Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)

Az előadások a következő témára: "Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)"— Előadás másolata:

1 Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)

2 Az Európai Unió alapjogvédelmi rendszere

3 Az Európai Unió közjogi alapjai I.) Alapjogvédelmi mechanizmusok Európában II.) Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában III.) Alapszerződési szabályok Maastricht után IV.) Az európai alkotmányozási folyamat és alapjogvédelem

4 I.) Alapjogvédelmi mechanizmusok Európában 1.Regionális nemzetközi szervezetek a)Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – EBESz b)Európa Tanács – Emberi Jogok Európai Bírósága 2.A közösségi védelmi rendszer

5 II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában Az alapszerződések nem tartalmaznak alapjogi/emberi jogi rendelkezéseket (Kivétel pl. EKSz ex119. cikk) Az Európai Bíróság gyakorlatában általános jogelvként „mutatja ki” az alapjogokat: Stauder-ügy (1969): – –az alapvető jogok az általános jogelvek közé tartoznak

6 II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában Internationale Handelsgesellschaft-ügy (1970): – –Az alapvető jogok viszont a közösségi jog részét képezik, így erre való közvetlen hivatkozással érvényesíthetők az Európai Bíróság eljárásain keresztül. – –A közösségi jogi alapjogok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaira támaszkodva részesülnek védelemben.

7 II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában Nold-ügy (1973): – – az alapjogok meghatározásakor figyelemmel kell lenni azon nemzetközi egyezményekre, melyek kidolgozásában az EGK tagállamai is részt vettek, vagy amely egyezményeknek a tagállamok is részesei. – –Emberi Jogok Európai Egyezménye, ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára

8 II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában egyenlő bánásmód alapelve (17/61. Klöckner Werke AG és társai v. ESZAK Főhatóság [1962.07.13.]) emberi méltóság (9/74. Casagrande v. Landeshauptstadt München [1974.07.03.]) egyesülési szabadság (36/75. Rutili v. Ministre de l’intérieur [1975.10.28.]) diszkrimináció tilalma (43/75. Defrenne v. SABENA [1976.04.08.]) vallásszabadság (130/75. Prais v. Tanács [1976.10.27.]) tulajdonjog védelme (44/79. Hauer v. Land Rheinland-Pfalz [1979.12.13.]) foglalkozás szabad megválasztásának a joga (44/79. Hauer v. Land Rheinland-Pfalz [1979.12.13.]) privátszféra védelméhez való jog (136/79. National Panasonic v. Bizottság [1980.06.26.])

9 II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában visszaható hatály tilalma büntetőjogi intézkedéseknél (63/83. Kirk [1984.07.10.]) gazdasági tevékenység gyakorlásához való jog (240/83 Procureur de la République v. ADBHU [1985.02.07.]) fair (méltányos) eljáráshoz és hatékony jogorvoslathoz való jog (222/84 Johnston v. Chief Constable of the Royal Ulster Constabulary [1986.05.15.]; 98/79, Pecastaing v. Belgium [1980.03.05.]) magánlakás sérthetetlenségéhez való jog (46/87 Hoechst v. Bizottság [1989.09.21.]) szabad véleménynyilvánításhoz és –kifejezéshez való jog (C-159/90 Society for the Protection of Unborn Children Ireland v. Grogan és társai [1991.10.04.]) orvosi titoktartáshoz való jog (C-62/92 Bizottság v. Német Szövetségi Köztársaság [1992.05.06.])

10 II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában Az alapjogok korlátozhatósága a védendő tevékenységet mindig az alapjog társadalmi funkciójával együttesen kell megítélni, az alapjog lényeges tartalma nem korlátozható, a korlátozásnak meg kell felelnie az arányosság követelményének

11 III.) Alapszerződési szabályok Maastricht után Az Európai Unió alapelvei [EUSz 6. cikk (1)] Szabadság Demokrácia Emberi jogok Alapvető szabadságok Jogállamiság A tagállamokban közös alapelvek

12 III.) Alapszerződési szabályok Maastricht után EUSz 6. cikk (2) „Az Unió a közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek.”

13 III.) Alapszerződési szabályok Maastricht után Alapjogok kikényszerítése a tagállamokkal szemben (EUSz 7. cikk) Az ún. „Ausztria”-cikkely története Előzetes kontrolleljárás (=súlyos sérelem veszélye áll fenn, Tanács 4/5) Jogsértési eljárás (=súlyos sérelem megállapítása, egyhangú döntés) Szankció alkalmazása (EUSz 7. cikk (3), EKSz 309.)

14 IV.) Az európai alkotmányozási folyamat és alapjogvédelem Az Alapjogi Charta kidolgozása A szabályozott jogosultságok köre A Charta jelenlegi státusza Az Alapjogi Charta implementálása az Alkotmányos Szerződésbe Az alapjogi szabályozás jövője

15 A témához kapcsolódó tananyag: TKV 225-241. o. Széchenyi István Egyetem (Győr)