Rendező: Ranódy László 96’

Az előadások a következő témára: "Rendező: Ranódy László 96’"— Előadás másolata:

1 Rendező: Ranódy László 96’
Légy jó mindhalálig 1960. Rendező: Ranódy László 96’

2 A katolikus és a protestáns iskolák jellemzése
A XVI. századtól kb. azonos szerkezetű iskolarendszer épül ki Katolikus: külön iskola a népiskola, a gimnázium, az akadémia Felnőtt (képzett) pedagógusok Képzőket állitanak a középikolai tanárok számára Teológiát (akadémián) csak a papoknak készülők tanulnak Protestáns: integrált a 3 szint Léteznek praeceptorok Nincs külön tanárképzés Akadémián mindenki tanul teológiát Mindkettőnél: kollégiumok alakulnak ki (feudális abszolutizmus idején) Középnemesség igényeit szolálják ki Itt is: barokkos műveltség (latin alapú tudás)

3 Apáczai Csere János 1659-es halála
Hazai protestáns iskolák a 17. század végén Apáczai Csere János 1659-es halála Comenius 1654-ben elhagyja Sárospatakot Keresztúri Pál 1655-ben meghal a magyar közoktatás radikális-polgári irányú átalakítása abbamarad Apáczai tanítványai továbbviszik mesterük eszmeiségét (Erdély) Comenius tankönyvei húsz kiadást is megérnek Comenius alapján Szőnyi Nagy István is elveti a silabizáló módszert olvasókönyve 1695-ben jelenik meg táblára írt betűket taníttat bokrosan együttjáró betűcsoportokat tanít a kezdeményezések többsége elszigetelt marad megindult a protestáns üldözés 17. század közepétől sokan térnek vissza a katolikus egyházba nem engedélyezik a protestáns papok és tanítók működését a katolikus-protestáns vallási ellentét politikai ellentétté válik az abszolutizmus miatt az ország irányítása a Habsburg-ház kezébe kerül 1674, Pozsony: az összes evangélikus és református lelkész vésztörvényszék elé állíttatik gályarabnak adják el azokat, akik nem rekatolizálnak földesúri birtokokon a földesurak vallása a mérvadó egyes kollégiumok bezáratnak a protestáns kollégiumok külföldre küldik a továbbtanuló hallgatókat (peregináció) a puritanizmus, a Descartes-i tanok racionalizmusa, a filantropizmus terjesztői lesznek

4 Nevelés a XVIII. századi Magyarországon
Buda felszabadulás, a török uralom vége egységes ország a főnemesi réteg által jutnak el a teológiai-filozófiai áramlatok janzenizmus (II. Rákóczi Ferenc által) felvilágosodás magánnevelés gyakorlata a korábbi latinos-humanisztikus-retorikus (=barokkos) képzés bővül élő idegen nyelvvel anyanyelv tanulmányozásával történelmi-földrajzi ismeretekkel közéleti-társasági ismeretekkel a köznemességből lassan kiemelkedik egy műveltebb réteg is felvilágosodást támogatja a nemzeti ismertek terjedését szorgalmazza = nemzettudat megerősödése egyre több magyar nyelvű tankönyv, segédkönyv, ismeretterjesztőp könyv jelenik meg polgárság kezdetben igen gyenge nem részesülnek magasabb iskolai oktatásban számukra a városi kisiskolák megfelelnek falusi parasztság csak a XIV. sz.-ban kezd általánossá lenni a rendszeres oktatás

5 Tananyagbővülés az iskolarendszerre jellemző a széttagoltság és a megosztottság: Erdély, királyság protestánsok – katolikusok népiskola - minél több gyermek legyen beiskolázva nem csak a paputánpótlást szolgálja ez az iskola műveltséganyagot is nyújt anyanyelvi betűismeret (XVIII. sz. végére általános az olvasás) paraszt-aritmetika mezőgazdasági ismeretek természettudományi ismeretek megjelenése városi iskola városi-plébániai iskolák helyén katolikus kisiskolák jönnek létre kollégium-típusú iskolák meghatározó szerepűek jezsuiták katolikus iskolái tanterv, iskolák összehangolása, azonos tananyagok a barokk képzés új elemekkel bővül (közép- s felsőfokon) szerzetesrendek a lányok nevelésével is foglalkoznak protestánsok 3 tagozat egy intézményen belül evangélikus iskolák pozsonyi líceum (Bél Mátyás igazgatásával) református kollégiumok Debrecen, Sárospatak + partikuláris hálózat

6 A dunai térség etnikai összetétele a 18. század végén

7 Debreceni református kollégium, 1802.

8 1867: kiegyezés éve kultuszminiszter: báró Eötvös József népoktatási törvény (1868) a magyar oktatás reformját tűzi ki célul elsőbbséget élvez a népoktatás ügye a meglévő felekezeti iskolákat érintetlenül hagyva népiskolarendszert épít fel (1848-ban még felekezetközi iskolákat akart) a községi iskolák ott jönnek létre, ahol nem volt egyházi iskola az állam ellenőrző szerepe azonban az egyházi iskolákra is kiterjed 20 állami tanítóképző létesítése tankönyvek készítése az első magyar népoktatási törvény megelőzi az angolt, olaszt is 6-12 év között iskolakötelezettség van csak a szegény szülők gyereke nem fizet tandíjat 6 osztályos elemi népiskola jön így létre a városi iskola minden osztályában külön tanítót írnak elő (falusiban nem) anyanyelvű oktatás