Sámánizmus a koreai táncokban

Az előadások a következő témára: "Sámánizmus a koreai táncokban"— Előadás másolata:

1 Sámánizmus a koreai táncokban
Sárközi Szabolcs Koreai szak

2 Judy Van Zile

3 Sámánok Koreában Őshonos vallás Mugyo 무교 / Mudang 무당 (többnyire nők)
Két féle sámán: 1. Szellemvilág elhívása (Észak) 2. Öröklődés (Dél) Területenként és sámánonként eltérő sámántáncok (Mumu 무무) Gangsinmu 강신무 / Seseupmu 세습무 Táncok elnevezése régiónként és a megidézett lényektől függően változik. pl.: Daegamchum 대감춤(Az Úr Tánca), Jaeseokchum 제석춤(Az Aratás Isten Tánca), Janggunchum 장군춤(A Hadvezér Tánca)

4 Gangsinmu (강신무) Istenség meghívása => megszállás, eksztatikus állapot (jóslat a közönségnek) Előre-hátra, jobbra-balra lassú lépések Gyorsaság fokozódik (találkozás) Tetőpont => megszállás, eggyé válás Szellem vezetésével improvizatív tánc Jellemző mozdulatok: ugrások, lassú és gyors forgások, (egyszerűség) gyakran durva, közönséges mozdulatok (transzcendens lény szórakozik) Hangsúly az érzelmeken, tartalmon, funkción (nem a technikán)

5 Seseopmu (세습무) Istenség megszólítása => ének, tánc, dicsőítés (kommunikáció) Invokációval indít (csengők, legyezők stb. használata => szellem figyelmének felkeltése, jókedvre derítése) A tánc maga a kommunikáció A rituális aspektus mellett a művésziség, az előadásmód is fontos Gyerekkoruktól tanulják a táncokat, énekeket (felkészítés)

6 Salpurichum (살풀이춤) Korea népművészetét mélyen áthatja a sámánizmus – salpuri 살풀이 tipikus példa Démonűző sámánrítusban gyökerezik Eredete a déli régióban (gut 굿 szertartás végén mutatta be a sámán) Egyszerű, hétköznapi viselet 2m hosszú kendő (a lélektisztító szertartásban a lélek szimbóluma) Sokszor a nézők is átvették a mozgást (vállak és karok fel-le pulzálása) A koreai táncok őse

7 Salpurichum (살풀이춤) A gisaeng-ek 기생 repertoárjának nélkülözhetetlen eleme („Kendős tánc”, „Démonűző tánc”) A XX. sz. elejétől nyugati kultúra beáramlása (Shinmuyong 신무용=> tradicionális tánc ötvözése a nyugati stílussal) A koreai „új tánc” megteremtői: Han Seongjun 한성준 ( ) és Choi Seunghee 최승희 ( ) /Sai Shoki/ 1960 – Koreai Nemzeti Tánc Társulat – „új tánc” koreográfiák (Virágkorona tánc / Hwagwanmu - 화관무, Legyező tánc / Buchechum - 부채춤, Dob tánc / Jangguchum – 장구춤)

8 Salpurichum (살풀이춤) Salpuri elnevezés 1936-tól (Han Seongjun nyomán)
1970-től a Sámán tánc (Salpuri - 살풀이), Szerzetes tánc (Seungmu - 승무), Parasztok tánca (Nongak - 농악) is bekerült az „új táncok” közé Salpurichum három típusa: gisaeng-ek (törékenység, elegancia, kendő felvétele szájjal), férfi előadók (egyszerű, letisztult, kendő felvétele kézzel), sámánok (eredeti szertartásra leginkább hasonlít, kendőt soha nem ejtik a földre) 97. számú Szellemi Kulturális Örökség (Lee Mae-bang - 이매방 és Kim Suk-ja - 김숙자 nyomán) Han Seongjun (한성준) Choi Seunghee (최승희)

9 Salpurichum (살풀이춤) Lee tánca vidám, kecses és improvizatív. Mozdulatai nőiesek, kifinomultak és sokfélék. Sokszor a kezek egyszerre mozognak. A vállak, a nyak leszorítva és a tekintet is lefelé irányul. Kim verziója a sámán stílust képviseli, a Gyeonggi-do 경기도 tartományból származó 6/4-es ritmusra alapozva. A tánc lényege a feszültség megteremtése és ellazítása. Jellemzően igen sokféle különböző mozdulatot használnak a kendővel. A kísérő zene megmaradt az eredeti sámánrituálé során használt Salpuri 살풀이 dal, de maga a tánc már mellőz mindenféle vallási tartalmat A táncmozdulatok régiónként és egyénenként is különbözőek lehetnek Lee Mae-bang (이매방) Kim Suk-ja (김숙자)

10 Salpurichum (살풀이춤)

11 Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom:
Lee, Byoung-ok: Korean Folk Dance. Korean Culture Series 13. Seoul, Korea Foundation 2008 Van Zile, Judy: Perspectives on Korean Dance. Middletown, Wesleyan University Press 2001 Kim, Tae-kon: Korean Shamanism – Muism, Korean Studies Series No. 9. Seoul, Jimoondang Publishing Company 1998 Kim, Mal-bok: Korean Dance. Seoul, Ewha Womans University Press 2005 Képek forrása: Google képkereső