Lakos Zsanett tanácsadó projektmenedzser

Az előadások a következő témára: "Lakos Zsanett tanácsadó projektmenedzser"— Előadás másolata:

1 Az uniós környezetvédelmi pályázatok önerő számítása, üzemeltetési feltételek 2007-13
Lakos Zsanett tanácsadó projektmenedzser Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság 2007/10/08

2 Környezetvédelmi fejlesztések uniós forrásai
Kohéziós Alap 429 M € ISPA 336 M € PHARE 100 M € ERFA 151 M € LIFE 19 M € KÖRNYEZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK ESZA 3,9 mrd Ft ERFA 114,5 mrd Ft Kohéziós Alap 1014,9 mrd Ft

3 FI helye az intézményrendszerben
Európai Bizottság DG Regio Igazoló Hatóság (PM, KEHI) KP IH (NFÜ) KIOP IH (NFÜ) KP KSz (KvVM FI) KA KSz KEOP KSz KIOP KSz KEDVEZMÉNYEZETTEK

4 Közreműködő Szervezetek az FI-ben
Nagyprojektek Főosztály (KA + KEOP nagyprojektek + 1 mrd Ft feletti projektek) KA KSz KEOP KSz Pályázatos Főosztály KIOP KSz Kisprojektek Főosztály (KIOP + KEOP pályázatos projektek + 1 mrd Ft alatti projektek)

5 FI, a KEOP megvalósításának záloga
Jelentős tapasztalati tőke a korábbi ISPA, Phare, LIFE, Kohéziós Alap és KIOP projektek révén Dinamikus, rugalmas, szakmailag képzett, elkötelezett munkaerő Összesen 59 mérnök 35 közgazdász 16 jogász a KEOP szolgálatában Egyéni teljesítményértékelési rendszer 2007. jan. 1. óta Uniós közigazgatási önértékelési rendszer bevezetése 2007–től Partnerelégedettség mérés bevezetése 2007-től

6 KSz feladatok Projekt-előkészítés és végrehajtás komplex lebonyolítása műszaki, pénzügyi és jogi aspektusok figyelembevételével: Előzetes projektkoncepciók szakmai bírálata Pályázatkészítés koordinálása Európai Bizottsággal való folyamatos egyeztetés az értékelési és jóváhagyási periódus alatt Közbeszerzési eljárások irányítása és felügyelete Kivitelezés során helyszíni ellenőrzések; vállalkozói teljesítések igazolása, számlák jóváhagyása Projektek előrehaladásának elősegítése horizontális ügyek összefogásával (pl.: kifizetések gyorsítása, üzemeltetés)

7 Környezet és Energia Operatív Program

8 ÚMFT forrásmegosztás 7.000 Mrd Ft

9 KEOP forrásallokáció Prioritási tengely (intézkedés) Mrd Ft folyó áron
Egészséges, tiszta települések 707 szennyvíz kezelés 398 hulladékgazdálkodás 117 ivóvíz minőség javítás 192 Hatékonyabb energiafelhasználás 42 A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése 68 Vizeink jó kezelése 382 árvízvédelem 165 vízgazdálkodás, VKI 83 kármentesítés rekultiváció 86 vízbázis-védelem 6 Természeti értékeink jó kezelése 37 Fenntartható életmód és fogyasztás 21 Projekt előkészítés 53 Technikai segítségnyújtás Összesen 1 332

10 KEOP forrásallokáció

11 KEOP 2007-13 – jelenlegi állás
2007. június 28. KEOP végleges verziójának benyújtása az Európai Bizottsághoz 2007. augusztus 1. KEOP jóváhagyása az Európai Bizottság által 2007. július 25. KEOP akcióterveinek jóváhagyása a Magyar Kormány által

12 Dokumentumok hierarchiája
KEOP Stratégiai célok, horizontális keretek Akciótervek Minden prioritási tengelyre 2 éves időszakokra ( ; ; ) Az indítani tervezett konkrét pályázati kiírásokkal és projektekkel kapcsolatos információkat tartalmazza (célok, források, támogatás eljárásrendje, kedvezményezetti kör, támogatás mértéke stb.) Konstrukciók / Pályázati egységcsomagok Projekt adatlap és Kitöltési útmutató; Pályázati felhívás, Pályázati útmutató, Támogatási Szerződés tervezet; Elszámolható költség útmutató; CBA útmutató; Önerő-finanszírozási útmutató stb.

13 Projekt kiválasztási eljárások
Kiemelt projekt Pályáztatás nélkül kerül kiválasztásra Kormány egyedileg hagyja jóvá Akcióterv nevesítve tartalmazza Pályázatos projekt kiválasztási eljárások 1. Egyfordulós pályázat Részletes projektjavaslat kerül benyújtásra (teljes projektdokumentáció) Értékelés és jóváhagyás: 50 – 120 nap 2. Kétfordulós pályázat Először előzetes projektjavaslat, majd amennyiben indokolt részletes projektjavaslat kerül benyújtásra Projektfejlesztési lehetőség Értékelés és jóváhagyás: nap

14 Pályázati kiírások meghirdetése
1. kör 2. kör 3. kör Pályázati kiírás megjelenése 2007/09/18 2007/11/06 2008/01/10 Pályázatok benyújtásának kezdete 2007/10/24 2007/12/12 2008/02/15

15 KEOP pályázati kiírások 1. kör
A pályázati kiírás időpontja: szeptember 18. A pályázatok beadásának első napja: október 24. Támogatás mértéke (%) keret (Mrd Ft) Szennyvíz- elvezetés és tisztítás max. 85 188,63 Ivóvíz minőség javítása max. 90 56,3 A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs rendszerek kialakítása max. 100 59,27 Élőhely és élettelen természeti értékeink megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése 100 5,8 Élőhelyvédelem, élőhelyhelyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése 1,7 Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása 0,8 Hő és/vagy villamosenergia előállítás támogatása 10-50 13,26 Energetikai hatékonyság fokozása 8,6 Harmadik feles finanszírozás - energetikai hatékonyság fokozása 10-14,5 1,84 Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban 5,2

16 KEOP pályázati kiírások 2. kör
A pályázati kiírás időpontja: november 6. A pályázatok beadásának első napja: december 12. Támogatás mértéke (%) keret (Mrd Ft) Települési szilárd hulladék gazdálkodási rendszerek max. 70 73,46 Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések max. 100 62,24 Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések 0,4 Komplex vízvédelmi beruházások 16,67 Vízgyűjtő gazdálkodási tervek, árvíz kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítés 3,5 Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése 8,31 Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése 1 Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Nagy: 5-10 Közepes: max. 30 5

17 KEOP pályázati kiírások 3. kör Támoga-tás mértéke (%)
A pályázati kiírás időpontja: január 10. A pályázatok beadásának első napja: február 15. Támoga-tás mértéke (%) keret (Mrd Ft) Önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék kezelése max. 85 0,9 A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése max. 100 1,5 Vízbázisvédelem 2,43 Élőhelymegőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztés 50-100 1,90 Fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok max. 95 0,502 Fenntartható életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek, beruházások 1,116

18 Pénzügyi fenntarthatóság Új CBA – KEOP 2007-13
Jövedelemtermelő projektek Tanács 1083/2006/EK rendelete: „[...] olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, [...]” Víziközmű projektek Hulladékgazdálkodási projektek Energetikai projektek

19 Pénzügyi fenntarthatóság Új CBA – KEOP 2007-13
Minden olyan, a közszolgáltatói díjban megképzett, bevétel, amely nincs lefedve konkrét pénzügyi pótlási kiadással a referencia időszak alatt (30 év), csökkenti az elérhető EU támogatási rátát A beruházási költségeknek csupán a díjakban meg nem térülő része kaphat támogatást az EU-tól, maximum 85%-os mértékig  Amennyiben a teljes költségmegtérülés elvét alkalmazzuk a díjakban a társ-finanszírozási ráta alacsonyabb lesz a helyi lakosság várhatóan nem lesz képes finanszírozni a megemelkedett díjtételeket A hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság alapelvét mindenképpen alkalmaznunk kell a projektek megvalósítása/üzemeltetése során.

20 Pénzügyi fenntarthatóság Új CBA – KEOP 2007-13
Jövedelemtermelő projektek esetén a támogatás (EU + központi költségvetés) maximuma 70-85% saját erő mértéke: legalább 15-30% Maximális uniós támogatás esetén a projekt pénzügyi fenntarthatósága megkérdőjelezhető  A pénzügyi fenntarthatóság érdekében be kell építeni a közszolgáltatói díjakba a létrejövő eszközök amortizációjának, pótlási szükségletének ellenértékét Nő a Kedvezményezett által biztosítandó saját forrás összege

21 Finanszírozási probléma
Kedvezményezettek (javarészt önkormányzatok) saját forrás finanszírozásának lehetséges összetevői: Önerő: kedvezményezett saját, likvid pénzeszközei Idegen forrás: hitel, kötvény, magántőke bevonása * * * Mivel a potenciális kedvezményezett önkormányzatok nagy része meglévő kötelezettségei miatt már nem, vagy csak korlátozottan hitelképes, a Társulások pedig csak a tagönkormányzatok kezességvállalásával vehetnek fel hitelt/bocsáthatnak ki kötvényt, ezért a magántőke bevonása a jövedelemtermelő KEOP projektek saját erejének finanszírozásába hosszú távon elengedhetetlennek látszik

22 Magántőke bevonásának feltételei
Megfelelő kiválasztási eljárás lefolytatása az uniós támogatással megvalósuló eszközök potenciális üzemeltetőjére vonatkozóan Hulladékgazdálkodás 224/2004 Korm.rendelet + Kbt. alapján  közbeszerzés Víziközmű Vgtv. + Koncessziós tv. alapján  koncessziós pályázat Vagyonkezelés (bármelyikre, szabadon választható) Ötv. alapján  nyílt pályázati eljárás

23 Magántőke bevonásának feltételei
Kivételek (közszolgáltatási jog átengedése versenyeztetés nélkül): Hulladékgazdálkodás Kbt. 2/A § Víziközmű Vgtv. 9. § (2) d) - e) Vagyonkezelés (bármelyikre, szabadon választható) Ötv. 80/A § (5), (6) Rekonstrukció, bővítés 16/2006 együttes rendelet 25. § (5)

24 KSz szerepe az üzemeltetés kapcsán
Vonatkozó jogszabály-alkotási folyamatokban való részvétel (gyakorlati szempontok érvényesítése) 14/2004 együttes rendelet ( időszak projektjei) 16/2006 MeHVM-PM rendelet (KEOP projektek) készülő Víziközmű törvény stb. Folyamatos szakértői tanácsadás a projektek jelenlegi és potenciális kedvezményezettjei számára Mintadokumentációk készítése: Közfeladat-ellátási szerződésminta Társulási szerződésminta Vagyonkezelői szerződésminta Önerő-finanszírozási segédlet

25 Magántőke bevonásának kockázatai
A legdrágább finanszírozási mód Az önkormányzatok által felvehető hiteleknél jóval magasabb elvárt hozam Magánbefektető elvárt hozamának kitermelése a közszolgáltatói díjból tovább növeli a lakosság terheit adott közszolgáltatás vonatkozásában – „affordability” probléma Szerződéses (PPP) gyakorlat aszimmetriája a magántőke javára - adott esetben kiszolgáltatottá válhat a Kedvezményezett önkormányzat Pénzügyi és szakmai kontroll csökken az önkormányzat oldalán

26 Magántőke bevonásának előnyei
Sok esetben az egyetlen megoldás adott beruházás sikeres megvalósítására (amennyiben a kedvezményezett önkormányzat és vagy Társulás nem rendelkezik elegendő önerővel és további hitelfelvételre már nem jogosult) Megfelelő szerződés és megfelelő szakmai befektető esetén biztosított lesz a létrejött eszközök költség-hatékony működtetése, a szolgáltatás magas színvonalú szakmai minősége Az üzemeltetéssel kapcsolatos kockázatok javarésze a magánbefektetőt terheli, úgy mint: a díjhátralékok és a kereslet változásának kockázata.

27 Összefoglalás A jelenlegi 7 éves uniós költségvetési ciklusban ( ) mintegy mrd Ft értékű környezetvédelmi beruházás indul el Magyarországon A szükséges saját erő mértéke csupán a jövedelemtermelő ágazatokban eléri a 300 mrd Ft-ot A magántőke bevonása a projektek finanszírozásába hosszú távon feltétlenül szükséges A sikeres konstrukciók kialakítása mindkét szektor (köz- és magán) együttes érdeke… …ehhez kíván hozzájárulni a KvVM Fejlesztési Igazgatósága is szakmai tanácsadással, tudástranszferrel.

28 Köszönöm a figyelmet!