Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév

Az előadások a következő témára: "Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév"— Előadás másolata:

1 Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév
Térkategóriák Területi gazdaságtan Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév Filepné dr. Nagy Éva

2 Regionális tudomány Az előadás főbb témakörei:
Térkategóriák, térfelosztás Területi egyenlőtlenségek

3 Térkategóriák: Pl. hely, helyzet, szomszédság, távolság, dimenzió, határ, gát, kiterjedés, alakzat, hálózat, elterjedés, szétáramlás, visszaszorulás, összpontosulás az események közti viszony intenzitása az időbeli, ill. térbeli távolság növekedésével csökken; a tér és idő között analógiák figyelhetők meg (pl. hely, pont - pillanat, egymásmellettiség - egymásutániság, kiterjedés - időtartam)

4 Térfelosztások a) A tér felosztásának szükségessége
b) A térfelosztások módszerei: területi aggregáció: a kisebb területi egységek összevonása (alulról felfelé) területi dezaggregáció: a nagyobb egységek részekre bontása (felülről lefelé) c) Nincs egyetlen helyes térfelosztás!

5 A társadalmi térfelosztások főbb szempontjai:
Kiindulás: A térfelosztás egyben a határok meghúzását is jelenti A valóságos szerveződés követésének elve (valós közigazgatási, intézményi, természeti tényezők) - teljesség (pl. minden település tartozik valahová) - átfedés-mentesség (minden település csak egy térséghez tartozik) - belső homogenitás (nincsenek nagy különbségek a térségen belül) - funkcionális összetartozás, egység - területi összefüggőség („szomszédosság”) Kompatibilitás – illeszkedés más térfelosztásokhoz (pl. amit az ott lakók már megszoktak) - a történetiség figyelembe vétele - információval való feltölthetőség - közigazgatási térfelosztásokhoz való igazodás Kezelhetőség – a területegységek optimális száma, mérete - kis méretszóródás - áttekinthetőség - kis aggregációs információveszteség - irányíthatóság

6 A társadalmi szerkezet térbeli vetületei:
x

7 A területi elvű lehatárolás indítékai
I. Közgazdasági indítékok helyi potenciál bemutatása területi munkamegosztás hatásának (diszparitásoknak) kimutatása terület orientált gazdasági, fejlesztési és támogatási politika alkalmazása II. Közigazgatási helyi önszerveződés és irányítás megteremtése

8 A térlehatárolás tipológiája
Gazdasági tér 1. területi lehatárolás szubrégió határon átnyúló régió szupranacionális régió 2. geográfiai lehatárolás alföldi hegyvidéki tengerparti 3. közigazgatási szerepkör közigazgatási funkcióval rendelkezik közigazgatási funkcióval nem rendelkezik - tervezés/statisztikai - fejlesztési - program 4. gazdasági jellege ágazat jellege (mezőgazdasági, ipari, idegenforgalmi, stb.) gazdasági helyzete (válságban lévő, fejlődő, stb.) 5. urbanizáltsági foka városi térség átmeneti vidéki térség

9 A társadalom térszerveződésének négyes osztatú modellje:
mikrotér: egyén - család (háztartás) - munkahely lokális tér: szomszédság - lakókörzet (településrész, kerület) - település (helyi önkormányzat) regionális tér: kistérség (kistáj, városi vonzáskörzet) - mezokörzet (megye, gazdasági körzet) - nagytérség (országrész) makrotér: ország - országcsoport (nemzetközi integráció) - világ (Föld)

10 A személyes terek távolsági zónái
Zóna Távolság Érintkezés típusa Hangerő Bizalmas 0-0,5 m szerelmesek, szülők-gyermekek suttogás Személyes 0,6 - 1,2 m barátok normál Társasági 1,2 - 3,7 m társasági összejövetel, hivatalos megbeszélés emeltebb Nyilvános >3,7 m szónoklat, beszéd nagy tömeg előtt teljes hangerő, mikrofon Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005.

11 A csomóponti elv alapján kialakuló területrendszer
Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005.

12 Területi gazdaságtan – Regionális tudomány
A régiók típusai: Tervezési, programozási régiók (közigazgatási-statisztikai) - pontosan megadott és stabil határok - pl. EU NUTS-rendszere Csomóponti (funkcionális) régiók - nincs állandó pontos határa - egy térbeli hely és annak valamilyen szempontú vonzás-körzete Homogén régiók - elemei között kicsi a szóródás - pl. természeti tájegységek

13 Az EU területi beosztása
A régiók fajtái: a) Normatív (NUTS rendszer) egy államon belül vannak saját intézményesített (politikai) testülettel rendelkeznek a központi szervektől független végrehajtó szervekkel rendelkeznek identitásuk van b) Funkcionális - pl. eurorégiók (határmenti régiók)

14 NUTS rendszer (1) (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques)
A NUTS rendszer jellemzői: Hierarchikus (5 szint) A történetiség és a közigazgatás figyelembe vétele Országonként eltérő Statisztikai (információs), tervezési és elosztási (regionális politikai) funkciókkal rendelkezik

15 NUTS rendszer (2) A NUTS rendszer szintjei: NUTS-1: Nagyrégió/ország (2002: 78) NUTS-2: Régió (2002: 211) NUTS-3: Megye/alrégió (2002: 1.093) NUTS-4: Kistérség (2002: csak 6 országban volt) NUTS-5: Település (2002: kb. 100 ezer)

16 A térségi szintek kapcsolatai

17 Az egyes régiók átlagos területe és népessége az Európai Unió országaiban (2002)
NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 Ezer km Ezer fő Ezer km Ezer fő Ezer km Ezer fő Belgium , ,7 234 Dánia , , ,9 335 Németország , , ,7 148 Görögország , , ,6 202 Spanyolország , , ,7 752 Franciaország , , ,3 589 Írország , , ,7 444 Olaszország , , ,2 599 Luxemburg , , ,6 393 Hollandia , , ,0 380 Ausztria , , ,4 226 Portugália , , ,1 329 Finnország , , ,8 266 Svédország , , ,1 361 Nagy-Britannia , , ,7 892 EU 15 68, , ,4 410

18 NUTS rendszer Magyarországon
Kiindulás: évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről NUTS-1: Magyarország NUTS-2: 7 régió - Közép-Magyarország (Központi régió) - Nyugat-Dunántúl - Közép-Dunántúl - Dél-Dunántúl - Dél-Alföld - Észak-Alföld - Észak-Magyarország NUTS-3: 19 (+1 fővárosi) megyék NUTS-4: megyén belüli kistérségek, 2004-től 168 db NUTS-5: települések (városok + községek)

19 Feladat: Töltsék ki a táblázatot!
Régiók Megyék Megye-székhelyek Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország

20 Területi gazdaságtan – Regionális tudomány
NUTS rendszer Magyarországon, január 1.

21 Területi egyenlőtlenségek:
az egyenlőtlenségi dimenzió meghatározása a többfajta dimenzió, szempont együtt, egymással összekapcsolódva alakítja a térbeli társadalmi egyenlőtlenségrendszert a szempontok érték-meghatározottsága szubjektív egy-egy szempont kiemelése torzítja a megítélést az egyes dimenziók többféle statisztikai jelzőszámmal mérhetők egyszerre figyelhető meg a területi különbségek növekedése (differenciálódás) és azok csökkenése (nivellálódás) a társadalom térstruktúráját egyéni (generációs), ill. történeti időléptékben erős állandóság jellemzi – az alapvető elmozdulások általában több évtizedes, évszázados időtávon következnek be

22 tereinek jellemző fogalmai
Területi gazdaságtan – Regionális tudomány Térkategóriák a külső és belső terekben Térkategóriák A társadalom külső belső tereinek jellemző fogalmai Hely területegység társadalmi objektum Helyzet fekvés helyzet Távolság közeli hasonló Szintek magassági szintek vertikumok, hierarchiák Térfelosztás regionalizálás tipizálás Periféria peremhelyzet függés, elmara-dottság Mozgás migráció mobilitás Terjedés járványszerű hierarchikus

23 Területi egyenlőtlenségek – egy példa: nagyváros – apró falu
Egyenlőtlenségi dimenzió Nagyváros Apró falu Térbeli helyzet: centrális peremhelyzet Méret (népesség): népes kis népességű Belső szerkezet: heterogén homogén Funkciók: sokfunkciós funkcióhiányos Térbeli kapcsolatok: intenzív szerény (kevés) Térbeli viszonyrendszer: hatalmi erő függés