Az atombomba robbantások által kiváltott globális klímaváltozás

Az előadások a következő témára: "Az atombomba robbantások által kiváltott globális klímaváltozás"— Előadás másolata:

1 Az atombomba robbantások által kiváltott globális klímaváltozás
Puskás-Farkas Boglárka Környezettudomány MSc. 2013

2 Neutronnal kiváltott maghasadás Forrás: www.index.hu
Urán: ~140-es és ~90-es tömegszámú hasadványok MeV Láncreakció: amikor a további hasadást kiváltó neutronok száma nagyobb egynél, a keletkező neutronokból átlagosan 1 darab hasít atomerőmű Neutronnal kiváltott maghasadás Forrás:

3 Az atombomba felépítése Forrás: www.vilaglex.hu
Szabályozatlan nukleáris reakció Hasadóanyag: legalább 85%-ban 235U 35% hősugárzás, 50% nyomáshullám, 15% atomsugárzás, 1000 m sugarú körben mindent elolvaszt Az atombomba felépítése Forrás:

4 Kísérleti atomrobbantások (KAR)
TÍPUSAI: 1) légköri KAR, a Föld felszínétől ~200 m magasságban 2) földalatti KAR ~ 200 m mélyen talán a legnehezebben ellenőrizhetőek, s melyek a különböző egyezmények aláírása után is sokáig folytatódtak 3) Földön kívüli, magas légköri KAR ~ 400 km magasan „kozmikus tesztek” („Starfish Prime”) 4) tengerszint alatti KAR ~ 600 m mélyen Első: július 26. 1962: „Fregatt Madár” Közép-Csendes-óceáni Johnston korallzátonynál - USS Carbonero (SS-337) tengeralattjáróról távcsővel megfigyelt atomkísérlet Forrás: Muzsnay

5 1949. augusztus 29. Szovjetunió
1945. július 16. USA, New Mexico „Trinity” bomba, 300 m átmérőjű kráter 1946. augusztus 6. USA, Hiroshima „Little Boy” bomba 1946. augusztus 9. USA, Nagasaki „Fat Man” bomba 1949. augusztus 29. Szovjetunió Semipalatinsk, Kazakhstan

6 Évszámok 1952: Egyesült Királyság 1960: Franciaország 1964: Kína
1990-es évek: India és Pakisztán + USA (1951) és Szovjetunió (1953) hidrogénbomba kísérletei 1958. november – szeptember: USA, EK, Szovjetunió felfüggesztette az atomrobbantásokat 1963: Részleges Atomsorompó Egyezmény: USA, Egyesült Királyság, Szovjetunió Franciaország 1974-ig Kína 1980-ig 1968: Atomsorompó Egyezmény: Nagy-Britannia, USA, Kína, Franciaország, Szovjetunió (1970-ig 187 ország) 1996 óta: teljes körű atomcsend-egyezmény (166 ország)

7 Az atomrobbantások száma és erőssége
között: 423 légköri atomkísérlet, ebből 46% USA, 33% Szovjetunió 11% Franciaország, 5% Kína, 5% Anglia DE!! 2000< összesen Nagy erősségű kísérletek: 1954 – ’58 és 1961 – ‘62 1961. október: legerősebb robbantás – szovjet H-bomba (4000-szer nagyobb erősségű, mint a hiroshimai atombomba) Légköri robbantások összes energiája: 545,5 Mt ~36 ezer hiroshimai atombombával egyenértékű Ebből: 66% Szovjetunió 25% USA emberiség elpusztítása

8 Szén-dioxid koncentráció változása 1958-2006
Forrás:Haszpra L. 2008: Egy adatsor, amely megváltoztatta a világot

9 Klimatológiai hatás légköri áramlatok, klíma viharos időjárási jelenségek XX. század: több adat, részletesebb vizsgálatok 1945-’80: csökkenés és stagnálás 1980-tól újabb hőmérsékletemelkedés (1905 – ~0,5oC/10év) Forrás: Berényi Dénes (2011): „Hogyan állunk a klímaváltozással”, Természet Világa

10 Magyarázatok Kezdetben: megbízhatatlan modellezés, ÜHG
aeroszolok széntüzelés (SO2, szulfát-aeroszol) Nap sugarainak visszaverése DE! Gázmosók alkalmazásával csökken a SO2 kibocsátása ’90-től hőmérsékletemelkedés figyelhető meg Atomrobbantások: épp 1945-’80 között kezdetben: helyi légköri áramlatokra nincs hatásuk, globális éghajlatot nem befolyásolják viharos időjárási jelenségek DE! A részecskék feljutnak a sztratoszférába kihullás hosszú életű radionuklidok: 14C, 137Cs, 90Sr, 3H - egykori kísérleti helyszíneknél magas sugárzási szint - ÉF és DF végbement kihullás aránya 3:1

11 90Sr éves kihullásának eloszlása földrajzi szélesség szerint
Forrás: Hironobu Hayakawa (1995): „A légköri nukleáris kísérletek következményei” 90Sr éves kihullásának eloszlása földrajzi szélesség szerint legjelentősebb kihullás: ÉF ~63 ° körül erős radioaktív sugárzás: Franciaország, Németország, Olaszország, Kárpát-medence

12 KAR éghajlatra gyakorolt hatása
A helyi hőmérsékletemelkedés sokszor tűz kialakulásával jár és az ionizáció fokozódásával erőteljes felhő-, por(szénpor)-, permet- és aeroszol képződés megy végbe Az apró anyagrészecskék a légkör magasabb rétegeibe kerülve szétterülnek, és képesek visszaverni a bolygónkra érkező napsugárzás jelentős részét. Ezzel egyrészt csökkentik a légkör átlátszóságát, másrészt a földfelszínre érkező napsugárzás mennyiségét, mely hőmérsékletcsökkenést eredményez (nukleáris tél) A KAR elmaradása hőmérsékletemelkedéssel jár: felfüggesztett atomrobbantások (1958. nov. – dec.) ekkor emelkedni kezdett a légkör hőmérséklete között jelentkező minimum részben a csernobili atomerőmű meghibásodásával, míg az 1991 és 1992-es minimum a Fülöp-szigeteken lévő Pinatubo vulkán kitörésével hozható kapcsolatba Világóceánban hosszú távú folyamatok – évtizedekig lassítja a felmelegedést

13 Források MUZSNAY CS. 2011: Az atombomba robbantások által kiváltott globális éghajlatváltozásról. – Műszaki Szemle 56. szám pp HASZPRA L. 2008: Egy adatsor, amely megváltoztatta a világot. – Magyar Tudomány 2008/11. szám p. SZATMÁRY Z. – ASZÓDI A. 2005: Csernobil, tények, okok, hiedelmek. – Typotex Kiadó, Budapest CZELNAI R. 2011: Meddig játsszuk még, hogy mindenki másról beszél? – Természet Világa, április, pp BERÉNYI D. 2011: Hogyan állunk a klímaváltozással – Természet Világa, március, p HIRONOBU H. 1995: A légköri nukleáris kísérletek következményei - Fizikai Szemle 95(6), p

14 Köszönöm a figyelmet!