Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZETFÖLDTAN Baranyai Gábor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETFÖLDTAN Baranyai Gábor."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETFÖLDTAN Baranyai Gábor

2 TALAJ MINT TERMÉSZETI ERŐFORRÁS
a Föld szilárd kérgének legfelső rétege, amely háromfázisú polidiszperz rendszert alkot (szilárd, folyékony, légnemű) Talajtermékenység: a víz, levegő és a tápanyagok egyidejű jelenléte teszi lehetővé, ezáltal a növények talajökológiai igényeit képes kielégíteni A talaj helyhez kötött, ezért a szennyezések hatása és felhalmozódása tartós

3 Talaj funkciói: Feltételesen megújuló erőforrás
Több természeti erőforrás hatását integrálja és transzformálja, így biztosít életteret a talaj szervezeteinek, ill. a természetes és a termesztett növényeknek Primer biomassza termelés közege Hő, víz és tápanyagok raktározására képes A természetes és mesterséges stresszhatások pufferközege Szűrőrendszer, védi a mélyebb rétegeket és a felszín alatti vízkészletet

4 A TALAJ A0 Szerves törmelék, postmortális hulladékok, avartakaró A1
Humuszban gazdag, sötét elszíneződésű kilúgozási alszint A2 Maximális kilúgozás helye, világos, fakószürke színű eluviális szint B1 Az A1-A2 szintből bemosódott anyagok felhalmozódási szintje B2 A maximális felhalmozódás szintje Al- és Fe-oxidos feldúsulással (fentről származó agyagásványok) B3 Ásványi mállástermékek szintje, agyag- és agyagásványfeldúsulás C A talajképző kőzet szintje (mállott kőzetanyag) D alapkőzet

5 A TALAJ A magyar gyakorlat alapvetően 3 szintet különböztet meg hazánk talajainak viszonylatában A – egyenletesen humuszos (általában magas humusztartalmú (erdőtalajok)) szint B – az A szinttől a talajképző kőzet felé haladva fokozatosan csökkenő humusztartalmú szint C – talajképző közet

6 A TALAJ Talajképző tényezők (Dokucsajev) Klíma:
A- Azonos klímafeltételek mellett más-más alapkőzeten azonos jellegű talajok B- Azonos alapkőzeten más-más klímazónában különböző típusú talajok Legfontosabb klímaelem a csapadék, amely a talajon belüli áthelyeződés mozgatója, mállás elengedhetetlen feltétele. Hőmérséklet: aprózódás (inszolációs, fagyaprózódás, gyors reakciók)

7 A TALAJ Talajképző tényezők (Dokucsajev)
Növényzet (a klímahatások függvényében) -talaj humusztartalma -savtartalom (kémiai reakcióképesség) Pl.:a tajgaterületek tűlevelű erdőségeiben dús a felszíni növényborítás, mégis gyenge minőségű talajok (podzol) képződnek, mert -a többnyire örökzöld tűlevelűek savas hulladékot juttatnak a felszínre -ezek nem rothadnak el, így a humusztartalom is alacsony

8 A TALAJ Talajképző tényezők (Dokucsajev) Alapkőzet
Abban az esetben, amikor az alapkőzet határozza meg a kialakuló talaj jellemzőit, litomorf talajról van szó. -intrazonális talajok -3 fő csoport magmás (eruptív) - üledékes - metamorf

9 A TALAJ Előkészítő folyamatok Aprózódás (fizika)
-inszolációs (arid, szemiarid) -fagyaprózódás (víz!) -sókristályok -ozmózis Mállás (kémiai)(az alapkőzet minősége változik!)

10 A TALAJ A talajképződés szempontjából legfontosabb mállástípusok:
-karbonátos térszíneken az oldásos mállás CaCO3 + H2O + CO2 <=> Ca2+ +2(HCO3)- >>rendzina talajok -vas, mangán és szulfidtartalmú kőzeteken oxidatív mállás 2 FeS2 + 7 O2 + 2 H2O = 2 FeSO4 + 2 H2SO4 Így keletkezik a ferroszulfit, amely további oxidációval ferroszulfáttá, majd hidrolízissel limonittá (FeOOH) alakul. A limonit vízben oldhatatlan, a felhalmozódik >>laterit talajok A földkéreg cca. 58%-a szilikát, hidrolízises mállás, agyagásványképződés az összes talajtípusra jellemző

11 A TALAJ Magmás (eruptív) kőzetek
Talajképző tulajdonságaikat alapvetően a ásványi és kémiai összetétel határozza meg (Ca, Mg, K, Al, Fe). Általában magas tápanyagtartalom. Üledékes kőzetek -törmelékes üledékes (homok): a magas kvarc-arány miatt kevés tápelem jut a talajba, gyengébb minőség -vegyi üledékes (karbonátok) : a nagy mennyiségű mész előny, de a rossz vízháztartás miatt vékony, gyenge minőségű talajok -lösz: a löszös alapkőzet kedvez a jó minőségű talajok kialakulásának (réti talajok, csernozjom) Metamorf kőzetek Az agyag-, klorit-, és csillámpala rétegek többrétegű agyagásványok kialakításában vesznek részt. Ez a talajtulajdonságok szempontjából kedvező

12 A TALAJ A talaj képződésében fontos szerepet játszó élőlények:
-baktériumok Szilikátbaktériumok (szilikátbontás) Nitrifikáló baktériumok (ammóniumsók>nitrit, nitrát) Sugárgombák (cellulóz és humuszbontás) Nitrogénkötő gümőbaktériumok Denitrifikáló baktériumok (nitrit, nitrát>ammónia) -gombák a savanyú talajokat kedvelik, a korhadást segítik elő A legteljesebb szervesanyag bontás a gombák és az aerob baktériumok közreműködésével jön létre, amikor víz, CO2 és egyszerű sók jönnek létre. -algák Autrotóf szervezetek, növelik a talaj oxigénszintjét

13 A TALAJ Trópusok -legtöbb szervesanyag termelés
-magas hőmérséklet és páratartalom miatt intenzív szervesanyag-bontás >>kevés a talajok szervesanyagtartalma (1-2%) Mérsékelt öv Sztyeppzóna Kevés csapadék, lágyszárú növényzet, kétszeri vegetáció (tavasz, nyár vége)>>nagy mennyiségű szervesanyag halmozódik fel Lomboserdő zóna Több csapadék, kevesebb szevesanyag, intenzív kimosódás Hideg és hűvös mérsékelt Alacsony hőmérséklet, a bakteriális tevékenység lelassul >> a szervesanyag felhalmozódik (több, mint a trópusokon)

14 A TALAJ Általános megfigyelések
-A jobb tápanyag-ellátottságú talajokban gyorsabb a bakteriális tevékenység (lebontás, átalakítás) -Ha túl savas a közeg >> a szervesanyag lebontás lassú (felhalmozódnak a részlegesen lebontott anyagok). Az ilyen talaj nitrogénben és tápanyagokban szegény, a talaj minősége romlik -a szervesanyag bomlását akadályozza az oxigénhiány (anaerob körny.) >> tökéletlen bomlás. Humusz helyett vastag tőzegréteg

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31


Letölteni ppt "KÖRNYEZETFÖLDTAN Baranyai Gábor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések