Csemegi Károly Könyvtár

Az előadások a következő témára: "Csemegi Károly Könyvtár"— Előadás másolata:

1 Csemegi Károly Könyvtár
Miről ”beszél” a  DNS molekula? (beszél?) Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

2 Csemegi Károly Könyvtár
1. Történeti áttekintés Hogyan ismertük meg a biológiai információ alap molekuláját a DNS-t ? Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

3 A DNS molekula szerkezete az információ tárolás egységei
2. A DNS molekula szerkezete az információ tárolás egységei Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

4 3. Hangsúly áthelyezések
Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

5 4. Kapcsolat a Biblia és a tudomány között
Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

6 Csemegi Károly Könyvtár
1. Történeti áttekintés Hogyan ismertük meg a biológiai információ alap molekuláját a DNS-t ? Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

7 A dezoxiribonukleinsav (közismert rövidítése: DNS; angolul:
deoxyribonucleic acid – DNA) a nukleinsavaknak azon típusa, melyben a nukleotid alegységek dezoxiribózt tartalmaznak. Biológiai jelentősége igen fontos. A DNS szerkezete lehetővé teszi az információ majdnem tökéletesen stabil tárolását, pontos megkettőződését és átadását. Az információ nemcsak a fehérjék szerkezetére vonatkozik, hanem módot nyújt azok szintézisének mennyiségi és idő- beli szabályozására is, így végső soron a sejtek csaknem valamennyi funkciója a DNS ellenőrzése alatt áll.

8 A genetika történeti áttekintése:
1859 Ch. Darwin megjelent „A fajok eredete” c. műve 1865 G. Mendel Szegregáció és független öröklődés 1869 F.Miescher Felfedezi a DNS-t 1900 H. de Vries Mendel újrafelfedezése 1902 A. Garrod Feljegyzi az első örökletes betegséget 1908 G.H. Hardy Hardy-Weinberg-szabály 1910 T. Morgan A gének a kromoszómákon találhatók 1913 A. Sturtevant Genetikai térképet szerkeszt 1927 H.J. Muller Röntgensugárzással mutáció 1931 McClintok Rekombináció citogenetikai bizonyítéka 1941 E.L. Tatum Egy gén egy enzim 1944 O. Avery Bizonyítják, hogy az örökítő anyag DNS a DNS felfedezése előtti korszak

9 James Watson és Fransis Crick a DNS (hivatalos) felfedezői
„A felfedezéas elsősorban öt ember érdeme, írja J. Watson: Maurice Wilkinsé, Rosalind Frankliné, Linus Paulingé, Francis Crické és az enyém."

10 Watsont, Cricket, és Wilkinst
1962-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták a DNS szerkezetének felfedezéséért

11 Watson-Crick Leírják a DNS szerkezetét
a DNS felfedezése utáni korszak Watson-Crick Leírják a DNS szerkezetét 1958 F. Stahl Biz. a szemikonzervatív DNS-replikációt 1961 F. Jacob Felfedezik a mRNS-t 1966 M.Nirenberg A genetikai kód megfejtése 1972 P. Berg DNS klónozás plazmiddal 1973 H. Boyer Első in vitro rekombináns DNS F. Sanger Módszer DNS szekvenciájának meghat. R. Roberts Intronok felfedezése 1990 J. Watson Humán Genom Projekt kezdete F.Anderson Első sikeres génterápia C. Venter Bakteriális genomtérképek csoport Humán genomtérképek 2002 Száz szerző Rizs genomtérképe

12 Nézzük meg a DNS molekula szerkezetét az információ tárolás egységeit
2. Nézzük meg a DNS molekula szerkezetét az információ tárolás egységeit Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

13 Az élő szervezetek magas szintű kémiai, biológia és működési
rendet mutatva épülnek fel és működnek A-T G-C A DNS molekulát alkotó nukleotidok (3 típusú moleku- lából állnak) foszfodiészter kötéssel kapcsolódnak össze hosszú molekulává (Minden fajban, növényben, állatban, emberben, mjkroorga- nizmusban egyaránt)

14 Szemikonzervatív replikáció

15

16 Sejtmaggal rendelkező (eukarióta) szervezetek kromoszóma-szerkeze-
tének modellje 1 nm=10-9m 25nm=0, m 25nm=0,000025mm

17 a biológia információtárolás háttere
A kód, a négybetűs írás, a biológia információtárolás háttere Kialakulhatott-e lassan a kódrendszer(?), mert úgy látszik az élet alapmolekuláját képező fehérjék képződéséhez azonnal erre az információra volt szükség.

18 A négy betű: A, G, C, T

19 Minimális összhiba! Kódszótár (kód - kodon) Degeneráltság Lötyögés
DNS mRNS (tRNS) Degeneráltság (egy aminósavat több kodon is meghatároz) Lötyögés (kód – kodon –antikodon) (ezek számbeli eltérése) Minimális összhiba!

20 A húsz fehérjétalkotó aminosav

21 3. Hangsúly áthelyezések
Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

22 A genetika nem a megváltozás, hanem az élet
(a fajok) változatlan formában történő tovább- adásának, az öröklődésnek tudománya. A változatlanságban természetesen megfér a fajokon belüli sokféleség, sőt ennek genetikai szabályozása erősíti a fajok genetikai állandóságát.

23 A genetikai információtárolás és informá-
cióátvitel (öröklődés) a legmélyebb benyo- mást keltő jelenségek közé tartozik. Szűk térbe (sejtmag), egyetlen sejtmagba, akár több száz évig élő szervezet genetikai eseményeihez elegen- dő összes információ betömörödik Normális esetben a genetikai anyag változásmentesen adódik tovább A gének szabályozásának feltételei is az örökítőanyagban vannak

24 A genetikai kód teremtettségének „bizonyítékai”
(A legfontosabb keresztyén bizonyíték az, hogy a Biblia beszél arról, - mindenki számára érthető egyszerűséggel – hogy az Isten teremtette a genetikai kódot.) Csak egy kód, kodonszótár létezik, minden élőlény azonos kód szerint funkcionál A mutációk információ pusztulással működnek (A mutáció az evolúció motorja?) A DNS kettős spirál forgási iránya (Csak jobbra csavarodó létezik) A föntiek kizárják a véletlen „teremtő” erejét és erősítik a teremtés tényét - előállott

25 Az öröklődés „alap” szabályai (Mendel törvények)
a genetika egységes működését mutatják A szabályok fajtól függetlenül, egyetemlegesen érvényesek. Nehéz elképzelni, létrejöttüket fokozatosa. Ha így lenne, kellene lenni „elkésett” ősi fajnak, ami csak részlegesen tölti be a szabályokat.

26 Uniformitás vagy egyöntetűség szabálya
A Mendel törvények Mendel észrevette, hogy az egyes tulajdonságokat meghatározó géneknek többféle változatuk, alléljuk lehet. Uniformitás vagy egyöntetűség szabálya Gaméták tisztasága, egy génnek mindig csak az egyik allélja van jelen a gamétákban 3. A szétválás vagy szegregáció szabálya 4. A szabad vagy független kombinálódás szabálya

27 4. Kapcsolat a Biblia és a tudomány között
„Tudós” emberek azt mondják, ilyen nincs. A Biblia a lelki, a tudomány az anyagi dolgok meg- ismerésének színtere.” Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

28 könyvedben minden megvolt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál,
Dávid a 139 Zsoltárban egyszerű módon visszautal a kódszótárra és az Úr kiválasztó kegyelmére. Ebben az igében megkockáztathatjuk a predestinációra utalást is, bár ma még nem tudjuk, hogy a lelki dolgainknak van-e genetikája azaz Isten tervének anyagi letéteménye (valószínűleg nincs). Predestináció (Jób 12, 10b) Zsoltárok 139, 16 „Alaktalan testemet már látták szemeid, könyvedben minden megvolt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.” A terv ténye Kódszótár

29 Az Úr kijelentett igéje kitér arra, hogy a teremtmények (minden faj
genetikája, a genetika is) beszélnek az őt teremtőről, az Úrról (Jób 12, 7-9) „7Kérdezd csak meg az állatokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, azok is tanítanak. 8…a tenger halai is beszélnek neked. 9Ki ne tudná mindezekről, hogy az Úr keze alkotta őket?” Ezek alapján nagy lelki vakság kell ahhoz, hogy valaki ne értse meg a TEREMTŐ alapvető fontosságát a világban. A teremtmény (annak genetikája is) beszél az alkotóról.

30 A genetikai információban, a DNS szerkezeti felépí-
tettségében, a genetikai kódban olyan biológiai és működésbeli hierarchikus rend ismerhető meg, amely lenyűgöző tervre utal. A genetika arról győzi meg az embert, hogy az egész genetikai struk- túra kezdetektől - kisebb módosulásokkal* - működik, ezért az élet kelet- kezésének alapvető princípiuma a genetikai anyag és annak működése. Mivel a genetikai anyag konzervatív módon (szemikonzervatív DNS- replikáció, Meselson és Stahl 1958) öröklődik, így működése az élet kezdete óta feltételezhető (teremtett). * keresztyén értelmezésben a bűn hatásával kell számolnunk

31 Amikor a teremtés párti alternatívákat kerestük szinte vala-
mennyiszer ugyanazt a genetikai szerkezetet vagy műkö- dést említettük, amit világi evolucionista „társaink”. A hívő embernek a viszonyítása más. A keresztyén a formák és jelenségek mögött a teremtő Istent látja és dicsőíti, míg a világi az evolúciós véletlen „csodás” hatását. A különbséget nem a dolgokban kell keresni, hanem a szívben. A hívő annyiban különbözik a nem hívő társától, hogy új szívet kapott, érdemtelenül, ajándékba.

32 Köszönöm a figyelmet! „Én alkottam a földet,
és én teremtettem rá embert. Az én kezem feszítette ki az eget, minden serege az én parancsomra állt elő.” Ézsaiás 45, 11 Köszönöm a figyelmet!