Készítette: Molnár Gábor

Az előadások a következő témára: "Készítette: Molnár Gábor"— Előadás másolata:

1 Készítette: Molnár Gábor
Magyarország természetföldrajzi és közlekedés földrajzi adottságai Készítette: Molnár Gábor

2 Magyarország természetföldrajzi adottságai és a közlekedés földrajzi kapcsolata
Magyarország a Kárpát-medence központi részén, szomszédságához képest alacsonyabban fekszik km2 a kb km2 területű Kárpát-medencében. Az ország földje nem különálló természetföldrajzi egység. Hazánk legfontosabb nyersanyagai ÉRCEK Vasérc Rudabánya környékén triász dolomitban képződött. Rézérc Recsken a több mint 1000 méteres mélységben rejlő érckészlet világviszonylatban is jelentős Bauxit Vértes (Gánt), Bakony (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyírád, Szőc). Mangánérc Bakony (Úrkút, Eplény), szintén európai jelentőségű. Uránérc A Mecsek permi vörös homokkövében

3 Izland feletti egész évben uralkodó alacsony, az Azori-szk térségében
NEM ÉRCES NYERSANYAGOK, ÉPÍTŐANYAGOK Kovaföld: Zempléni-hegységben és a Mátrában, hangszigetelésre, Kaolin: porcelángyártás alapanyaga, Zempléni-h g-ben. Perlit: Zempléni-h g-ben. A riolit egyik változata. Zeolit: környezetvédelemben, de tápszerként vagy tisztálkodásra használható anyag. ÉGHAJLAT A valódi mérsékelt övben, azon belül a mérsékelten kontinentális területbe tartozik. Az ország (de egész Közép-Európa) éghajlatát távoli térségek felett kialakuló légnyomásképződmények befolyásolják. Izland feletti egész évben uralkodó alacsony, az Azori-szk térségében állandóan jelen lévő magas nyomású képződmény . Téli hónapokban Belső-Ázsia fölött létrejövő magas, és a nyáron Elő-Ázsia légterében kialakuló alacsony nyomású hatásközpont.

4 szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó
FELSZÍNI VIZEK Folyóhálózat A medencejelleg a vízrajzának is meghatározó tényezője. A felszíni vízkészlet 90%-a a szomszédos országokból érkezik az ország területére. A vízhálózat nem túl sűrű, kelet felé egyre gyérebb. Tavak A hazai tavak fiatal (pár tízezer éves) képződmények. Csoportosításuk: szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó morotvatavak: pl.: Szelidi-tó forrástavak: pl.: Hévízi-tó dolinatavak: pl.: Vörös-tó az Aggteleki-karszt területén csuszamlással elgátolt tavak: Arlói-tó (Ózd környéke) mesterséges tavak: pl.: hortobágyi halastavak Tavaink sekély vizűek hamar felmelegszenek, télen hamar befagynak. FELSZÍN ALATTI VIZEK Magyarország ivóvízellátásának 90%-a ezekből származik. A legjobb víztároló réteg a pliocén- pleisztocén kőzet (rétegvíz) és a középidei karbonátos kőzet (résvíz). .

5 A magyarországi közúthálózat fő vonalai.
21. sz.: Hatvan-Salgótarján-somoskőújfalu 15. sz.: Mosonmagyaróvár-Rajka országhatár M3-3. sz.: Budapest-Hatvan-Gyöngyös-Mezőkövesd-Miskolc-Tornyosnémeti 2. sz.: Budapest-Vác-Rétság-Parassapuszta M1-1sz.: Budapest-Bicske-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom 10. sz. (régi 1. sz.): Budapest-Dorog-Nyergesújfalu-Almásfüzitő-Komárom 100. sz.: Tatabánya-Tata-Almásfüzitő M35 sz.: Debrecen-Hajdúböszörmény- M3 -as autópálya ( Görbeháza )  4. sz.: Budapest- Szolnok-Törökszentmiklós-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony 42. sz.: Püspökladány-Berettyóújfalu-Biharkeresztes-Ártánd 8. sz.: Székesfehérvár- Várpalota-Veszprém -Körmend-Rábafüzes 70. sz.: Budapest-Székesfehérvár-siófok-Zamárdi M5-5. sz.: Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke M6- 6. sz.: Budapest-Érd- Dunaföldvár- Bonyhád- Pécs-Barcs M7-7 sz.: Budapest-Székesfehérvár-Siófok-Nagykanizsa-Letenye M9 sz. autóút Sekszárd- 51 sz. főút (Dusnoktól D.-i irányban) 43. sz.: Szeged-Makó-Nagylak országhatár

6 Magyarország települései, a hierarchikus terület beosztási rendszer.
Észak-Magyarországi régió: II. • Nógrád megye /Salgótarján • Borsod-Abaúj-Zemplén megye / Miskolc • Heves megye /Eger Nyugat-Dunántúli régió: • Győr-Moson-Sopron megye /Győr • Vas megye /Szombathely • Zala megye/ Zalaegerszeg Észak-Alföldi régió: III. • Jász-Nagykun-Szolnok megye /Szolnok • Hajdú-Bihar megye /Debrecen • Szabolcs-Szatmár- Bereg megye /Nyíregyháza Közép-Dunántúli régió: V. • Komárom-Esztergom megye /Esztergom • Veszprém megye / Veszprém • Fejér megye / Székesfehérvár Közép- Magyarországi régió: I. • Pest megye és Budapest Dél-Alföldi régió: IV. • Bács-Kiskun megye /Kecskemét • Csongrád megye /Szeged • Békés megye /Békéscsaba Dél-Dunántúli régió: VI. • Somogy megye /Kaposvár • Baranya megye /Pécs • Tolna megye /Szekszárd

7 Megyék Borsod-Abaúj- Zemplén Szabolcs- Szatmár-Bereg Nógrád Komárom-
Esztergom Győr-Moson- Sopron Heves Hajdú-Bihar Jász- Nagykun- Szolnok Fejér Pest Vas Veszprém Békés Bács-Kiskun Somogy Zala Tolna Csongrád Baranya

8 Kistérségek A települések megyén belüli csoportosításával alakítják ki. Így a kistérség a hozzá tartozó települések teljes területét magában foglalja, minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhat, minden település része valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak egy bizonyos megye A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység Magyarországon. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll az egykori járáshoz, de nem tekinthető az utódjának, mivel nem a megye kihelyezett közigazgatási szerveinek illetékességi területét határozza meg. A kistérségeket települései tartoznak ban Magyarországon 174 statisztikai kistérség van.

9 Települések A település egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese, az ott élő emberek közössége. Hazánkban a települések közigazgatási szempontból egyenrangúak, irányításuk a demokratikusan választott önkormányzati rendszerre épül. Az ország közigazgatásilag 19 megyére és Budapest fővárosra tagozódik. Hazánk településszerkezetének a legkisebb, a legfeljebb tíz lakossal rendelkező, ún. szórvány települései Szórványtelepülésű lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól. Telkeik, udvaraik között szántóföldek, rétek, szőlők, erdők, legelők terülnek el. A lakóházak távolsága legtöbbször néhány száz méter, de előfordul egy-két kilométeres eltávolodás is.

10 A hegyi szórványtanyák, A szőlőhegyi szórványtanyák.
Magyarország területén a szórványtelepüléseknek három fajtája különíthető el:   Az alföldi tanyák,   A hegyi szórványtanyák,   A szőlőhegyi szórványtanyák. A tanya földművelő család tulajdonában és használatában lévő, állandóan lakott, egyedül álló külterületi telep. Családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar. Birtokosának általában nincs másik lakóháza. Átmenetek a tanya és a falu közt: szerek, szegek, szeres települések Azt a település együttest, amely egymástól elhatárolódó, de egy közigazgatási keretbe tartozó, kis házcsoportokból áll, szeres településnek nevezi a magyar település földrajzi irodalom. Ez a településforma a délnyugat-magyarországi Őrségben és Göcsejben jellemző. A szeres település részeit képező kis házcsoportokat az Őrségben szernek, Göcsejben szegnek nevezik. Nevüket általában az őket lakó családtól kapták. A szeres településű községek általában 5–10 szerből állnak. Előfordul, hogy a szerek között csak néhány teleknyi távolság húzódik. Állhatnak azonban az apró házcsoportok 1–2 kilométerre is egymástól. Tanyasorok, tanyasűrűsödések: Vannak  az Alföldön olyan helyek, ahol a tanyák nem szétszórtan állnak, hanem sorokba rendeződnek. Kialakulásuk okai nem világosak a tudomány számára, de valószínűleg a birtokviszonyok, határhasználati módok, pusztai vasútállomás, iskola, csárda indíthatta el, befolyásolhatta. Speciális fajtájuk a nyírségi tanyabokrok.

11 Települések típusai Hasznosítás módja szerint állandó ideiglenes
Lakóépületek száma szerint  csoportos  magános Településhálózatban betöltött szerepkör  város  falu Gazdasági jelleg szerint  mezőgazdasági  ipari  valamilyen szolgáltatásra berendezkedett  sajátos csoport: alvótelepülések Méret alapján  eltérő természeti-társadalmi feltételek következtében eltérő csoportok a világ egyes részein Morfológiai csoportosítás Szabálytalan  halmazfalu  körfalu Szabályos szalagtelkes  orsós  utifalu  sakktábla alaprajzú  sugaras-gyűrűs  tervszerűen görbe