyen-e tanári felvételi alkalmassági vizsga? Milyen? Mikor?

19 Tartalom és módszer 9. A tanárképzés belső arányai: a két szak(képzett- ség) egyenlősége a felkészülésben és a számon- kérésben (tanári zárószigorlat)? A pedagógikum zártsága, a szakmódszertan hídszerepe? 10. Áttérünk-e a kimenetvezérelt (learning outcomes) hallgatóközpontú (student centered) képzésre (nem csak oktatásra)? Homogenizáljuk-e a szakmai ismereteket, képességeket és kompetenciákat a KKK-kban és a képzésben? 11. A tanárképző intézet (kvázi kar) vagy bizottság vagy tanár legyen a közismereti tanárképző intézményekben? Kié a tanárjelölt hallgató a mesterképzésben és a gyakorló félév(ek)ben?

20 12.A 11. félév funkciója, tapasztalatai, a 12. értelme és lehetősége? Hogyan erősíthető a gyakorlóisko- lák, gyakorlóhelyek, vezetőtanárok, mentortaná- rok és a képző intézmények közös felfogása? Továbbképzés 13. Koncentrálható-e a tanártovábbképzés a felső- oktatás hatáskörébe? Ezen belül bővíthető-e a doktori PhD fokozat megszerzésének lehetősége a gyakorló tanárok számára? +1: Felhasználja-e az oktatáspolitika és a tanárkép- zési gyakorlat a tanárképzés-kutatás eredményeit? Az aktuális ráadás: hogyan és honnan legyen több (és elég) természettudományos tanár?

21 A válaszok előtt felmérést és elemzést kell végezni, a tapasztalatokat értékelni, ezt követően a döntéseket ezek figyelembe vételével, világos társadalmi cél és kiérlelt szakmai kon- cepció (stratégia, oktatáspolitika) alapján, nem egyedileg, hanem komplexen, a feladatok és feltételek egyensúlyára épülő rendszerben szabad meghozni! A rendszer nem lehet szögletes, csak kerek, mert akkor gurul simán előre!

22

23 Így már gurul!

24 A kitüntetetteknek gratulálok! Működjenek közre a válaszok megfogalmazásában. Köszönöm a figyelmet.