MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA

Az előadások a következő témára: "MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA"— Előadás másolata:

1 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA Kaszás Csilla D203/B

2 Ütemterv Biomassza eredete, csoportosítása, hasznosításának lehetőségei Biomassza energetikai hasznosítása Szilárd biomassza előkészítés, tüzelés Pirolízis, elgázosítás Anaerob fermentáció Bioüzemanyagok

3 A biomassza definíciója
biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, mellékterméke, hulladéka.

4 Csoportosítás Elsődleges biomassza: a növényi fotoszintézis által előállított szervesanyag; a természetes vegetáció, a szántóföldi és kertészeti növények, az erdő, a rét és legelő, a vízben élő növények. Másodlagos biomassza: állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei és hulladékai. Harmadlagos biomassza: biológiai eredetű anyagokat felhasználó ipar melléktermékei, hulladékai, települések szerves eredetű szilárd és folyékony hulladékai, biotechnológiát alkalmazó ipar egyes melléktermékei.

5 Biomassza eredet Fotoszintézis C6H12O6 + 6 O2 6 CO2 + 6 H2O légkör
napfény légkör Glükóz (szőlőcukor) répacukor, keményítő, cellulóz zsírok, fehérjék

6 Karbon-ciklus Vízben oldott CO2 Légköri CO2 Lebontók Ipar Növények
Fosszíliák Ipar Állatok Lebontók

7 Biomassza hasznosítása
Élelmiszeripar Könnyűipar Ruházat Papír Bútor …stb. Energetika Mechanikai energia /közlekedés/ Hő Villamos energia (+ hő).

8 Biomassza energetikai hasznosításának folyamata
Előállítás, keletkezés Begyűjtés, szállítás, tárolás, előkészítés Feldolgozás: szek. en.h. előállítása Hő Vill.en. Üzemanyag

9 Biomassza energetikai hasznosítása
Aprítás Bálázás Préselés Alkoholos fermentáció Pirolízis Anaerob fermentáció Kazán, gőzerőmű Üzemanyag Gázmotor Szilárd Folyékony Gáz

10 Lehetőségek, korlátok Paradigma-váltás: fogyasztói helyett fenntartható társadalom. Elsődleges az élelmiszer-termelés. Biomassza-felesleg és hulladék-újrahasznosítás mellett ártalmatlanítás: energetikai hasznosítás. Lokális energiaigény: 30 km-es körzeten belül (MHü [biomassza]<0,5MHü [üzemanyag]), különböző gazdasági területek kooperációja Ellátásbiztonság: Hazai forrás, földgáz-kiváltás.

11 Alkalmazkodjunk a helyi lehetőségekhez, adottságokhoz!

12 Magyarországi alapanyagok
Tűzifa (max. 1,5-1,8 Mt/év). Mezőgazdasági és erdészeti maradékok. Energianövények. Szerves melléktermékek (trágya, faipari maradék). Szerves hulladékok (élelmiszeripari maradék, szennyvíz-iszap, kommunális hulladék).

13 Eltüzelhető biomassza
Tüzeléstechnikai jellemzők, magyarországi potenciálja, begyűjtése, előkészítése, tüzelése

14 C + H + S + O + N + A + HOH = 1
Elemi összetétel DIN MSZ C Ct karbontartalom kg/kg H Ht hidrogéntartalom kg/kg S St kéntartalom kg/kg O O oxigéntartalom kg/kg N N nitrogéntartalom kg/kg A A hamutartalom kg/kg HOH Wt nedvességtartalom kg/kg C + H + S + O + N + A + HOH = 1

15 (numerikus adatok: finn tőzeg)
Elemi összetétel (numerikus adatok: finn tőzeg)

16 Oroszlányi tüzelőanyagok elemi analízise
HHV [MJ/kg] C [m%] H S w a O+N illó Szén 12,1 30,96 2,59 3,82 13,92 39,88 8,83 28,00 Fa 12,4 33,01 3,60 0,01 33,95 1,50 27,93 54,55 Szálas biomassza 15,8 40,13 4,52 0,05 14,05 5,02 36,23 66,37 Szemes biomassza 39,17 4,23 0,12 17,03 7,27 32,18 62,68 O/µo [%] Szén 7,91 Fa 31,04 Szálas biomassza 33,07 Szemes biomassza 29,80 N [m%] Szén 0,75-1,2 Fa <0,5 Szálas biomassza 0,5-1,2 Szemes biomassza 0,5-0,7

17 Van Krevelen-diagram

18 Szilárd tüzelőanyagok jellemző fűtőértékei
fűrészpor, faapríték: 8-12 5 10 15 20 25 30 35 antracit: 32-36 feketekőszén: 20-32 barnaszén: 15-20 (Mátra: 6,9) lignit: rönk fa: 8-13 dióhéj: 18-20 korpa: 16-17 árpahéj: 14-15 kukoricacsutka darálék: 14-16 szalma szecska: 12-15 fűtőérték, MJ/kg napraforgómag héj: 15-17

19 Energianövény (salix) laboratóriumi elemzési adatai:
Ctd Htd Std Od Nd Ad Wt Qsd Qid gC,wf gH,wf gS,wf gO,wf gN,wf gA,wf gHOH Ho,wf Hu,wf MJ/kg 47,36% 5,51% 0,10% 43,8% 0,82% 2,40% 43,1% 20,374 19,171 8 9 10 11 12 13 14 15 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50% nedvességtartalom, kg/kg fűtőérték, MJ/kg

20 Tüzeléstechnikai jellemzők
(Oroszlányi tüzelőanyagok) Biomassza: C: 33-45% O: 28-36% H: 3,6-4,5% S: 0,01-0,1% h: 1,5-7% n: 14-34% Illó anyag: 70-85% Szén: C: 31% O: 8% H: 2,6% S: 3,8% h: 40% n: 13% Illó anyag: 28-35%

21 Tüzeléstechnikai jellemzők
Összetétel: Szénhidrátok: 60-80 % illó, faszén: %. Nedvesség-tartalom (abszolút (össztömegre), relatív (szárazanyagra): fa %, mezőgazdasági melléktermékek: %. Hamutartalom fa: 1-3 %, mezőgazdasági melléktermékek: 3-5 %, Kis lágyulási hőmérsékletek ( oC). Káros anyagok: S: <1-2 %, Cl. Sűrűség. Halmazállapot.

22 Strukturális tulajdonságok
Fa és mezőgazdasági melléktermékek legnagyobb részét a növények vázanyagai (sejtfal-komponensei) alkotják Ezek közül a biomasszák jellemzése szempontjából a cellulóz, a hemicellulóz és a lignin a legfontosabbak A vázanyagok mellett kisebb mennyiségben egyéb anyagok is megtalálhatók a biomasszákban (pl.: sók, olajok), amelyeket rendszerint valamilyen oldószer segítségével ki lehet vonni az anyagból, ezért ezek összességét extraktanyagnak szokás nevezni A lignin, a hemicellulóz és az extraktívok kémiai felépítésében és tulajdonságaiban a különféle biomasszák között lényeges különbségek lehetnek! (A cellulóz és a hemicellulóz homopoliszacharidok, azaz azonos monoszacharid egységekből felépülő poliszacharidok.)

23 Strukturális tulajdonságok
Cellulóz: a növényvilágban a legnagyobb mennyiségben előforduló szerves vegyület magasabb rendű növényekben a vázanyag szerepét tölti be: a cellulózmolekulákból álló szálak hálózata határozza meg a sejtfalak alapszerkezetét nagyjából 7000 alfa-D-glükóz egységből áll

24 Strukturális tulajdonságok
Hemicellulóz: azon poliszacharidok gyűjtőneve, amelyek a cellulózon kívül részt vesznek a sejtfal felépítésében kémiai felépítésük hasonló a cellulózéhoz, azonban a fonalak lényegesen rövidebbek (kb.: 150 monomerből állnak) és a láncok gyakran elágaznak a hemicellulózok közé sorolunk minden olyan cellulóz felépítésű poliszacharidot is, amelyek lényegesen kisebb molekulatömegűek, mint a cellulóz a hemicellulózok kémiai ellenállóképessége kisebb, mint a cellulózé az élő növényben is képesek lebomlani, ezért tartalék tápanyagot is jelentenek az elfásodás során épülnek a sejtfalba

25 Strukturális tulajdonságok
Lignin: a sejtfal cellulózból és hemicellulózból felépülő rácsszerkezetének molekuláris méretű üregeibe rakódik be a sejtfal mechanikai ellenállóképességét növeli a lignin is gyűjtőnév, amely a fának vagy az elfásodott növényi részeknek azt a vázanyagát jelenti, amely aromás egységekből épül fel a különféle biomasszákban található lignin más és más felépítésű lehet, de felfedezhetők bennük szerkezeti hasonlóságok a lignin szerkezetének felderítését megnehezíti, hogy a polimert át- meg átszövi a cellulóz és a hemicellulóz

26 Strukturális tulajdonságok
extraktívok [%] lignin glükán1 hemicellulóz hamu összesen Fa 2,2 23,8 45,1 23,0 1,4 95,5 Szálas biomassza 5,9 18,2 39,6 23,6 7,2 94,5 Szemes biomassza 8,1 7,9 51,7 14,5 8,7 90,9 1: cellulóz és keményítő A hiányzó néhány %-ot a fehérjetartalom, valamint az alkalmazott módszerekkel nem meghatározható, nehezebben mérhető komponensek (pl.: alkoholban nem oldódó extraktív anyagok, savban oldódó lignin) alkotják.

27 Strukturális tulajdonságok
Alkotók tüzeléstechnikai jellemzői: hevítés hatására először a hemicellulóz, majd magasabb hőmérsékleten a cellulóz indul bomlásnak a bomlási csúcsok nem mindig különíthetők el, mivel már a minta alacsony káliumtartalma (0,5 wt%) is képes a cellulóz bomlását a hemicellulóz bomlására jellemző hőmérséklettartományba tolni a minta káliumtartalma a bomlástermékek összetételére is hatással van: a szénhidrátok tipikus bomlástermékének, a levoglükozánnak a mennyisége már alacsony káliumtartalom mellett is csak a töredéke lesz a káliummentes minta esetén tapasztalható értéknek a lignin bomlása szélesebb hőmérséklettartományban, lassabban zajlik, ezért nem különíthető el a cellulóz és hemicellulóz bomlásától

28 TG-MS analízis INERT OXIDATÍV
Szálas anyag T, TG és DTG görbéi inert és oxidatív atmoszférában

29 TG-MS analysis of the fuel in inert atmosphere G, % DTG (56% total)
d/dt G, % DTG (56% total) H2O (18% total) CO2 (6% total) H2 (0.3% total) CO (6% total) intensity (arbitrary units) Heating up program after drying: 40°C/min up to 860°C; sample: 5T1

30 TG-MS analízis Aldehidek és metoxi-csoport fa mintánál Aldehidek és metoxi-csoport szemes mintánál

31 Égési folyamatok: 1. felmelegedés (<100°C);
2. száradás ( °C); 3. pirolitikus bomlás ( °C; CO, CmHn); 4. folyékony és szilárd anyagok elgázosodása (primer levegő + pirolízisgáz, °C); 5. szén elgázosodása (vízgőz, CO2 segítségével, °C); 6. éghető gázok oxidációja (szekunder levegő, °C).

32 Az égés folyamata (szilárd tüzelőanyag esetén) felmelegedés
koksz C H x y hamu CO 2 víz O felmelegedés száradás, pirolízis (drying, devolatilization or pyrolysis) a koksz égése (char combustion) gázreakciók (gasreactions) NO NH 3 (heating)

33 Tökéletlen égés Tökéletlen égés miatti kibocsátás: CO, C (korom),
CmHn, Elégetlen részecskék. Megelőzhető: Min. 800 °C, Légfelesleg tényező: > 1,5 Égési zónában töltött idő > 0,5 s.

34 Cellulózalapú biomassza-források
Erdészeti melléktermékek Energiaültetvények Nyár Fűz Energiafű … Mezőgazdasági melléktermékek Szalma Kukoricaszár Napraforgószár Venyige Gyümölcsfa nyesedék …

35 Hazai biomassza potenciál
Mezőgazdaság összesen t ebből gabonafélék t Erdőgazdálkodás összesen t ebből fakitermelés t Elsődleges biomassza összesen t A mezőgazdaságban keletkezett biomasszából Főtermék t Melléktermék t A mezőgazdaságban keletkezett melléktermékekből Takarmányozásra kerül 5,1 % Alom 6,9 % Tüzelő 3,2 % Gyökér és tarlómaradvány 15,8 % Földeken marad 63,3 % Egyéb 5,7 % Az erdőgazdaságban keletkezett biomasszából t t Az erdőgazdálkodásból származó fő- és melléktermékek egy része hasznosítható energetikai célra. A mezőgazdasági melléktermékekből földeken maradó biomassza tömeg Talajerő visszapótlásra ???? % és Energetikai felhasználásra 1-???? % Forrás: Barótfi

36 Egyes növénykultúrák esetében a fő- és melléktermékek tömegaránya
Forrás: Barótfi

37 Magyarország földterülete művelési ágak szerint 2007 [ezer ha]

38 Erdészeti és faipari melléktermékek
Széleskörűen használt megújuló energiaforrás; Infrastruktúra már kiépítve; Természetes források rendelkezésre állnak; Az erdészeti hulladékok begyűjtése csökkenti az erdőtűz kockázatát. Túl drága lehet, mert a biomassza-tüzelésre átállított nagyerőművek felverik az árakat; Magyarországon korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. 

39 Erdészeti biomassza [millió m3/év]

40 Mezőgazdasági melléktermékek
Hosszútávon feltételezhetően olcsóbb az erdészeti melléktermékeknél. Újabb bevételi forrást jelent a mezőgazdaságnak – jelenleg ezen anyagok jórészét beszántják, elégetik vagy kint hagyják. A jelenlegi arató berendezések és tároló rendszerek nem mindig megfelelőek (kukoricaszár). Vitatott, mekkora talajerő-utánpótlás szükséges. Hamutartalom

41 Mezőgazdasági melléktermékek kalkulált hazai potenciálja
Bálás szalma Kukorica- szár Csutka Napraforgószár Venyige Termelés [Mt/év] 4,5 – 7,5 10 – 13 1 – 1,2 0,4 - 1 1 – 1,3 Eltüzelhető mennyiség [Mt/év] 1,5 - 2 3 - 4 0,4 – 0,6 0,3 – 0,4 0,5 – 0,7 Nedvesség [%] 30 – 45 Fűtőérték [MJ/kg, ω=18%] 13,5 13 11,5 14,8

42 Energiaültetvények Gyengébb minőségű talajok is hasznosíthatók,
Nagyobb a fajlagos biomassza-termelés mint mezőgazdasági melléktermékeknél, Kizárólag energiatermelés céljára létesül, Megakadályozza a talaj erózióját, Összekapcsolható pl. szennyvíz-iszap ártalmatlanításával is. Évekbe telik míg eléri a maximális hozamot, Nagy a területigény – egyes fajták 3 évente takaríthatóak be.

43 Az „ideális” energianövény
Talajhoz és klímához illesztett növény. Betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenálló. Nagy hozam [t/ha.év] Nagy fűtőérték. Kis nedvesség-tartalom. Ne a növényhez keressünk telepítési helyet, hanem a potenciális helyhez a megfelelő növényt!

44 Szilárd, eltüzelhető biomassza előkészítése
Feldolgozás energiaigénye/ biomassza energiatartalma Szalmabála Hasábfa 0,1 % Faapríték 0,5 % Pellet 2 % Brikett 2 %

45 Bálázás Betakarítás folyamata Alkalmazás: Kombájn
Nagybálázó (kör vagy szögletes) Bálaszállító kocsi Fedett kazal Homlokrakodó Alkalmazás: Szalma Lágyszárú enegiaültetvények

46 Szalmabála Sűrűség: 80 – 160 kg/m3. Nedvességtartalom: 20%.
Fűtőérték: 13,5 MJ/kg. Méretei (bálázó típusától függően): 1,5 * 1,5 * 2,4 m.

47 Hasábfa előkészítése Nedvességtartalom: <20% (2 év tárolás).
Fűtőérték: MJ/kg. Hossz egységesíthető: cm. Energiaigénye csekély Tüzelése nehezen automatizálható. rönkhasító

48 Aprítás Alkalmazás: Egyik elterjedt típus: tárcsás aprító
Fás szárú energiaültetvények Erdészeti melléktermékek Gyümölcsfanyesedék, venyige, kukoricaszár Egyik elterjedt típus: tárcsás aprító

49 Faapríték Sűrűség (ömlesztett) : 200 - 400 kg/m3
Nedvességtartalom: 40%: nedves 15-20%: légszáraz (több hét száradás után) Méretei: 1-10cm * 4 cm Ömlesztve szállítható Adagolás: Szállítócsiga Szállítószalag Pneumatikus szállító Széleskörű hasznosítás különböző típusú kazánokban (pellettüzeléshez hasonló)

50 Préselés – pellet, brikett
Alapanyagok: Erdészeti és faipari melléktermékek: Fűrészpor Forgács Apríték Mezőgazdasági melléktermékek: Szalma és kukoricaszár Ipari feldolgozás melléktermékei: Pl: napraforgóhéj Tömörítést befolyásoló jellemzők Aprítéknagyság Sűrűség Súrlódási tényező Nedveségtartalom Összetétel

51 Préselés Présgép általános felépítése: Nyomás: > 100 kPa
Présfej Tömörítést végző elemek (csiga/görgő/dugattyú) Préshüvely Nyomás: > 100 kPa Hőmérséklet: (a nyomás következtében) °C – présfej hűtésével/fűtésével szabályozható Állandó nedvességtartalomra méretezve Adalékanyagok: max. 2% pl.: kukoricaliszt, fenyőfakéreg, vinasz

52 Pelletizáló felépítése
kétgörgős gyűrűs matricával dolgozó prés 1. pelletizálandó anyag; 2. gyűrűs matrica présfuratokkal; 3. vágókések

53 Dugattyús brikettáló felépítése

54 Szilárd biomassza tüzelése - elsősorban fűtési célokra

55 Fűtési stratégia Hőigények felmérése Önállóan vagy kooperálva?
fogyasztói igények, lehetőségek Párhuzamos rendszer Soros rendszer t t

56 Kandallók Zárt kandalló Nyitott kandalló Sugárzás és konv.
5-10 kW Hatásfok: 40% 400°C Nyitott kandalló Elsősorban hangulati elem Sugárzásos hőátadás Fűtött terület korlátozott 1-3 kW Hatásfok <20% Tüzifa, brikett 180°C Égési levegő a helyiségből

57 Pellettüzelésű kályha
Kemence Pellettüzelésű kályha Fatüzelésű kályha Sugárzás+konvekció (+ vizes hőcserélő) 3-15kW Nagy hőtároló kapacitás Szomszédos helyiségeket is fűti Automatizált (akár távirányítható) Belső tü.a.-tároló

58 Faelgázosító kazán Külön helyiségben Térfűtés+hmv 5-150kW <90%
Tüzifa, brikett Akár fele terhelésen is viszonylag kedvező hatásfokkal üzemeltethető

59 Központi pelletkazán 5-35kW
Automatikus adagolás, teljesítményszabályozás

60 Pellet-betáplálás Alsó: Oldalsó: Felső:
A tüzelőanyag mennyisége „önmagát szabályozza”; Visszagyulladás veszélye fennáll; Nehézkesen szabályozható. Oldalsó: Gyors szabályozhatóság; Inhomogén tűzágy, pellet gyakran lepotyog a hamuval. Felső: Visszagyulladás veszélye nem áll fenn; Homogén tűzágy, jó kiégés; Pellet-szint monitoringja a tűztérben nehézkes.

61 Pellet tárolása

62 Biztonság Tűzálló, szilárd alapozás Tartani az előírt távolságot
Alaposan szigetelt épületeknél mesterséges levegő-utánpótlás Kémény Megfelelő átmérő Egy vagy több berendezéshez tartozik – ha utóbbi, üzemeltethető-e együtt a két rákötött berendezés Bélése: szigetelt, tűzálló, nedvességálló

63 Napkollektorral kombinált fűtésrenszer

64 Biomassza-tüzelés erőművekben
Fatüzelésre átállt hőerőművek: Pécsi Erőmű – 49 MWe, t/év Kazincbarcikai Erőmű – 30 MWe, t/év Ajkai Erőmű – 20 MWe, t/év Vegyes tüzelésű hőerőművek: Vértesi Erőmű – 240 MWe, 30-60% Mátrai Erőmű – 950 MWe, 10% Tiszapalkonyai Erőmű – 200 MWe, ?%

65 Távhő Távhőtermelés Hő- és villamosenergia-termelés
Szigetvár – 2 MWth, t/év Mátészalka – 5 MWth, t/év Papkeszi – 5 MWth, t/év Körmend – 5 MWth, t/év Szombathely – 7 MWth, t/év Hő- és villamosenergia-termelés Balassagyarmat – 2 MWe, t/év Szentendre – 2 MWe (?), t/év

66 Hulladékégetés Elsősorban ártalmatlanítás a feladat
Égés során a hulladék mérete, súlya csökken: könnyebben tárolható Kórokozókat elpusztítja Energiatermelés másodlagos Másodlagos környezetszennyezés

67 Gázosítás

68 Termikus bomlás Pirolízis Elgázosítás 200 °C fölött Oxigén nélkül
Endoterm Keletkezik: CO, CO2, szénhidrogének Elgázosítás 500 °C fölött Gázosítók: O2, CO2, H2O Exoterm Keletkezik: CO, H2, CH4

69 2.2. Elgázosítás felmelegedés (450 – 600 °C), száradás, pirolízis léghiányos környezetben → CO, H2, CH4, kátrány, CO2, H2O (szintézisgáz) koksz konverzió (700 – 1200 °C): a visszamaradó koksz karbonja oxigénnel reagál → + CO Az eredetei biomassza energiatartalmának 70-80%-át tartalmazza a keletkező gáz. Gázmotorban, gázturbinában villamos energiává alakítható, de: kátrány!!! A metanol gyártásnak is alapanyaga. Tovább tisztítható (kátrány, CO2, SOX kivonás).

70 Gázosítók típusai Milyen közeggel gázosítunk?
Levegő: 5-6 MJ/kg LHV, 50 tf% nitrogén Oxigén: 15 MJ/kg LHV (földgáz:50 MJ/kgLHV) Milyen módon kerül kapcsolatba egymással a gázosító közeg és a tüzelőanyag? Kihordott ágyas Fluidágyas Fix- vagy mozgóágyas Egyéb

71 Elméleti háttér Egy tipikus gázosítóban az alábbi fiziko-kémiai folyamatok játszódnak le: Száradás (>150 °C) Pirolízis (illók távozása) ( °C) Égés ( °C) Redukció ( °C) A száradás, pirolízis és redukció folyamatai az égés, mint egyedüli exoterm reakció, által termelt hőt abszorbeálják A pirolízis elkülöníti a vízgőzt, szerves folyadékokat és nem kondenzálódó gázokat a tüzelőanyag fixkarbonjától Az égés a tüzelőanyag alkotóinak oxidációs folyamata, melyet intenzív hőfejlődés kísér Az égéstermékeket a különböző endoterm gázosító reakciók alakítják (redukálják) éghető gázokká

72 Feláramló rendszerű fixágyas
gázosító

73 Kémiai reakciók ÉGÉS: C + O2 = CO2 + 393,77 kJ/mol karbon
H2 + 0,5 O2 = H2O kJ/mol H2 GÁZOSÍTÁS: Víz-gáz reakció: C + H2O = H2 + CO – 131,38 kJ/mol karbon Boudouard reakció: CO2 + C = 2CO – 172,58 kJ/mol karbon „Shift” konverzió: CO + H2O = CO2 + H2 – 41,98 kJ/mol Metánképzés: C + 2H2 = CH4 + 74,90 kJ/mol karbon

74 Gázkihozatal összetétele
A gázosítóból kinyert gáz összetétele függ: Tüzelőanyag összetétel Gázosító közeg Működési nyomás Hőmérséklet Tüzelőanyag nedvességtartalma A reagensek kapcsolatba hozásának módja a gázosítón belül

75 Keletkező anyagok Gázok Faszén Hamu Kátrány

76 Keletkező anyagok halmazállapotának megoszlása az elgázosítás hőmérsékletének és sebességének függvényében

77 Környezeti levegő: [5 MJ/Nm3] Tiszta oxigén: [10 MJ/Nm3]
Gázösszetétel (V/V) Környezeti levegő: [5 MJ/Nm3] CO: 16 %, H2: 24 %, CH4: 2 %, CO2: 16 %, N2: 42 %. Tiszta oxigén: [10 MJ/Nm3] CO: 28 %, H2: 41 %, CH4: 3 %, CO2: 28 %.