Az angolperje cink- és kadmiumfelvételének vizsgálata kistenyészedényes kísérletben Szabó Szilárd – Hangyel László – Ágoston Csaba Debreceni Egyetem Tájvédelmi.

Az előadások a következő témára: "Az angolperje cink- és kadmiumfelvételének vizsgálata kistenyészedényes kísérletben Szabó Szilárd – Hangyel László – Ágoston Csaba Debreceni Egyetem Tájvédelmi."— Előadás másolata:

1 Az angolperje cink- és kadmiumfelvételének vizsgálata kistenyészedényes kísérletben Szabó Szilárd – Hangyel László – Ágoston Csaba Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék szszabo@delfin.unideb.hu

2 Bevezetés A növényi fémfelvétel fajonként eltérő - növekedési sebesség - gyökérzeti jellemzők - tápanyagigény stb. - genotípusonként is eltérő befolyásolja : - adott fém koncentrációja - kémiai formája - talajtulajdonságok

3 Bevezetés Fajonként eltérő válasz is: - adott koncentráció hatására elpusztul - nem pusztul el egy bizonyos határig, de felvesz és akkumulál (bioindikáció, fitoextrakció)

4 Célkitűzés - 4 eltérő termőhely összehasonlítása - mely talajtulajdonságok játszanak szerepet a fémfelvételben? - a területhasználat közvetve befolyásolja a talajtulajdonságokat – van-e összefüggés a fémfelvétellel?

5 Anyag és módszer

6 4 termőhely 3 területhasználati típus talaja 4 termőhely 3 területhasználati típus talaja egy szennyezett és egy kontroll sorozat (500 g, üvegházban, locsolás desztillált vízzel) egy szennyezett és egy kontroll sorozat (500 g, üvegházban, locsolás desztillált vízzel) 5 mg/kg Zn (ZnCl 2 ) és 5 mg/kg Cd (Cd(NO 3 ) 2 +4H 2 O) 5 mg/kg Zn (ZnCl 2 ) és 5 mg/kg Cd (Cd(NO 3 ) 2 +4H 2 O) 4-szeres ismétlés 4-szeres ismétlés fémmeghatározás (talaj és növény) fémmeghatározás (talaj és növény) talajtulajdonságok meghatározása (humusz, aktív és potenciális savanyúság, szemcseösszetétel stb) talajtulajdonságok meghatározása (humusz, aktív és potenciális savanyúság, szemcseösszetétel stb)

7 Anyag és módszer Statisztikai vizsgálatok - korreláció- és regresszióanalízis - ANOVA, Tukey HSD - talajtulajdonságok között van-e eltérés a termőhelyek és a területhasználat között - a felvett fémek különbségei

8 Eredmények A termőhelyek talajainak kadmiumtartalma (medián, interkvartilis terjedelem) A termőhelyek talajainak cinktartalma (medián, interkvartilis terjedelem, minimum, maximum)

9 Eredmények A termőhelyek talajainak szervesanyag- tartalma (medián, interkvartilis terjedelem, minimum, maximum) A termőhelyek talajainak pH-ja (medián, interkvartilis terjedelem, minimum, maximum)

10 Eredmények A növények cinkfelvétele a különböző termőhelyeken, területhasználati típusonként (mg/kg) erdő>gyep>szántó

11 Eredmények A növények kadmiumfelvétele a különböző termőhelyeken, területhasználati típusonként (mg/kg) árnyaltabb kép – nincs általános tendencia

12 Eredmények A szennyezett és a kontroll talajokon nőtt növények fémtartalmának hányadosa

13 Eredmények - Zn: 2-3-szoros többletet okoz - Cd: akár 14-szeres többletet okoz - a Zn-terhelés az átlagos cinktartalom 1/10-e - a Cd-terhelés az átlagos kadmiumtartalom 50- szerese - a terhelés különbsége tehát 500-szoros, a felvett mennyiség különbsége azonban csak 4-7-szeres

14 Eredmények Milyen talajtulajdonságok a meghatározók? A növények cink- és kadmiumfelvétele és a talajtulajdonságok közötti szignifikáns parciális korrelációs koefficiensei (p<0.05; n=24) növény Zn-tartalomnövény Cd-tartalom agyagfrakció-0,78-0,70 szervesanyag-tartalom0,71-0,64 NaF-oldható humuszsavak 0,58-0,67

15 Következtetések - a cink felvételénél a területhasználatban az erdő>gyep>szántó sorrend - a kadmiumnál nincs általános tendencia (erdő=gyep>szántó) - ugyanannyi Zn- és Cd-terhelés hatására a növények a kadmiumból vesznek fel kevesebbet - a talaj szerves- és szervetlen kolloidjai meghatározó szerepet kaphatnak a folyamatban

16 Köszönöm a figyelmet!