A hulladék lerakók bezárásának tapasztalatai,

Az előadások a következő témára: "A hulladék lerakók bezárásának tapasztalatai,"— Előadás másolata:

1 A hulladék lerakók bezárásának tapasztalatai,
a szelektív gyűjtés kérdései Farkas Hilda PhD főosztályvezető, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

2 Múltból a jövő felé

3 A MÚLT

4 A kezdetek 1989 - PHARE előcsatlakozási alap (KAC, KKA)
1999. július 15. – Landfill directive Az irányelvnek nem megfelelő hulladéklerakókat az irányelv átvételétől számított nyolc éven belül be kell zárni 2001. január 1. – Hgt Még üzemelő hulladéklerakók felülvizsgálata 2002. Cél: a lerakók környezeti állapotának és a továbbműködés feltételeinek meghatározása 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet A tovább működtethető lerakók fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervben meghatározott műszaki építmények, hulladékvizsgálati, átvételi, kezeléstechnikai, ellenőrzési és megfigyelési feltételek rendelkezésre állását legkésőbb 2009. január 1-jéig teljesíteni kell .

5 2002-es PHARE felmérés

6 A fölkészülés 2002 – Landfill felmérés 2667 különböző állapotú lerakó
2004 – A fölülvizsgálatok nagyrészt lezajlanak engedélyek megújítása, IPPC engedélyek kiadása Hulladékgazdálkodási projektek PHARE ( ): 9 lerakó, 3,2 m€ támogatás KKA, KAC, Cél ( ): 40 lerakó, 4,2 Mrd Ft támogatás ISPA ( ): 20 lerakó, 74 Mrd Ft támogatás KA (2005- ): 9 lerakó, 104,8 Mrd Ft támogatás

7 Egy kis engedmény 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet
„a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről” szóló jogszabály ugyanazon műszaki feltételeket tartalmazta, mint a korábbi rendelet, de 2007-ben már látszottak a projektek beindulásával kapcsolatos késések, ezért a 20/2006-os módosításra került, az új határidőt az EU által megadott utolsó dátumra módosítottuk.

8 Határidők a lerakókra vonatkozóan
Lerakók megfelelése: július 16. Jogszabály módosítás kezdetektől kizárva, az 1999/31/EK irányelv nem ad lehetőséget a határidő módosítására. Ezt az időpontot követően nem üzemelhet olyan lerakó, amely teljes körűen nem teljesíti az előírt műszaki követelményeket. 2002-ben még közel 1000 hulladéklerakó üzemelt, kb további felhagyott lerakó volt. A bezárások folyamatosak voltak. 2008-ban 33-at, 2009-ben további 102-t zártak be a hatóságok. 2009. július 16-tól csak 70 korszerű hulladéklerakó üzemel.

9

10

11 Bezárás folyamata 2008-2009 Felügyelőség Bezárás 2008-ban megtörtént
2009. január 1-től július 1-ig 2009. július 15-én zárt be Alsó-Tisza-vidéki 23 1 5 Felső-Tisza-vidéki 24 Észak-magyarországi 17 Közép-dunántúli 11 Észak-dunántúli 4 Közép-Tisza-vidéki 2 Tiszántúli 7 Nyugat-dunántúli Közép-Duna-völgyi 13 Dél-dunántúli 3 33 8 94

12 Műszaki feltételek Bezárás leggyakoribb oka: alsó szigetelés hiányossága – ezt nem lehet utólag beépíteni, ezért ez lett a bezárás meghatározó tényezője Irányelv: kombinált szigetelés alapkövetelmény, geológiai szigetelő réteg és mesterséges szigetelő lemez megléte, jogszabályban előírt méretezés Mérlegelési lehetőség az engedélyező hatóság kezében

13 Bezárás következményei, feladatok
Rekultiváció, a környezeti kockázat minimálisra csökkentése. Megelőzés és hasznosítás előmozdítása, a lerakó kapacitások kímélése. Előkezelés, szelektív gyűjtőrendszerek kiterjesztése, hasznosító ipar támogatása. Átvételi követelmények szigorúbb számonkérése. A bezárt lerakók folyamatos ellenőrzése, illegális lerakás háttérbe szorítása. Változás a lakossági hulladékkezelési díjakban, a települések felelős díjpolitikának mielőbbi megvalósítása.

14 Bezárást követő intézkedések
Bezárás után: különös hangsúly az ellenőrzésen, ne legyen újranyitott lerakó, illegális lerakó-használat megakadályozása, rekultiváció minél előbbi elvégzésének kikényszerítése Jogszabályban határidő előírása lenne célszerű a rekultiváció elvégeztetésére, de a forrás nehezen tervezhető még középtávon is Most jelentős források állnak rendelkezésre a rekultiváció elvégzésére, később a feltételek csak szigorodnak (üzemelés során elkülönített források a rekultiváció és utógondozás elvégzésére)! Rekultivációra kezdetekben jelentős „külső” források állnak rendelkezésre, de a továbbiakban az üzemeltetés során kell megteremteni a rekultiváció költségeinek fedezetét

15 Ellenőrzések tapasztalatai
Eddig 180 helyszíni ellenőrzés országosan Ebből illegális üzemeltetés (11), hiányzó földtakarás (ebből adódóan füstölgő vagy kigyulladt hulladéktest: 5 helyszín) Az esetek hatodában tapasztalható lerakóra történő ráhordás (elsősorban zöldhulladék, építési és bontási hulladék) Hulladék elhagyás a bekötő utak mentén, a lerakó közvetlen környezetében (nem jelentős mennyiségek)

16 Intézkedések Megtett intézkedések
Felszólítás levélben, jegyzőkönyvezett felszólítás, tényfeltáró vizsgálat, bírságolási eljárás kezdeményezése, büntetőfeljelentés További intézkedések Kritkus helyszíneken 30 napon belüli visszaellenőrzés, azt követően folyamatos ellenőrzések a tapasztalt helyzetnek megfelelően Kevésbé kockázatos helyszíneken negyedéves ellenőrzések Tényfeltáró vizsgálatot követően eljárások megindítása (bírság, büntetőjogi)

17 Kapacitáshiány - díjnövekedés
Átmeneti megoldás: amíg nem készül el a korszerű kezelőkapacitás, addig távolabbra szállítani műszakilag megfelelő lerakóba. Következmény: magasabb hulladékkezelési díj (szállításból eredő költségek, fogadó lerakók díjszabása) Kedvezőtlen szociális adottságok súlyosbító körülményként jelentkeznek Rossz díjpolitika: a díjemelés mindig elhalasztásra kerül, nincs differenciált díjszabás, rendkívül alacsony díjakból nem fenntartható a rendszer (Kaposvár: április 1-től már itt is díj!) Közszolgáltató kintlevősége nagyon magas

18 A jövő

19 Hgt – OHT II lerakást érintő változások
Minden tevékenység, ami nem hasznosítás, ártalmatlanítás Hulladék megelőzési program 2013-ig Az engedélyezési eljárások során a hatóságok megtagadhatják hulladékok beszállítását vagy kivitelét, ha azáltal a hazai hulladékgazdálkodási célok nem valósíthatók meg Biohulladékokra, illetve a komposztra vonatkozó minőségi követelmények előírása, A TSZH tekintetében a papír, üveg, műanyag és fém anyagokra: 50%-os újrahasználat, illetve újrafeldolgozás 2020-ra Építési-bontási hulladék hasznosítás 70% (2020)

20 TSZH

21 TSZH összetétel

22 Biohulladék (eT) Év Képződő TSZH Biohulladék mennyisége
Lerakható mennyiség 1995 4500 2340 2006 4591 2385 1755 2009 4950 2575 1170 2013 5360 2787 2016 5688 2958 819

23

24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!