Pedagógiai antropológia III.

Az előadások a következő témára: "Pedagógiai antropológia III."— Előadás másolata:

1 Pedagógiai antropológia III.
Világkép-emberkép-műveltségkép-intézménytörténet: A mítikus világkép

2 A mitikus világkép a korai vallás (=mítosz) fõbb elemei
a földmûvelés és az állam kialakulásával a mitológiává alakuló mítoszok rendszerré (mitológiai világképpé) alakulnak szimbólumokban, képekben való gondolkodás jellemzi történetileg a fogalmi, következtetõ (racionális) gondolkodást megelõzõ fázisnak tekintjük az emberi megismerésnek ez a szakasza a filozófiatörténet szerint a platóni filozófiáig tart, de a különbözõ népeknél más-más idõpontban következett be

3 A vallás korai formái A vallás alapja: dualisztikus megbontása a világnak Mana Anima Totem tabu

4 A sumer és az arisztotelészi univerzumkép

5 A mítosz A mítosz rendélmény és rendteremtés.
Oknyomozó-magyarázó (aitologikus) és normatív jellegû. A primitív és a fogalmi gondolkodás határmezsgyéje. A vallási alaphelyzet: a világnak evilágra és túlvilágra, okra és célra való elkülönbözõdése. Egyszerre erkölcs és jog, teológia és filozófia, mûvészet és tudomány. Teogónia, teológia, kozmogónia, kozmológia, antropológia

6 Antik görög nevelés (i. e. XIII-IV. sz.)
Mitikus világkép Tudományos/filozófiai világkép 1/1 1. általános jellemzői egyiptomi, babiloni, perzsa, zsidó előzmények asszimilálása, szintézise görög nevelés alapvető kérdése: hogyan lehet a gyerekből harmonikusan fejlett felnőttet formálni? erős, arányos fizikum + szép, jó iránt fogékony kalokagathia eszméje szakmai műveltség + általános műveltség (múzsai és gimnasztikai) az egész egyéniség formázása ("önzetlen műveltség") 2. szakaszok antik görög nevelés homéroszi kor a/ spártai nevelés (i.e. VIII - IV. sz.) b/ athéni nevelés (i.e. VI - V. sz.) c/ hellenisztikus nevelés (i.e )

7

8 grammatikai "iskola" grammatisztész háza betűk megismerése (betű = szám = hangjegy) szótagtanulás és -írás (szüllabizein) Homérosz: Iliász ismétlés, kívülről megtanulás magántanítóhoz kísérő rabszolga neve = paidagogosz kithara "iskola" (kithara = hárfa szerű hangszer) kitharisztész háza zenetanítás kezdetben bemutatással és utánzással lírikusok műveinek éneklése tánctanítás palaisztra (birkózásra kijelölt hely) testgyakorlás színtere birkózás, ökölvívás, könnyűatlétika testnevelő = paidotribész gimnasztika jellemformáló erejében bíznak

9

10 Athéni csésze belső oldala, i. e. 430 k
Athéni csésze belső oldala, i. e. 430 k. (Muszaiosz költő és Leinosz tanító)

11

12

13 (következmény: háború esetén mindenki harcolni megy)
ép testben - ép lélek a szép és a jó harmonikus egységének elve: kalokagathia kalosz: szép agathosz: jó eszmény: az egyszerű ember, aki, ha a sors azt kívánja, képes hőssé válni (következmény: háború esetén mindenki harcolni megy) gümnasszion (gümnoszt = meztelen) idősek testgyakorló helye futópályák, zárt sporttermek, öltöző és tisztálkodó szobák előadótermek könyvtárak szümpozionok baráti társaságok összejövetelei népgyűlések aki az ékesszólást már megtanulta, vehet részt érett fiúk színhely: agora az állampolgári jogok gyakorlása

14

15 szofisták a természetfilozófiai hagyománnyal szemben a vizsgálódások közepébe az ember kerül a gondolkodás is filozófiai téma lesz a nyelv problémája kiemelkedővé válik hagyományos erkölcs kritikája szofista = bölcsek (vándortanító) általában lesújtó róluk a kortársi vélemények társadalmi kihívásnak engedve: sikeres embereket akarnak nevelni egyéni boldogulásra tanítanak (amely út nincs ellenében a társadalommal) lerombolják az arisztokratikus nevelés eszményeit természettudományos elemeik is vannak a tudásukban tanításuk tartalma dialektika az igazság szubjektív, érveléstől függő minden viszonylagos homo mensura-elv etikai relativizmus retorika a meggyőzés formai eleme (ezért fontos) gyakorlás bevezetése gyakorlati ismeretek humán ismeretek természeti ismeretek

16 Szókratész szofisztikával szembeáll (kezdetben a szofisztikán belül különül el) (kiábrándult a természetfilozófiából, oka: őselemekről szóló tudások) vizsgálat középpontja: az ember (leszűkíti a tárgyat!) s ott is: az ember, mint akit meghatároz a társadalom örök erkölcsi jogokat hirdet " minden dolog mértéke az ember" a középpontban a " megismerő, gondolkodó és cselekvő ember" van megismerés forrása: az emberi tudat a megismerés 2 formája: szakemberek ismeretszerzése (alacsony rendű, relatív tudást eredményez) belső tudatműködés eredménye a valódi ismeret heurisztikus módszere: induktív eljárások sorozata dialógusirányítás praktikái ! (a rádöbbentés művészete) innen eredeztetik az újkori kérdve-kifejtő módszert

17 Platón elsőként ábrázolja a görög korabeli nevelést pedagógiai rendszert alkot valamennyi művében jelen vannak pedagógiai gondolatai Állam és Törvények : kifejtett rendszer Állam c. műve kiindulás: három fő osztály filozófusok katonák kétkezi dolgozók igazságosság eszméje (mindenki az őt megillető helyen) cél: az egész, az állam boldogsága egyén helyét az egyén lelki alkata határozza meg

18

19

20 Arisztotelész Nagy Sándor nevelője elutasítja az athéni nevelést, "kétes értékűnek" tartja, mert nincs tisztázva, mi a célja: a hasznosság vagy pedig az erény spártai nevelést: elállatiasítja a gyermekeket platóni eszméket: mert nem ismeri a család fogalmát Nikomakhoszi etika (a fiának írta) cél: a boldogság boldog: aki erényesen él cél: erényes polgárok nevelése erényt: a hajlamokból a neveléssel lehet elérni ezért tevékenykedni kell erkölcsi tevékenységek (szoktatással) szellemi tevékenységek (oktatással-neveléssel) mindenekben: a középhatár betartása (végletek nélkül élni) azaz: nem hisz a erkölcsi intellektualizmusban a szoktatás és az oktatás-nevelés egysége

21

22 Platón és Arisztotelész szerint: cél: az állam boldogsága Különbség:
a nevelés államosítandó cél: az állam boldogsága Különbség: Platón: kaszt, a filozófussá válhatókat kell nevelni etikai intellektualizmus Arisztotelész: állam minden tagját nevelni kell az erkölcsi törvények ismerete önmagában nem eredményez etikus magatartást nevelésben szerepe van a szoktatásnak is