Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Az ország 2 majd 3 részre szakadása
A Mohács utáni Magyar Királyság
2
A mohácsi katasztrófa okai
Nemzetközi támogatás hiánya Katolikus egyház problémái (reformáció*) Nemzeti összefogás hiánya Gyenge központi-királyi hatalom Egymásnak feszülő-széthúzó bárói érdekek Elavult hadseregszerkezet, gyenge végvárak Erős oszmán birodalom, erőteljes terjeszkedés 1521 Nándorfehérvár (Belgrád) elvesztése Feudális keretek erősek (Werbőczy Hármaskönyv)
3
A mohácsi csata 1526. augusztus 29.
II. Lajos király meghal † Brodarics István – szerémi püspök Tomori Pál – kalocsai érsek Szapolyai István – erdélyi vajda Báthory István – nádor Perényi Péter
4
A végvári vonal összeomlása és I. Szulejmán 1526-os hadjárata
5
A mohácsi csata török miniatúrán
6
Szulejmán koronát ad át Szapolyai Jánosnak a mohácsi síkon (1529)
7
A mohácsi tömegsír és kopjatemető
8
Mohács után 1526-1541 A török ősz végére kivonul az országból
Szapolyai: köznemesi támogatás (rákosi végzés) ↕ H.Ferdinánd: főnemesi támogatás (házassági szerz.) » kettős királyválasztás /2király/ - belső harcok 1529 a török ismét az országban» 2 részre szakadás 1538 váradi béke (Ferdinánd – Szapolyai) Szapolyai halála után a korona Ferdinándra száll Még akkor is ha Szapolyainak fia születik 1540 Szapolyai †,de fia születik, János Zsigmond, akit a török elismer – Fráter György megkoronázza- II.János
9
Magyarország 1526 és 1540 között
10
1541 az ország 3 részre szakadása
1540 Ferdinánd harca a trónért – török jön 1541 augusztus 29. Buda török elfoglalása » az ország 3 részre szakadás A Királyi Magyarország (Pozsony) → Habsburg befolyás – Ferdinánd 2. Az Erdélyi Fejedelemség (Gyulafehérvár) → török függés - János Zsigmond 3. A Török Hódoltság (Buda) → török irányítás, adózás, stb.
11
A magyar vezető réteg választási lehetőségei a XVI. század első felében
12
Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása
13
Az önálló Erdélyi Fejedelemség
Erdély és a Partium » török hűbéres állam Évi meghatározott adót fizet a töröknek Fejedelmet csak a török szultán engedélyével választhatnak. Nem folytathatnak önálló külpolitikát A belpolitika viszont teljesen önálló elsőrendű szerep: védelmi feladatok → had- és pénzügy a fejedelmi hatalom túlsúlya lesz jellemző lakossága : magyar, székely, német (szász), román a magyar vármegyék, a székely és szász székek alkották politikailag a „három nemzet”-et a rendiség viszonylag gyenge volt
14
Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete
15
Erdély a XVII. század első felében
16
Erdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyai
17
A hódoltság területe
18
A hódoltsági terület ( Duna-Tisza köze, a Dunántúl dél-keleti része )
a török birodalom legészakibb tartománya katonai alapon rendezték be : közigazgatási egységek : o vilajetek - élükön a pasa - a budai pasa a szultán helytartója is o szandzsák - élükön a bég fontos hivatalok :defterdár, mufti, kádi a meghódított föld a szultáné
19
A jobbágyság terhei a hódoltságban
20
A falvak pusztulása Magyarországon
21
A királyi Magyarország
nyugati és északi országrészek (Felvidék-Délvidék) védelmét 6 főkapitány (100 végvár ezer katona) a politikai és igazgatási rendszer átalakul » új központi hivatalok: a helytartóság a közigaz-gatást szervezte + megalakultak a kormányszékek az udvar az országon kívülre kerül (Bécs) a magyar rendiség intézménye megmaradt (gyenge) de az országgyűlés elvesztette jelentőségét gazdaság : megnő a majorság szerepe
22
A királyi Magyarország államszervezete
23
Becslések a népességszám alakulására
24
Népesedési és etnikai változások a XVI-XVII. században
25
A háztartásokra eső gabonatermelés és a gabonafélék ára
26
I. Lipót intézkedései és társadalmi hatásuk
27
A Wesselényi-féle összeesküvés ellentmondásai
28
A magyarországi határőrvidék a török háborúk után
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.