Együttműködési lehetőségek a román és magyar piacon, kiemelten a constantai forgalmakra Vernes András Kereskedelmi igazgató.

Az előadások a következő témára: "Együttműködési lehetőségek a román és magyar piacon, kiemelten a constantai forgalmakra Vernes András Kereskedelmi igazgató."— Előadás másolata:

1 Együttműködési lehetőségek a román és magyar piacon, kiemelten a constantai forgalmakra
Vernes András Kereskedelmi igazgató

2 Románia gazdasági környezete
Államadósság a GDP 36,3 %-a (Magyarországon a GDP 78,6%-a) Kedvező növekedési kilátások: 2011-ben 2,4%-os volt a növekedés (+1,9 %) 2012-ben 0,4% -os volt a növekedés (-1,5 %) 2013-ban 1,8 %-os növekedés várható (+0,1 %) 2014-ben 2,7%-os növekedés várható (+1,5 %) 2012-ben az export és import stagnált, a kilátások viszont kedvezőek Legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Németország és Olaszország, Magyarország,Franciaország és Törökország

3 Románia vasúti árufuvarozási teljesítménye
Vasúti áruszállítás 2011-ben: ÁTKM +138% Volumen +128% 2012-ben kb. 2%-kal növekedett és 2013-ban is 3%-os növekedés várható a vasúti áruszállítási teljesítményben. Jellemző áruféleségek: 49 % szén, kőolaj és a földgáz 22 % koksz és feldolgozott kőolaj 7 % vegyipari termék 5 % fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek 4 % fémtartalmú ércek és egyéb bányászati termékek 14 % egyéb

4 Össz. konténer forgalom kikötőnként 2011-ben
Vasúti árufuvarozás számára releváns kikötők Kikötők Össz. konténer forgalom kikötőnként 2011-ben Távolság Jellemzők Hamburg-Bremerhaven TEU 1300 Km A gazdasági válság miatt lényegesen esett Hamburg forgalma, 14 helyre esett vissza az 5.-ről Trieszt TEU 532 km Kisebb jelentőségű, mert Koper erős konkurencia szereppel bír Koper TEU 575 km Adriai kikötők közül kiemelkedő, minőségi szolgáltatást nyújt, olcsó Rotterdam TEU 1400 km Rijeka Constanta TEU; TEU 550 km; 1100 km Rijeka legnagyobb hátránya: Horvátország nem EU tag, Constanta vasúti szempontból nem versenyképes, a közúttal szemben

5 Constanzta – RCH kapcsolat
Tranzit: Ausztria-Constanzta: farostlemez – 405 tonna Tranzit: Csehország-Constanta: vasúti sín tonna Tranzit: Constanta-Lengyelország: vasúti sín tonna Tranzit: Lengyelország-Malina: koksz – 287 ezer tonna Import: Constanta –Dunaújváros szén – 270 ezer tonna Export: Békéscsaba,Orosháza, Püspökladány – Constanta: búza, árpa, kukorica – 57 ezer tonna Az adatok 2012-es évre vonatkoznak

6 Jövőbeli lehetőségek Magyarország, mint Constanta kelet-közép európai elosztó központja Constanta kikötő kapacitása, nagysága (legnagyobb konténer kikötő a térségben) Folyamatos infrastruktúrafejlesztés Vasúti kapcsolat fejlesztése  RCC Projektvonatok

7 Rail Cargo Carrier (RCC)
Az RCA csoport nemzetközi üzemeltetési karja saját mozdonyokkal/mozdonyvezetőkkel (RCA AG leányvállalata, ÖBB Produktion analógiájára) Kisebb, rugalmasabb Rail Cargo Carrier versenyképes költségekkel Kelet-Európa számára (saját vontatás CZ, HU, RO, BG; adott esetben SK és TK) Fókusz a minőségileg kiváló nemzetközi zártvonatokon, szórt küldeményes forgalom és területi rendezés a helyi vasutakkal partnerségben Irányítás mint szolgáltatási központ az ÖBB Produktion analógiájára A legmagasabb complianceigények fenntartása

8 Működési terület Express Rail RCA CZ RCC RCR ZNL BG Vállalat Telephely
Együttműködés RCA CZ Express Rail 3kV egyenáram 25kV/50Hz RCC RCR ZNL BG

9 CÉL: IV-es, V-ös, VII-es páneurópai közlekedési folyosók feltérképezése, új közlekedési stratégiák kialakítása, hogy a folyosók egyre inkább „zöld” intermodális folyosókká alakuljanak át. A Rail Cargo Hungaria Zrt, az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA), a Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft. (Bajai Kikötő) szakmai partnerekként vesznek részt a GIFT – Green Intermodal Freight Transport (Zöld Intermodális Teherszállítás) stratégiai projektben. A projekt 10 országból 27 projekttagot egyesít, akik között kutatóintézetek, egyetemek, hatóságok, minisztériumok, infrastruktúra-kezelők, és gazdasági társaságok is vannak, a vezető partner a görög közlekedési minisztérium. A projekt célja, hogy feltérképezze, elemezze és értékelje IV-es, V-ös és VII-es páneurópai közlekedési folyosó állapotát, új közlekedési politikákat és stratégiákat javasoljon az infrastruktúrát, a folyamatokat, az eszközöket, az infokommunikációs technológiákat, a jogszabályokat, szabványokat, direktívákat illetően. A fenti tevékenységek célja, hogy a jelenlegi korridorok egyre inkább ’zöld’, intermodális teherszállítási folyosókká alakuljanak át. A projekt hivatalosan 2012 áprilisában indult és augusztus 31-én zárul. A GIFT projekt által lefedett folyosók közül Constanta kettőben is érdekelt lehet: A IV. folyosó Ausztria/Csehország, Szlovákia felől Budapesten keresztül Románia felé halad, Constantában ér véget az egyik ága (a másik ág Szófia -Thessaloniki felé halad). A VII. folyosó, a Duna

10 IV. Páneurópai folyosó SWOT analízise
Erősségek Erős árufuvarozási piac Intermodális központok megléte Kombináltfuvarozási szolgáltatások Folyamatban lévő infrastruktúra/technológia fejlesztések Gyengeségek Sok helyen egyvágányú vasúthálózat Az autópálya még nem épült ki Az információs rendszerek integrációjának hiánya Jelentős CO2 kibocsátás Lehetőségek Áruáramlatok változása a globális logisztikai láncban Export növekedése Közös intermodális szállítási stratégia „Zöld” normák és irányelvek Veszélyek Pénzügyi (adósság) krízis Környező országok, melyek költséghatékonyabb és magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtanak A projektben felmértük a vizsgált folyosók jelenlegi állapotát. Az első beszámolók elkészültek, és a múlt héten Budapestne megrendezésre került projektülésen bemutatásra kerültek. A IV-es folyosóra vonatkozó SWOT analízis látható a dián (a teljes folyosó, és nemcsak a magyar-román szakasz!)

11

12

13 Köszönöm a figyelmet! 1133 Budapest, Váci út 92. cargo@railcargo.hu
13