XI. Adójogi Konferencia április 21.

Az előadások a következő témára: "XI. Adójogi Konferencia április 21."— Előadás másolata:

1 XI. Adójogi Konferencia 2008. április 21.
A magyar adóbázis szélesítésének lehetősége Kiindulási alapok és elméleti-gyakorlati megfontolások Szörfi Béla XI. Adójogi Konferencia 2008. április 21.

2 Tartalom A hazai adóterhek nemzetközi összehasonlításban
Az adóbázis szélesítésének lehetőségei Új adónemek bevezetése Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése, adókedvezmények csökkentése Adóelkerülés csökkentése Nemzetközi tendenciák a fogyasztási és vállalati adóztatásban Az adócsalás, adóelkerülés csökkentésének elméleti megfontolásai Tapasztalatok az adóelkerülés csökkentésében

3 A magyarországi adóterhelés nemzetközi összehasonlításban

4 A magyarországi adóterhelés nemzetközi összehasonlításban

5 A magyarországi adóterhelés nemzetközi összehasonlításban

6 Új adók bevezetése Jelenleg is túl sok adófajta, inkább az adók számának csökkentése lenne kívánatos Új adó megjelenhet, ha ez több meglévő adó összevonásából keletkezik Ingatlanadó Két lehetőség: a) 0,25%-os kulcs a lakásokra, 0,5%-os kulcs az egyéb ingatlanokra; b) 0,5% ill. 1%-os kulcs Potenciális adóbevétel: 280 és 650 milliárd forint között Ha a tulajdonosi szerkezettel arányosan történik adókönnyítés, fenti bevételek az SzJA 5-13%-át és az iparűzési adó 30-80%-át válthatják ki

7 Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: vállalatok
A vállalatok több, mint harmada veszteséges. Ágazatok szerint viszonylag hasonló a veszteséges vállalatok aránya. A veszteséges vállalatok aránya a mikrovállalatok és alkalmazott nélküli vállalatok körében a legmagasabb. A legtöbb nyereséges vállalat a kis- és közepes vállalatok között található. A veszteségesek aránya legnagyobb a kizárólag belföldre, vagy a szinte kizárólag külföldre értékesítők között. A 100%-ban külföldi tulajdonú vállalatok 40%-a veszteséges, a többségi külföldi tulajdonúaknak viszont csak 18%-a.

8 Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: vállalatok
között a vállalatok 10%-a mindhárom évben veszteséges, és csak 45%-a mindhárom évben nyereséges. A legtöbb folyamatosan veszteséges vállalat az építőiparban és a kereskedelemben tevékenykedik. Ezek többségében mikrovállalkozások, de a nagyvállalatok között is igen magas a folyamatosan veszteségesek aránya. Minél nagyobb a külföldi tőke aránya, annál nagyobb a tartósan veszteséges vállalatok aránya.

9 Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: vállalatok
A magyar vállalatok kimutatott profit-eredményei a legtöbb ágazatban jelentősen elmaradnak az EU átlagától. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4,6%-os profitrátája negyede az uniós átlagnak! A termelékenységgel összevetve is szembetűnő az alacsony magyar profitráta.

10 Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: vállalatok
Elvárt adó: 2005-ben a vállalkozások 47%-a nem érte el minimális vállalkozási eredményt, ezek többnyire mikro és nagyvállalatok Kb milliárd forintos bevételi forrás EVA: az adóbevétel gyakorlatilag nulla EVA-s cégek számláját befogadó cég ÁFA-fizetési kötelezettsége csökken EVA-s cégek költségeinek más cégeknél való elszámolása

11 Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: vállalatok
Vállalati adókedvezmények 32-féle eredménynövelő tétel 44-féle eredménycsökkentő tétel 15-féle adókedvezmény A támogatások ¾-e nagyvállalatokhoz kapcsolódik A nagyvállalatoknak 2005-ben a számított adó 42,2%-át kellett tényleges befizetniük, a kis- és közepes vállalatoknál ez 95% felett volt.

12 A vállalati adózással kapcsolatos nemzetközi tendenciák
Adóalapból levonható kedvezmények jelentős szűkítése Amortizációs kulcsok csökkentése Vállalati támogatások mérséklése Sok országban a kisvállalatok számára alacsonyabb társasági adókulcs, de pótlólagos adókulcs a magas nyereségre Vegyes gyakorlat a veszteségleírással kapcsolatban Megmaradtak, sőt bővültek a kutatás-fejlesztés ösztönzését szolgáló támogatások Megmaradtak az elmaradott régiókban történő befektetésekre érvényes adókedvezmények

13 Meglévő adófizetési kötelezettség kiterjesztése: lakossági jövedelmek
A torz szabályozási rendszer torz – regisztrált – jövedelmi struktúrát okozott: az alkalmazottak jelentős része minimálbéren volt/van bejelentve. Ezt részben mérsékli az adójóváírás és kiegészítő adójóváírás befagyasztása 2007-től, illetve a minimálbér kétszerese után fizetendő járulék-elvárás bevezetése 2006-ban. Még mindig jelentős adókedvezmények – az adórendszer a szociális szempontokat nem külön támogatás keretében, hanem az SzjA-ba zsúfolva próbálja megoldani.

14 Nemzetközi tendenciák a személyi jövedelemadózásban
Az adókulcsok mértékének csökkentése Ezzel párhuzamosan új kulcsok bevezetése a kimagasló jövedelmekre Adósávok számának csökkentése Adósávok automatikus indexálása az adórendszer kiszámíthatóságának érdekében Gyermek-kedvezmények növekedése Az országok többségében emelkedett az alsó (jellemzően adómentes) sáv határa Eltérő gyakorlat az adókedvezmények számának és mértékének tekintetében

15 Az adócsalás, adóelkerülés csökkentésének elméleti megfontolásai
Allingham – Sandmo (1972) Az adófizetők a szerencsejátékhoz hasonlóan döntenek az adócsalás kockáztatásáról, és annak összegéről. Adócsalás optimális mértéke függ a tettenérés és a büntetés valószínűségétől, a büntetés mértékétől és az adócsaló kockázatvállalási hajlandóságától. Reingaum – Wilde (1985) Adóhatóság szabálya: a bevallott jövedelem egy bizonyos határértéke alatt minden bevallót 1 valószínűséggel ellenőriznek, a felett mindenkit kihagynak.

16 Az adócsalás, adóelkerülés csökkentésének elméleti megfontolásai
Fekete/szürke munka Sandmo (2004). Ha egy munkaerőpiacon lehetőség van feketemunkára, akkor az adócsalás felderítésének magasabb valószínűsége és a magasabb büntetés továbbra is csökkenti az adócsalást. Pestieau – Possen (1991). A munkavállaló választhat: alkalmazott (nincs adócsalás) vagy egyéni vállalkozó (adót csalhat). Az adótörvények betartatásának szigorodásával csökken az egyéni vállalkozók relatív aránya.

17 Az adócsalás, adóelkerülés csökkentésének elméleti megfontolásai
Vállalati adócsalás Marelli (1984); Sandmo (2002). Az indirekt (vállalati) adók fizetésének elkerülése megoldás, ha az adók nagy része a fogyasztást, a végső fogyasztói árat szabályozza. Crocker – Slemrod (2004). Vállalat és menedzser közti szerződés: a menedzsert vagy akkor jutalmazza a vállalat, ha kevés adót fizet, vagy ha a vállalat „hagyományos módon” sikeres. Javaslat: az adóelkerülés büntetése ne a tulajdonost, hanem a menedzsert sújtsa, mert így az a 2. szerződéstípust fogja választani.

18 Tapasztalatok az adócsalás, adóelkerülés csökkentésében
Marginális adókulcsok Alm (1990), Dubin – Wilde (1988), Feinstein (1991). A magas marginális adókulcs ösztönzi az adócsalást, elkerülést. Clotfelter (1983), Joulfaian – Rider (1998). A magas marginális adóráta nem vezet adócsaláshoz, így a marginális adóráta csökkentése sem szorítja vissza az adócsalást/elkerülést. Ellenőrzés, büntetés Kamdar (1997). Az ellenőrzések gyakoriságának növekedése csökkenti a vállalati adócsalás mértékét. A büntetések összegének emelése viszont nem téríti el a vállalatokat.

19 Tapasztalatok az adócsalás, adóelkerülés csökkentésében
Erkölcsösség; kormányzati szolgáltatások minősége Hanousek – Palda (2002). Felmérés Csehországban és Szlovákiában. A lakosság fele vásárol fekete vagy szürke árut és szolgáltatást. A lakosság fele aluljelenti a jövedelmét. Ezek családjának 80%-a egyetért cselekedetükkel, és több mint 80%-uk összeegyeztethetőnek tartja az erkölcsöt és az adócsalást. Annál nagyobb az adócsalásban való részvétel, minél elégedetlenebbek az adózók a kormányzat nyújtotta szolgáltatásokkal.

20 Összegzés: általános szempontok az adóbázis szélesítéséhez
1. Az adóbázis szélesítésének elkerülhetetlenül vannak vesztesei: akik eddig legálisan vagy illegálisan nem fizettek bizonyos adófajtákat. Ez akkor nem vezet további adóelkerüléshez, ha az ellenőrzések szigorodnak és javul az adómorál. 2. A fokozottabb ellenőrzés növeli az adóelkerülés kockázatát. Ennek azonban objektív költségkorlátai vannak: a társadalom széles rétegeit érintő és elaprózott ellenőrzés többe kerülhet, mint a pótlólagosan beszedett adó. 3. Az adómorál javításának feltétele a feladatait megfelelően ellátó, színvonalas szolgáltatásokat nyújtó, elfogulatlan és szakszerű, nem korrupt államigazgatás.

21 Összegzés: általános szempontok az adóbázis szélesítéséhez
4. Szemléletváltás a társadalom és gazdaság egyes csoportjainak adórendszeren keresztüli támogatását illetően. Kivételek és kedvezmények bonyolult rendszerének megszüntetése átláthatóbb és kiszámíthatóbb rendszert eredményez. 5. Szektorsemlegességre való törekvés, a vállalkozási szerződésekkel elkerült adó problémájának megoldása. 6. Az átlátható és egyszerű adórendszer mellett a rendszer hosszú távú kiszámíthatósága is fontos feltétele az adózási hajlandóság növelésének. 7. Az adórendszernek, különösen a magyar viszonyokra tekintettel, a foglalkoztatást kell támogatnia.

22 Köszönöm a figyelmet!