Miként lehetnék érdekelt az egészségügyi reformban, avagy szubjektív megjegyzések az egészségügyi reform egyetlen kérdéséhez.

Az előadások a következő témára: "Miként lehetnék érdekelt az egészségügyi reformban, avagy szubjektív megjegyzések az egészségügyi reform egyetlen kérdéséhez."— Előadás másolata:

1 Miként lehetnék érdekelt az egészségügyi reformban, avagy szubjektív megjegyzések az egészségügyi reform egyetlen kérdéséhez

2 Koherensen átgondolandó Az egészségügyi rendszer modellje; Az egyes szereplők felelőssége és tehermegosztása; Az ellátórendszer fejlesztésének kérdései; Az egészségbiztosítási rendszer stabilitása és struktúrája; Az ellátórendszer szerkezete, működése, tulajdonosi viszonyai; Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos elvárások; A lakosság egészségtudatos és tájékozott fogyasztói magatartásának alakítása.

3 A lakossági szerep megváltoztatása, erősítése A lakossági terhek növekedése; Fogyasztóvédelemmel erősített legális szolgáltatás vásárlás; Értéktudatos és tájékozott fogyasztói magatartás; Az ellátás minőségének, betegközpontúságának javítása; Az öngondoskodás szélesítése és az érdekeltség megerősítése.

4 Öngondoskodás Out of pocket Előtakarékosság Gyermekek Üzleti biztosítások Ingatlan Pénztárak Befektetések Magánnyugdíj

5 Öngondoskodás Egészség vagy ápoláscélú önkéntes, nem szolidáris előtakarékosság, amely finanszírozza: a kötelező önrészt, a TB által nem fedezett egészségügyi, a szabályoktól eltérően igénybevett, a preventív célú, valamint az életmódjavító egészségipari szolgáltatásokat.

6 Az egészségügyi kiadások megoszlása a teljes egészségügyi kiadás %-ban

7 Nemzetközi trendek Nő az idősek aránya, csökken a járulékfizetőké, az egészségügyi kiadás jobban nő mint a GDP és a jövedelmek, az adóból finanszírozott részarány nő, a járulékból fedezett csökken, a magánforrás nő, a közösségi csökken, az önkéntes, vagy kötelező magánbiztosítások szerepköre nő, az életminőség javító beavatkozások kikerülnek, vagy várólistássá vállnak.

8 A magyar egészségügy forrásképzésének fő jellemzői Nemzetközi átlagban megfelelő mértékű közfinanszírozáson belül a járulékalapú túl magas, A magánfinanszírozás gyakorlatilag kizárólag out of pocket jellegű és kirívóan alacsony a megfelelő szociális védelmet nyújtó „előrefizetett” szolgáltatások aránya, A rendszer „unfair”, nem elég igazságos

9 A magyar népesség várható korösszetétele 1995-2050 között

10 A lakosság összetételének változása gazdasági aktivitás szerint

11 Melyik korosztály takarékoskodjon?

12 Az egészség célú előtakarékosság lehetséges előnyei Flexibilis szolgáltatás finanszírozás, (nem kell előre eldönteni, hogy milyen típusú szolgáltatást milyen szolgáltatónál veszünk igénybe), Jó eszköz lehet a co-payment finanszírozásához, Átláthatóvá teheti a magánszolgáltatók tevékenységét, segíthet kifehéríteni a fekete és szürke gazdaságot az egészségügyben, Nincs kockázati szelekció, mindenki számára nyitott, Flexibilis: előtakarékosságként átjárást biztosíthat a nyugdíjbiztosításba, vagy a létrehozandó ápolásbiztosításba.

13 Az egészségpénztár lehetséges előnyei 1. Önálló döntési, választási lehetőségek bővülése, Ellenőrzött, értékarányos szolgáltatások, Differenciálódó egyéni igények kielégítése, Tudatos egészség magatartás támogatása, Betegút menedzselése,

14 Az egészségpénztár lehetséges előnyei 2. Több információ, nagyobb biztonság, Csökkenő kiszolgáltatottság, A tagok felelősségérzetének növekedése, Saját egészségügyi szolgáltató lehetősége, Más tulajdonában levő egészségügyi intézmény működtetése.

15 Az egészségpénztári előtakarékosság jelenlegi adatai A pénztártagok száma: 540.000 2006 I. félévi tagdíj: 21.800. 000 Egyéni tagdíjat fizet: 18 % (97.200) Éves átlag tagdíj: 60.000.- Ft A tag által felhasználható keret: 54.000 + 18.000 (adó visszatérítés) + 3.500 (5 %-os szolgáltatói kedvezmény) = 75.500.- Ft Ebből:  Gyógyszerre 38 %-ot,  Gyógyászati segédeszközre 22 %-ot  Egészségügyi szolgáltatásra 13 %-ot  Egyébre (sport, üdülés) 27 %-ot használnak fel.

16 Nem érdekelt az öngondoskodásban Teljes körű állami ellátásra vár, Nincs jövedelme vagy minimálbéres, illetve nem fizet adót, Nincs munkáltatói támogatásra lehetőség, (önfoglalkoztatók, jövedelem hiányos ágazatok) Túl sok jövedelme van, Más befektetési-megtakarítási formát választ.

17 Az egészségpénztári megtakarítási forma jelenlegi hátrányai Csak kötött egészségügyi célra használható Magas a kezelési díja (5-10 %) Erősen korlátozott, változatlan összegű az adókedvezmény A számlán lévő megtakarítás éves hozama alacsony A kártya elfogadó helyek száma alacsony A visszatérítés bürokratikus, nehézkes Az „önkormányzati, non-profit” jelleg csökkent A tagok tájékoztatása, érdekérvényesítése gyenge

18 Kedvezőtlen környezet 1. Évente változó szabályok Meghatározatlan az állampolgári jogon járó, illetve a TB által finanszírozott szolgáltatások köre A nem finanszírozott szolgáltatások ára meghatározatlan Kettős finanszírozás a foglalkozás egészségügyi, a szűrő- és a laborvizsgálatok esetében A háziorvos nem lát el térítésmentesen egyébként előírt feladatokat az önkéntes biztosított számára

19 Kedvezőtlen környezet 2. A beteg igénybe vett szolgáltatásra vonatkozó adatait nem egyezteti a két rendszer Összehangolatlan az állami-társadalombiztosítási- egészségügyi szolgáltatásokra és az egészségpénztári szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás (szűrővizsgálatok, új beutalási rend, vizitdíj, gyógyszerkereskedelem szabályozása, gyógyászati segédeszköz támogatás, stb.) Az egészségügyi reform eddigi lépései egyáltalán nem számolnak az egészségpénztárak szervezeteivel és szakmai tapasztalatával (Felügyelet, ápolásbiztosítás, versengő biztosítók, kapacitás szabályozás, stb.)

20 Javíthatná az érdekeltséget 1. Az ellátási csomag pontosítása, a finanszírozó technológiák felülvizsgálata az egyes ellátások szakmai tartalmának, az eljárásrendnek, az elvárható hotelkörülményeknek, a beteg választási lehetőségeinek a meghatározása A vizitdíj fizetés esetében előnyt jelenthetne a pénztári kártya (kedvezmény nem csak a patikában) Ha: A nyugdíjasok tagságát is megoldanánk, a tervezett ápolásbiztosítás is kötelező és önkéntes részből állna Teljes körű lenne a szolgáltatóknál a kártya elfogadóhelyek aránya Csökkenne az egyéni számlavezetés költsége

21 Javíthatná az érdekeltséget 2. Ha: Változó adókedvezmény kapcsolódna az egyéni számla különböző célú felhasználásához (választható egyéni portfoliók) Készpénzfizető szolgáltatást is nyújtana (az üzleti biztosítók termékeihez hasonlóan) Lehetőség lenne tagi kölcsön felvételére Lenne saját tulajdonú intézménye, szolgáltatója az egészségpénztáraknak (vagy azok szövetségének) Működtetnének más tulajdonában lévő intézményt, vagy szolgáltatást, kiküszöbölődnének a társadalombiztosítás és az önkéntes biztosítások közötti párhuzamosságok A biztosító orvosa is lehetne háziorvosa, foglalkozás egészségügyi orvosa a tagnak

22 Konklúzió 1. Más megtakarítási lehetőségekkel és a közfinanszírozás átalakításával szorosan összehangolva kell és lehet egyéni érdekeltséget is teremteni az egészség célú megtakarításban. Az OECD országok lakosainak átlagosan 10 %-os önkéntes egészség és ápolás célú megtakarítása számunkra is reális lehetőség. Olyan egészségpénztári forma lehet hosszabb távon is működőképes, amelyik tartalékolási technikákat is alkalmaz, ugyanakkor a folyó kifizetéseknél a legnagyobb mértékben rugalmas és bürokrácia mentes.

23 Konklúzió 2. Megfelelő alapossággal és körültekintéssel koherens módon kellene az egyes feladatokat, a lehetséges forgatókönyveket, a javasolt politikai és kormányzati döntéseket áttekinteni és összehangolni.

24 Köszönöm a figyelmüket!