A hatvanas években merült föl az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei.

Az előadások a következő témára: "A hatvanas években merült föl az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei."— Előadás másolata:

1 A hatvanas években merült föl az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei működőképesek maradnak. Elkezdett működni 1969-ben az ARPANET, és a katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között. 1972-ben megszületett az első e-mail program. 1974-ben jelent meg először az "Internet" kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban az ARPANET-ből leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti Internet. 1988 pedig az első Internetes féregvírus-járvány (worm) éve volt. Több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, stb., melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbit/s-ról 45 Mbit/s-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. „Vint” Cerf amerikai matematikus és informatikus, akire általában az Internet egyik alapító atyjaként hivatkoznak. Kulcsszerepet töltött be a TCP/IP protokollkészlet megalkotásában. Az „Internet Társaság” (Internet Society, ISOC) alapítója volt 1992-ben, amelynek célja az Internet-elérés és - használat terjedésének elősegítése. Az ISOC első elnökeként 1999-ig töltötte be a posztját.

2 A 80-as évek végén hasonló elvek alapján számos országban szerveződtek gerinchálózatok. A WWW a svájci részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szülötte. Tim Berners-Lee elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. A Világháló (World Wide Web) pontosabban a HTML, a HTTP protokoll kifejlesztője. Az első weblap, amelyet Berners-Lee a CERN munkatársaként készített (és általában is az első) a http://info.cern.ch/. Ez az oldal először 1991. augusztus 6-án került ki, és arról szólt, hogy mi az a Világháló, hogyan használhatóak a böngészők, hogyan lehet webszervert létrehozni, és így tovább.

3 Az Interneten nincsen központ, nincs "egy" központi gép. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával. Az Internet cím felépítése. Az Internetcím négy, pontokkal elválasztott számcsoport xxx.xxx.xxx.xxx Az egyes számcsoportok 0-tól 255-ig vehetnek fel értékeket, így elvileg több mint 4 milliárd darab számítógép azonosítására van lehetõség. Az IP a címek könnyebben megjegyezhetők, ha az egyes számítógépekhez neveket rendelnek. Ezt a rendszert DNS-nek (Domain Name Service) nevezik. A domain név részei: - számítógép címbõl (pl.: ujhelyi); - számítógép-hálózat cím (pl.: sulinet). - legfelsõ szintű domain, vagyis az, amelyik a névben a jobb szélén áll, szervezeti egységet vagy földrajzi nevet jelent. a.) Szervezeti egységek: - com: kereskedelmi szervezet; - edu: oktatási intézmény; - net: hálózati erõforrás; - mil: katonai szervezet; - org: non-profit szervezetek b.) Földrajzi egységek: - at: Ausztria; - de: Németország; - hu: Magyarország

4 A böngésző programok programok képesek a különböző programozási nyelveken, vagy a Html- kódban megírt oldalakat megjeleníteni. Manapság sokféle böngésző áll rendelkezősünkre. A felhasználók többsége az Internet Explorert, vagy Mozilla Firefoxot alkalmazza. A címsávba kell beírni az URL címeket. A címsáv egy lenyíló lista. Legutóbb beírt URL címek itt tárolódnak. Ha a kért weboldalt a böngésző nem tudja megjeleníteni, hibaüzenetet kapunk. Azt, hogy a böngésző indításakor milyen weblap jelenjen meg, beállíthatjuk. Ezt nevezik kezdő oldalnak, vagy kezdő lapnak. Kérésünkre a böngésző automatikusan elmenti a weboldal címét a könyvjelzők közé. A weboldalt, vagy annak kijelölt részét a fájl nyomtatásra kattintva nyomtathatjuk ki. A weboldalon a számunkra szükséges információt néha nehéz megtalálni. Főleg, ha az oldal sok szöveget tartalmaz. Ekkor a szerkesztés/keresés menüpont segítségével kereshetünk. Amennyiben lassabb a kapcsolatunk akkor letilthatjuk a képek megjelenítését. Így a weboldalak gyorsabban letöltődnek.

5