Isaac Newton.

Az előadások a következő témára: "Isaac Newton."— Előadás másolata:

1 Isaac Newton

2 1643. január 4-én született Lincolnshire-ben
Már korán kimutatkozott kiváló mechanikai érzéke és nagyon jó kézügyessége. A Cambridge-i Egyetemre került tizennyolc éves korában, s hamarosan önálló kutatásba kezdett.

3 Korszakalkotó műve a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687), melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét valamint megalapozta a klasszikus mechanika tudományát.

4 Első publikált felfedezése egy úttörő jelentőségű munka volt a fény természetéről. Egy precíz kísérlet sorozat révén Newton felfedezte, hogy a közönséges fehér fény a szivárvány összes színének a keveréke. A matematikában elért legfőbb eredménye az integrálszámítás felfedezése volt.

5 Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta Kepler bolygómozgási törvényeit.

6 Newton törvényei I. A tehetetlenség törvénye (Galilei és Kepler törvényei alapján) Minden test megmarad a nyugalom(vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás) állapotában, míg más testek hatása mozgásállapotának megváltoztatására nem készteti. Ez a legegyszerűbb mozgás,inerciarendszerben jöhet létre.

7 II. Erő és tömeg Egy pontszerű test a gyorsulása egyenesen arányosa testre ható (a gyorsulással azonos irányú) F erővel, és fordítva arányos a test m tömegével. Már megnevezi az axiómiában szereplő mennyiségeket.Mozgásállapot megváltoztatás: gyorsulás,más testek hatását ettől kezdve erőnek nevezzük.

8 Tömegmegmaradás törvénye A tömeg additív, ezért skalár
Tömegmegmaradás törvénye A tömeg additív, ezért skalár. A tömegek összege akkor is állandó, ha a test halmazállapota megváltozik, vagy kémiai átalakulások játszódnak le. Ötven évvel Newton után (Lomonoszov és Lavoisier korában) még bizonyításra szorult például az, hogy a gázok éppoly anyagok, mint a cseppfolyós és a szilárd testek. A kémia vonatkozásában a fenti törvény a tömeghatás törvényében nyert megfogalmazást.

9 III. a kölcsönhatás törvénye (akció-reakció törvénye)
Ha egy testre egy másik F erővel hat, akkor a másik testre az egyik ugyan ekkora erővel hat. Az erők hatásvonala természetesen egybeesik; azonos nagyságúak, de ellenkező irányúak. Habár a Nap tömege szer nagyobba Föld tömegénél, mégis ugyanakkora erővelvonzza a Földet, mint a Föld a Napot.

10 IV. Az erőhatások függetlenségének elve
Ha egy anyagi pontra több erő hat, akkor hatásuk azonos az eredőjükkel jellemzett egy erő hatásával Ebben a törvényben fogalmazhatunk meg először erőket úgy, hogy irányuk egymáshoz képest a térben bármely tetszőleges irányt felvehet.

11 A newtoni törvények rendkívül nagy területen alkalmazhatók tudományos és mérnöki problémák megoldására. Törvényeinek a legnagyobb feltűnést keltő alkalmazására az asztronómia területén került sor.

12 Newton nagymértékben hozzájárult a termodinamika (hőtan) és az akusztika (hangtan) fejlődéséhez; ő fogalmazta meg a matematikában a binomiális tételt; és õ adta először meggyőző magyarázatát a csillagok keletkezésének is.

13 Nem csupán a legragyogóbb elme volt a tudósok között; a tudományos elméleti rendszerek fejlődésének legnagyobb hatású alakja volt egyben, ezért igazán megérdemli, hogy a világ nagyjainak bármilyen felsorolásában a lista élén, vagy legalábbis annak a közelében álljon a neve.

14 Köszönöm a figyelmet! Készítette: Mészáros Orsolya,I.A
Forrás: Internet (wikipédia,és más honlapok) Köszönöm a figyelmet!