A tudás értéke Nyelvtudás, közgazdasági és természettudományos tájékozottság Európában Lannert Judit.

Az előadások a következő témára: "A tudás értéke Nyelvtudás, közgazdasági és természettudományos tájékozottság Európában Lannert Judit."— Előadás másolata:

1 A tudás értéke Nyelvtudás, közgazdasági és természettudományos tájékozottság Európában Lannert Judit

2 8.1. ábra: A természettudományos ismeretek szintje iskolázottság szerint országonként (%) Megjegyzés: A tesztkérdésekre adott helyes válaszok aránya (nem számítva a még tanulókat). Forrás: Európaiak, tudomány és technológia. Special Eurobarometer 63.1 (2005) adatai alapján saját számítás. Az általános természettudományos tájékozottság az Észak- Európai országokban a legmagasabb, míg a dél- európai országokban a legalacsonyabb. Minél iskolázottabb valaki, annál tájékozottabb, ugyanakkor a tájékozottabb országokban az alacsonyan iskolázottak is jobban teljesítenek.

3 8.2. ábra: Az idegen nyelvi kompetenciák szintje országonként (%) Megjegyzés: Azoknak az aránya, akik beszélnek, illetve nem beszélnek, valamint azoké, akik akarnak, illetve nem akarnak megtanulni idegen nyelvet. Forrás: Az európaiak és nyelveik. Special Eurobarometer, 63 (2005) adatai alapján saját számítás. Azokban az országokban, ahol az anyanyelv valamelyik világnyelv, a lakosok kevésbé beszélnek idegen nyelveket. Magyarország, Portugália és Bulgária esetében a legmagasabb azoknak az aránya (20%), akik nem beszélnek semmilyen nyelvet, és nem is akarnak megtanulni egyet.

4 8.4. ábra: A gazdasági mutatók ismerete országonként (%) Megjegyzés: Azoknak az aránya, akik nem válaszoltak, vagy nem tudták a helyes választ, illetve azoké, akik egy vagy több (2–3) helyes választ adtak a gazdasági mutatókról. Forrás: Special Eurobarometer 67.2 (2007) adatai alapján saját számítás. Egész Európára jellemző a közgazdasági indikátorok terén a tájékozatlanság, a nagy többség (átlagosan 80%) nem tudta mekkora az ország gazdasági növekedési üteme, az infláció mértéke és a munkanélküliség aránya. Üdítő kivételnek számít Dánia, Franciaország és Szlovákia.

5 8.8. ábra: A tudományos fejlődésről alkotott vélemény az iskolázottak körében korcsoport szerint (%) Forrás: WVS, ötödik hullám (2005–2007) adatai alapján saját számítás. A fiatalok szkeptikusabbak a technológiai fejlődés hatását illetően.

6 8.9. ábra: A boldogulás tényezői közötti összefüggés országonként (%) Megjegyzés: Azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a tanulás fontos a boldoguláshoz; továbbá a felsőfokú képzettség belső megtérülési rátája a férfiak körében; a tanulók természettudományos kompetenciája és családi hátterük közötti kapcsolat erőssége. Forrás: Eurobarometer 66.3 (2007); PISA (2006); Oktatási pillanatkép, OECD (2008) adatai alapján saját számítás. Az iskolázottságot az európaiak 60 százaléka, a kemény munkát 45 százaléka tartotta fontosnak az életben való előrejutáshoz. Míg az angolszász országokban az iskolázottság és kemény munka együtt jár, addig a volt szocialista országokban nem. Általában ez az országcsoport kevesebbre értékeli az iskolázottság szerepét az életben, különösen feltűnő ez Magyarország esetében. Ugyanakkor itt a legmagasabb a diploma megtérülési rátája is.

7 Köszönöm a figyelmet.