Olvadás Topenie.

Az előadások a következő témára: "Olvadás Topenie."— Előadás másolata:

1 Olvadás Topenie

2 Mi az olvadás? Ha melegítéskor a hőmérséklet elér egy bizonyos értéket, az olvadáspontot – amely jellemző az adott anyagra – megváltozik a halmazállapot szilárdról cseppfolyósra. Némely anyagok, mint pl. a vaj és a jég, alacsonyabb hőmérsékleten olvadnak. Más anyagok, például a fémek olvadásához sokkal magasabb hőmérséklet szükséges

3 Mi történik az olvadás közben?
Amikor a szilárd anyag eléri az olvadáspontját, további melegítésekor nem növekszik a hőmérséklete, amíg az összes anyag el nem olvad. Az energia, amelyet melegítés közben adunk a szilárd anyagnak, a halmazállapot-változáshoz szükséges. hőmérséklet (°C) szilárd és folyékony keveréke idő (s) szilárd folyékony

4 Kristályos anyagok A legtöbb szilárd anyag kristályos szerkezetű, melyeknek szabályos geometriai alakja van. Pl. a konyhasó kristályai kocka alakúak, a jég kristályai szabályos hatszög alakúak. Ezen anyagok olvadáspontja egy pontosan meghatározott érték, az adott körülmények (nyomás között) sókristályok jégkristályok

5 Amorf anyagok Néhány anyagnak nincs kristályos szerkezete, például az üveg és a paraffin. Az ilyen anyagokat amorf anyagoknak nevezzük Ezen anyagok nem rendelkeznek meghatározott olvadásponttal. Pl. a paraffin olvadáspontja 34 °C és 56 °C között van. Hasonlóan az üveg olvadáspontja 800 °C és 1400 °C közé esik paraffin üveg