Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány

Az előadások a következő témára: "Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány"— Előadás másolata:

1 Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány
Paradoxon-helyzetek 3. VÁGYTELJESÜLÉS/ JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS Dr. Kollár József- Déri Kriszti dr. Kollárné Képzés: Közösségi oldal : Mentofaktúra folyóirat-filozófia és coaching: Kulcsszavak: coach, coachok, coach képzés, mediátor, mediáció, mediátor képzés All rights reserved- Ez a diasor szerzői jogvédelem alatt áll.

2 Itt tartunk: „Paradoxonok 3.”
Előző órát folytatjuk (emlékeztető diák) Coaching célja a hozott probléma ellenére a jó hangulat, a pozitív feedback, Ötletvihar elindítása (laterális gondolkozás), Kreatív destrukció (építő rombolás) megvalósításával az attitűdváltás és a változás elérése a coachee(k) egyszerre töltse(k) be a tanuló és a tanító szerepét. erős ontológiák gyengítése (kreatív destrukció) a téves heurisztikák „szerelése” a metaforák azonosítása, kibontása és átkeretezése, Grice-maximák kreatív megsértése. Bevezetés Folytatásban Fürtábra RAFT eljárás Háromlépéses interjú és egyebek Magyar Coachszövetség KA- Déri Kriszti

3 Coaching módszertana –a sorozat 5. diája-
Az együttműködés előkészítése Szerződéskötés előkészítése, helyzetfeltárás (célja, módja) Konzultáció-szervezés fő szempontja Ezt tanultuk meg eddig… Coach alapattitűdje Panda-stratégia Koala-stratégia Fogolydilemma Múzeum-módszer Metaforák azonosítása Kreatív destrukció Grice-maximák megsértése Ontológiák feltárása Szemetesláda-modell De-, Poszt-, Mcdonaldizáció Paradoxonok 1., II. (Vágyteljesítő gondolkodás) Téves heurisztikák Alapgyakorlatok 1. „Lapra fel! „Gubancol(d)ás!” „Rítustermelés” „Kockáz(tat)ás” Alapgyakorlat 2. „Jóslás” a kíváncsiság felkeltésére, a közös munka (coaching-folyamat) megkezdéséhez Az ontológiai coaching központi módszere: kreatív destrukció (bevezető példák a gyakorlatban) Itt folytatjuk… Paradoxon-technikák 3. Jutalmazás-büntetés Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Dr. Kollárné Déri Kriszti

4 INTEGRÁLT Toyota -módszer
Paradox vágyak INTEGRÁLT Toyota -módszer

5 Miért nem mcdonaldizálható a coaching?
A coaching egésze, egyebek mellett, azért nem mcdonaldizálható, mert vannak olyan rejtett vágyaink, amelyekről nem szeretnénk tudni. Beteljesülésük alapjaiban ásná alá az önmagunkról kialakított képet. A vágy nyílt beteljesülésének mértékében nő a szorongás.

6 személy holon szintjén
SZORONGÁSOSÁLOM VÁGYTELJESÜLÉS LEPLEZETLEN A modell olyan vágy álombéli beteljesülését ábrázolja, a melyről az álmodó nem akar tudni. Szubszemély/szubholon „A” Nyílt vágy, mely a személy szintjén bűntudatot generál BEMENET Álommunka: torzítás, sűrítés, eltolás MŰVELET álom a maga szimbolikus, metaforikus nyelvével, a torzítás mértékével arányosan csökken a szorongás. KIMENET A lappangó álomtartalom tudattalan, tehát a személy nyugalmáért azzal fizet, hogy félreérti önmagát. A torzításra rengeteg erőforrást elpazarol a rendszer, ami miatt nem képes valódi változásra.

7 Ontológia coaching módszere
Nem álomfejtés, hanem? A coachee beszámolója során a hallgatólagos tudása (tacit knowledge) és az explicit tudása között fellelhető inkonzisztencia jelzi a coach számára a személyben rejlő inkonzisztenciát ->törést az ontológiában.

8 Freudi mese arról, hogy csak két rendszer feltételezése révén magyarázható ez a paradox szituáció
Egy szegény pár abba a kitüntetett helyzetbe kerül, hogy három kívánságukat teljesíti egy mindenható tündér. Első kívánság: mielőtt konszenzusra jutnának azt illetően, hogy mi legyen az első kívánságuk, a feleség a szomszéd sátorban sülő kolbász illatától elbódulva egy pár kolbászt rendel a tündértől. A feleség-holon kimenetén tehát megjelenik a beteljesült vágyat kísérő öröm.

9 Második kívánság: a férj-holont az asszony beteljesült vágya dühvel tölti el, és azt kívánja, hogy nőjön a nő orrára a kolbász. Ez a második vágyteljesülés, ami az asszony által kiváltott szorongásra adott válaszban, a büntetésben manifesztálódik. Harmadik kívánság: a feleség- és férj-holon kooperációjának eredmény az, hogy egyetlen közös kívánságuk eredményeként eltávolítható legyen a feleség orrára nőtt kolbász. Valójában a személy-holon szintjén nincs vágykielégülés, viszont a rendszer rengeteg energiát használt fel a semmi elérésére.

10 Valódi jutalom A személy szintjén akkor beszélhetünk valódi vágyteljesülés okozta örömről, ha a két szub-holon kooperál (konszenzusra jut a vágyakat illetően, vagy autonóm döntéseik egybeesnek.) Első esetben a „férj” és a „feleség” előre „megbeszéli”, hogy az első kívánságuk egy pár kolbász lesz, a másodikban pedig egybeesnek a kívánságaik, anélkül, hogy egyeztetnék azokat.

11 Holonizált freudizmus
A személy-holonon belül két szub-holon „A” szubholon („A” funkcionális rendszer, mely a tudattalan vágyak beteljesüléséért felel): ha álmában beteljesül nyíltan (nem eltorzítva) a vágya, akkor „A”- szubholon örömet érez (jutalom). „B” szubholon („B” funkcionális rendszer, cenzor, vagy kontroll): „A” holon beteljesült vágya szorongást generál B szub-holonban, amelyre büntetéssel válaszol. A személy szintjén: jutalmazás és büntetés egyszerre (holonikus egységek együttjárása).

12 személy holon szintjén
BETELJESÜLT vágy Szubszemély/szubholon „A” Vágyik valamire BEMENET Terv és cselekvés MŰVELET Beteljesült vágy/öröm KIMENET „B” Arra vágyik, amire „A” Kooperatív terv és cselekvés „A”-val

13 Poszt-, Mcdonaldizáció
Ha A és B szubszemélyek vágyai megegyeznek, akkor adekvát a mcdonaldizáció és a posztmcdonaldizáció.

14 személy holon szintjén
PAADOX vágy Szubszemély/szubholon „A” Vágyik valamire BEMENET Terv és cselekvés MŰVELET Beteljesült vágy/öröm KIMENET „B” „A” vágya dühöt generál Terv és cselekvés „A” megbüntetésére Beteljesült vágy/öröm attól, hogy „A” szorong

15 „Polányi-stratégia I.”
Polányi Mihály: hallgatólagos és explicit tudás megkülönböztetése I. Hallgatólagos tudás: csak személyesen átadható ismeret. a. A tudás szótlan dimenziója: Szavakba nem foglalható tudás, készségek elsajátítása, gyakorlati tudás. b. A tudás hallgatólagos összetevője: Tudásunkat megalapozó előfeltevés, mely adott esetben explicit módon is megfogalmazható.

16 „Polányi-stratégia II.”
I. Explicit tudás: Személytelen, képletek, fogalmak révén tovább adható objektív tudás. Ideáltípusa a számítógép mint „következető berendezés”. Polányi-stratégia az ontológiai coachingban: A személy hallgatólagos tudása (testbeszéde, artikulációja, metakommunikációja, érzelmei, egész kommunikációs gyakorlata, elősejlő előfeltevései) inkonzisztenciát mutat explicit tudásával.

17 személy holon szintjén SZEMÉLY MINT KÖVETKEZTETŐ BERENDEZÉS
Szubszemély/szubholon „A” Explicit tudás BEMENET „Számolás” /logikus művelet MŰVELET KIMENET

18 személy holon szintjén KONZISZTENSSZEMÉLYES TUDÁS
Szubszemély/szubholon mint számítógép-használó „B” Explicit tudás BEMENET az explicit tudásból kibontott értelem, konzisztens összefüggés MŰVELET hallgatólagos és explicit konzisztens egysége személyes tudás KIMENET

19 Toyota módszer az ontológai coachingban
Ikujiro Nonaka szerint a Toyota olyan tudástermelő vállalat, amely az explicit tudás és a hallgatólagos tudás között hidat épít, ez minden innováció alapja. A vállat tudásának nagy része tapasztalatból szármatik, és formalizált módon nem adható át. A szervezet azért sikeres, mert képes hidat építeni a hallgatólagos és az explicit tudás közé

20 A coachee mint személyes tudástermelő vállalat
Az első találkozás során a coach a coachee személyes és explicit tudása közötti inkonzisztenciákból következtet vissza a személyen belül rejlő inkonzisztenciákra. Vagyis a helyzetéről adott explicit, fogalmi magyarázata, valamint a metakommunikációja, élethelyzete, testbeszéde, a narrativája mögött rejtező előfeltevései és hangulata közötti inkonzisztenciákra.

21 személy holon szintjén
A paradox vágyak mint az inkonzisztenciák lehetséges okai Szubszemély/szubholon mint számítógép-használó „B” A és B egymásnak ellentmondó vágy BEMENET vágyteljesítés és büntetés oda/ vissza MŰVELET inkonzisztencia a hallgatólagos és az explicit tudás között KIMENET A hallgatólagos és explicit tudás között fennálló inkonzisztenciákból (tervvisszafejtés révén) következtethetünk a paradox vágyak jelenlétére.

22 Megoldás integrált Toyota módszer
Az explicit és hallgatólagos tudás közötti áramlás elősegítése a szubholonok (személyben, személyek) között a változtatás alapja. Eredmény: én-vezérelt vágyteljesítés.

23 Mire jó mindez? Coachként vigyázz a jutalmazással és büntetéssel (jutalmazó/büntető szubholonikus egységek működése!). A konzisztens verbális,a kontrollált non-verbális viselkedés ne tévesszen meg. Keresd az inkonzisztenciát az ontológiában (más ontológia alapozza meg a hallgatólagos tudást, mint az explicit tudást). Explicit tudást gyakorlati szintre kell vinni (fogalmi szintről gyakorlati szintre emelni). Hallgatólagos tudást explicitté tenni (x előfeltevések állnának az Ön ontológiája mögött, miközben valójában y előfeltevések alapoznák meg azt ->inkonzisztencia a hallgatólagos/explicit tudása között-> inkonzisztencia mutatkozik a beszéd és a gyakorlat között, másképpen a gyakorlati példái alapján felálló ontológiája és a szóban bemutatott ontológiája között szakadás van->coachként hidat kell képeznünk).

24 Mire jó mindez? Explicit-Explicit áramlás: egyszerű megbeszélés két ember között nagyon egzakt, fogalmilag jól meghatározott dolgokról. Ha az emberben lévő interpretáló egység (a személy hallgatólagos tudása- a személy mögött ott állnak a szülei, nagyszülei, stb.) megakadályozza a tisztán explicit-explicit áramlást! =Mcdonaldizáció korlátai! Hallgatólagos<->Explicit áramlás: Pl. NLP: a hallgatólagos tudást próbálja explicitté tenni. Coachként reflektálunk (önreflexiót indítunk) a személy jó heurisztikái, adekvát rítusai, helyes magatartásmintázatai forrására, céljára és funkcójára.

25 Ki a szimpatikus? Egyszerű játék az órán –előítéletek, hozott és tanult minták, sztereotip döntési körülmények Piroska NIKI Helga Tamás

26 Szabadság Ellenállás, vagy korlátozás hiánya
Szélzsák szabadon elfordul A kikötött kutya elszabadul A beakadt cipzárt kibontjuk, hogy megszabaduljunk Büntetést alkalmazó emberek a helyzetük megerősítéséért Kritika Rosszallás Megrovás Nevetségessé tétel Szemrehányás Hibáztatás Fizikai bántalmazás Látható, vagy háttérbe húzódó büntetések a jóság bebiztosítására Direkt büntetések elkerülése Freudi dinamizmusok Tanult szabályok Kikövetkeztetett szabályok és annak megfelelően alakított magatartásformák

27 Szóbeli erőszak- mentális deficit kultúránk szerves része, alattomos erődemonstráció
Általában „titokban” történik kizárólag a két, teljességgel különböző ontológia összecsapását jelenti a hatalom illúziója csak addig tartható fent, míg teljes rendelkezésre áll az áldozat (nincs tanú, nincs védő) A bántalmazó általában tagad („nem tudod, miről beszélsz”, „mindig tiéd az utolsó szó?!)”, kénytelen tagadni az uralkodásból adódó észleléseket, élményeket a lelepleződés megakadályozására Idővel egyre intenzívebbé válik az áldozat észrevétlenül megtanulja tolerálni (előbb ok-okozatot keres a történtekre, később elhúzódik, stb.) az erőszakot és lassan elveszíti az önbecsülését Sok formát és álarcot ölt Aggódás->düh->fizikai tettlegesség A bántalmazó szerelmi vallomása rejt (tartalma és jelentése más, mint amit az áldozat ért, cél az áldozat megtartása) Elveszi az áldozattól azt a lehetőséget, hogy áldozatként nézzen a helyzetére a szóbeli erőszakot pedig az áldozatnak kell felismerni, mert az agresszornak nem fűződik érdeke hozzá Megőrjítés: közvetlensége miatt romboló, rejtett szóbeli erőszak, „két ember interakciójának olyan formája, amely az elkövető erős, elfojtott agressziójából származik, és amely jelentősen gyengíti az áldozat képességét, hogy azonosítsa és kezelje kettejük viszonyát” (Bach és Goldberg)

28 Ontológiák csatája Formái Eredménye Megoldási lehetőség
Titkolózás, ellenkezés, leszólás, viccnek álcázott szóbeli erőszak, beszélgetés akadályozása és a mellébeszélés, vádaskodás és a hibáztatás, ítélkezés és kritizálás, bagatellizálás, aláásás, fenyegetés, becsmérlés, elfelejtés, parancsolgatás, tagadás, bántalmazó dühkitörés Eredménye Nyugalom<->Megdöbbenés Felelősség<->Alkalmatlanság Elszántság<->Frusztráció Gyengédség<->Elutasítás Remény<->Csalódás Boldogság<->Reményvesztett szomorúság Biztonság<->Félelem Teljes zavarodottság Megoldási lehetőség Terápia (vigyázat!), elválás, hatáskeltő válaszok (válaszreakciók,), paradox technikák, beszorítás, támogató (csoport) keresése

29 Szóbeli erőszak ontológiája
Bántalmazó ontológiája- paradoxonjáték 1. Uralkodóelvű viszonyok között, patriarhális befolyás alatt töltötte a gyermekkorát Mások feletti hatalom keretein belül képes csak gondolkodni, ebben a rendszerben képes meghatározni önmagát Az erőszakos elutasítja a partnere gyengeségét, racionalizáló közeledését (beszéljük meg), mert ezek a tulajdonságok számára egyenlőek a sérülékenységgel (halál) Partnere egyenlőségét alsóbbrendűségként éli meg (uralkodás nélkül nem érzi erősnek magát, kooperatív légkörben meg kellene fogalmaznia saját igényeit, visszautasításra is fel kellene készülnie) Sosem nyeri el a konstruktív együttműködésből eredő hasznokat-> saját önértékelési zavara és instabil állapota stabilizálódik, rosszabbodik

30 Szóbeli erőszak ontológiája
Bántalmazott ontológiája- paradoxonjáték 2. Valószínű, hogy hasonló tekintélyelvű családból jön ->”fekete pedagógia” (l. csokoládé megtagadásának mintalehetőségei a szülő részéről) Zavarodott állapotban (l. agymosás) megpróbálja megérteni, miről is szólnak a „viták” Az áldozat egy émelyítő állapotban marad tartósan (leépülő öntudat, védekezőképesség), mert a konfliktusok sosem nyernek feloldást, nincs lezárás (nincs értelmezés és racionális magyarázat) Önészlelésükben beállt változások miatt magát az agresszió okát nem ismerik fel (nem képesek segíteni önmagukon sem- figyelem, a bántalmazó is segítségre szorul!) Bókok, ajándékok újabb reményt ébresztenek az áldozatban a szebb jövő iránt (késik és elmarad a „kiszállás”) Az agresszortól való eltávolodás tovább növeli a bántalmazást („még a szexuális életünket is tönkre teszed?”; növekszik a dühadag és a kizúdított düh intenzitása, hiszen a kiváltott hatás eredeti mértékét el kell érni a kielégülés érdekében) Hibás heurisztikák sorát építik fel magukban az áldozatok („ha türelmesebb lennék…”, „vagy jót, vagy semmit se mondj”, „a szerelem mindent legyőz”…)

31 Büntetés alternatívái
Látható Vezetés Láthatatlan Tárgyaktól való függőség kialakítása Szabályozó mint bába Lelkek megváltoztatása Engedékenység Stb.

32 ? Büntetés túlerőben Szabadság és méltóság támogatói
Hadsereg és a rendőrség kormányzati erőfölényben Szentségért járulók fenyegetése a pokoltűzzel Tanárok lemondtak a nádpálcáról a büntetés finomabb formáinak alkalmázásáért…

33 Élő szervezetek reagálása a büntetésre
Túl kemény büntetés a büntető csoport elhagyását eredményezheti A büntetés összeegyeztethetetlen érzelmeket kelthet (nem lehet egyszerre megtámadni a büntető személyt és elszaladni előle) A büntetett viselkedés nem szűnik meg szükségszerűen (erőszak fennmarad, sőt fokozódik a börtönben) A büntetett viselkedés nagy valószínűséggel visszatér a büntető körülmények megszüntetésével Lehet, hogy csak azért tanúsít más magatartást (akár a megbüntetett), hogy a(z újabb) büntetést elkerülje Nem viselkedik büntethető módon (pl. nem látható) Elfojtott vágyak elkerülik a cenzort: álom, képzelgés Szublimáció: olyan más viselkedésformát választ, ami hasonló megerősítő hatásúak, de nem büntetik Átirányítás: átirányíthatja s büntethető viselkedést olyan tárgyakra, amelyek nem tudják megbüntetni őt (gyerekek, kis állatok) Azonosítás: nézhet olyan személyeket, akiket hasonló viselkedésért megbüntetnek és azonosul velük

34 Élő szervezetek reagálása a büntetésre
Racionalizáció: okát adja a viselkedésének, hogy ne legyen büntethető (pl. a gyereket saját érdekében bünteti) Büntethető alkalmak elkerülése (alkoholista kerüli a kocsmákat) Csökkentjük a természetes büntethetőség körülményeit (megjavítunk egy eltört lépcsőt, hogy ne essünk le, toleránsabb barátokat/társat választunk) Csökkenthetjük annak a valószínűségét, hogy a büntethető viselkedés előforduljon (betiltani az alkohol árusítását, nyugtatók szedésével csökkenteni az agresszív hangulatot) Helyettesítő tevékenység folytatása, mely látszólag semmilyen megerősítő következménye nincs, de kiszorítja a büntethető tevékenységet (notórius gyorshajtó biciklivel közlekedik még rossz időben is) Büntethető körülményeket minimalizálni: Kolostor effektus, vagy ellopható tárgyakat elzárni, így csökkentve a kísértést Büntethető viselkedést kiváltó kontingenciák megsemmisítése: hisztériás kitörések lecsillapíthatók, ha azok semmiféle hatást nem eredményeznek

35 „Oly tökéletesek, hogy nincs szükség arra, hogy bárki is jó legyen” T
„Oly tökéletesek, hogy nincs szükség arra, hogy bárki is jó legyen” T. S. Eliot Ha megbüntetünk valakit azért, mert rossz volt és rá hagyjuk, hogyan viselkedjen helyesen Dicsőséget arathat azért, mert jól viselkedett Ha azért viselkedik jól, mert a környezetet úgy állítjuk be, hogy minimáljuk a büntethető körülményeket A körülményeket illeti a dicsőség Hogyan vegyük rá az embereket, hogy ne jók legyenek, hanem jól viselkedjenek?

36 Irányítás láthatósága
Ahogy a környezeti feltételek egyre kevésbé láthatóak, úgy egyre nyilvánvalóbb az autonóm ember jósága. Elrejtőzés (szülők kémkednek a gyermekeik után, rendőrök civil ruhát hordanak) Ellenőrzés finomodása (gyorshajtás az elrejtőzött rendőr ellenére radarral mérhető) A kontroll bemérése (a radarjelző készülék alkalmazása az ellenőrzés beazonosítására) Szabályozás internalizálódása Szabályozás átszáll az autonóm emberre Lelkiismeret, vagy felettes én megerősítő szerepe

37 A jóság, aminek a jó viselkedést tulajdonítjuk, a személy értékének, vagy méltóságának része, fordítva arányos az ellenőrzés láthatóságával és a büntetettség tényével. Aki büntet, úgy tűnik, mindig kisebb kockázatot vállal. A emberek ügyesen megtanulnak büntetni, míg a jutalmazást nehezen sajátítják el.

38 Engedékenység: mindenféle irányítás feladása
Engedékenység: mindenféle irányítás feladása. A szabályozás feladata elől kitérni azt jelenti, hogy átruházni a felelősséget nem magára a személyre, hanem a társadalmi és nem társadalmi környezetre. Szabályozó mint bába: ellenőrzés gyakorlásának a látszatát is elkerülni, egyben elkerülni a felelősséget. Az erőfeszítésekhez látszólag aránytalanul nagy eredmény társul (szülésznő munkája eredménye a megszületett gyermek), de az egyén hozzájárulása az eredményhez csökken. Vezetés: új lehetőségek feltárását és a fejlődés bizonyos irányú megakadályozását jelenti. Csak olyan mértékben hatékony, amennyire szabályozást is alkalmazunk. Tárgyfüggőség: Az ember tárgyak használatára kényszerül. Tárgyaktól való függőség tehát nem függetlenség. Ha az ember maga választja ki a tárgyakat, nem háríthatja el az eredményért való felelősségét. „Lelkek megváltoztatása”: gyenge intézkedésekkel tiszteletben tartott látszólagos szabadság nem egyéb, mint a feltűnésmentes szabályozás. Amikor átadjuk a vezetést a személynek, átkapcsolunk a szabályozás egyik módjáról a másikra.

39 Büntetés kontra motiváció- de hogyan?
Külső jutalommal manipulálni lehet a feladatot végző személy feladat iránti érdeklődését, belső motivációját Kísérleti személyek adott feladathoz való viszonyulása extrinsic (külső) jutalommal oly módon befolyásolható, hogy a feladat végzéséért adott jutalom nem áll arányban az intrinsic (belső) motivációval. Ez a jelenség kétféleképpen idézhető elő: vagy úgy, hogy egy nehéz, monoton, unalmas munka elvégzéséért aránytalanul kevés jutalmat adunk, s ekkor a személy a feladatot egy idő után önmagában is érdekesnek fogja találni vagy pedig úgy, hogy a személyt egy önmagában érdekes feladat elvégzéséért megjutalmazzuk. Ebben az esetben a személy elveszti a feladat iránti érdeklődését, s annak elvégzése munkává válik számára. Külső jutalmazás hatására megváltozik a feladathoz való attitűd A feladat „nagyságához” mérten csekély jutalom esetén növekszik a belső motiváció, túljutalmazás esetén pedig csökken Festinger és Carlsmith (1959) kognitív disszonancia elmélete szerint, ha a jutalom nem egyenlő értékű a feladat elvégzéséhez szükséges energiával, akkor a személy az ilyenkor keletkező kellemetlen érzések (kognitív disszonancia) csökkentése érdekében megváltoztatja a feladathoz való attitűdjét A külső ösztönzők valóban előidéznek teljesítménynövekedést, azonban igen nagy kárt okoznak az intrinsic motivációban

40 Motiváció és veszélyei- A szorgalmas tanuló pusztán hatékony megerősítéses kapcsolat alatt áll
Kigondolt közvetlen megerősítések: a személyes megerősítések készen állnak, nagy a kísértés a túlzott alkalmazásukra. Szókratész „az athéni fiatalság virágát a szerelmi szenvedély kötelékével vonzotta és kötötte magához” Marrou Természetes megerősítések: gyakran inkább lustaságot, mint szorgalmat ébresztenek. Megerősítéses kapcsolatok tökéletesítése: pl. programozott oktatás- a kis lépésenkénti megerősítés csökkenti a motiváló személyi hatáskörét. Feszíteni az arányt: pl. galamb tanítása, delfinek idomítása- mekkora legyen a követelmény, milyen követelmény teljesítéséhez, milyen jutalom társuljon?

41 Porter-Lawler integrált modellje
A jutalom igazságossága Képességek, szükségletek, jellem Jutalom preferencia belső jutalom erőfeszítés elégedettség teljesítmény külső jutalom szerepfelfogás elvárás Porter-Lawler integrált modellje

42 Önértékelés erősítése gyermekeknél
Önbizalmat erősítő kommunikáció Dicséretet kifejező kommunikáció Határokat kijelölő kommunikáció Választás képességét fejlesztő kommunikáció Verbális bántalmazás esetén a szülő azonnali és feltétel nélküli pártfogása

43 Gyakorlat Páros gyakorlat építőkockákkal
Bekötött szemű építő és látó tervező-szervező tevékenysége előre megadott instrukció alapján Irodalom: Dr. Kollár-Déri: Vízen járni, Mentofaktúra Kiadó, Buadpest, 2009. Evans - Szavakkal verve Skinner –Szabadon fogva Skinner – Tanítás technológiája Deci, E. L.: Kognitív értékeléselmélet: az extrinsic jutalom hatása az intrinsic motivációra. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., –361. o. Deci, E. L.: Intrinsic Motivation. Plenum, New York, 1975. Calder, J. B.–Staw B. M.: Az intrinsic és extrinsic motiváció önészlelése. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Condry, J.: Az exploráció ellenségei: a saját kezdeményezésű tanulás szemben a más által kezdeményezett tanulással. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., –391. o. Festinger L.: A kognitív disszonancia elmélete. In: Hunyadi (szerk.): Szociálpszichológia I., Gondolat Kiadó, Bp., 1973. Harlow, H. F.: Mice, monkeys, men and motives. Psychological Review, sz. 23–32. o. Lepper, M. R.–Green, D.: Turning Play into Work: Effects of Adult Surveillance and Extrinsic Rewards on Children's Instrinsic Motivation. In: Journale of Personality and Social Psychology, sz. 479–486. o. Ransen, D. L.: A jutalmazás motivációt csökkentő hatásának közvetítése kis- és középkorú gyerekeknél: egy mintához való hasonlítási modell. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., –416. Schwartz, B.: Megerősítéssel kialakított viselkedési sztereotípiák. Hogyan ne tanítsuk a szabályfelismerést? In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Skinner, B. F.: Az operáns viselkedés. In: Ádám György (szerk.): Pszichofiziológia. Gondolat Kiadó, Bp., 1972. Fleming - Stopping Wife Abuse