Az egyenlőséggel kapcsolatos attitűdök Lelkes Orsolya European Centre for Social Welfare Policy and Research, Bécs.

Az előadások a következő témára: "Az egyenlőséggel kapcsolatos attitűdök Lelkes Orsolya European Centre for Social Welfare Policy and Research, Bécs."— Előadás másolata:

1 Az egyenlőséggel kapcsolatos attitűdök Lelkes Orsolya European Centre for Social Welfare Policy and Research, Bécs

2 Motiváció Jóléti rendszer Egyéni viselkedés Attitűdök Jóléti rendszer befolyásolja pl. a munkamorált Attitűdök hatással vannak a szavazásra, így végül a (jóléti) intézményi rendszerre

3 Motiváció (2) Az egyenlőtlenségekkel való társadalmi elégedetlenség –alááshatja a politikai rendszer legitimációját A preferenciák hatással vannak a viselkedésre –pl. szavazás, sztrájk, fekete gazdaságban való részvétel „ Optimális” egyenlőtlenség? –egyenlőtlenség csökkenti a jól-létet –segíti a növekést (mainstream közgazdaságtan) –az egyenlőtlenség nem gond, ha a legszegényebbek abszolút helyzete javul (Rawls, „trickle-down” hipotézis)

4 Vázlat 1.Tények –vélemények az egyenlőtlenségről –vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség –vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2.Hipotézis: önérdek 3.Nemi különbségek 4.Összefoglalás

5 Vázlat 1.Tények –vélemények az egyenlőtlenségről –vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség –vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2.Hipotézis: önérdek 3.Nemi különbségek 4.Összefoglalás

6 1. ábra: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket” állítással egyetértők aránya országonként (%) Azoknak az aránya, akik egyetértenek az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket.” Forrás: EES, második és harmadik hullám alapján saját számítás. Referenciaév: 2007, kivéve a Cseh Köztársaság, Görögország, Olaszország és Luxemburg esetében, ahol 2005.

7 Vázlat 1.Tények –vélemények az egyenlőtlenségről –vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség –vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2.Hipotézis: önérdek 3.Nemi különbségek 4.Összefoglalás

8 2. ábra: A jövedelem­egyenlőtlenséggel kapcsolatos attitűdök és az egyenlőtlenség mértéke Attitűd: azoknak az aránya, akik „teljesen egyetértenek” vagy „egyetértenek” az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket.” Forrás: ESS, második és harmadik hullám (2005, 2007) és az Eurostat online statisztikai adatbázisa alapján saját számítás.

9 Gyenge kapcsolat Mérési probléma? –nem: gyenge kapcsolat más egyenlőtlenségi mutató esetén is (kvintilis ráta) Információs probléma? –fiskális illúzió: a kormányzat működési költségeit alábecsülik –nincsenek tisztában az egyéni magatartási hatásokkal Attitűdök és a jövedelem-egyenlőtlenség mértéke

10 Vázlat 1.Tények –vélemények az egyenlőtlenségről –vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség –vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2.Hipotézis: önérdek 3.Nemi különbségek 4.Összefoglalás

11 Információs probléma: az egyenlőség „ára” Az „ingyen ebéd” népszerű, de a támogatottság csökken, ha „ára van” Ezt két felmérés összehasonlításával mutatjuk be 1) World Values Survey A jövedelmeket egyenlőbbéNagyon jövedelmi különbségek szükségesek kellene tenniaz egyéni erőfeszítésre való ösztönzés érdekében 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 2) European Social Survey „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket” Teljesen egyetért, egyetért, egyet is ért meg nem is, nem ért egyet, egyáltalán nem ért egyet

12 3. ábra: A két felmérésben az egyenlőtlenségek csökkentését támogatók aránya, az egyenlőség „árának” megjelenítésével, illetve anélkül ESS: azoknak az aránya, akik „teljesen egyetértenek” vagy „egyetértenek” az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket.” WVS: azoknak az aránya, akik a tízfokozatú skálán 1–4 közötti értéket jelöltek be. 1 – „A jövedelmeket egyenlőbbé kellene tenni.” 10 – „Nagyobb jövedelmi különbségek kellenek, hogy ösztönözzék az egyéni teljesítményt.”

13 Mi magyarázza az „egyenlőtlenség-ellenesség”-et? A jelenlegi rendszerek nem felelnek meg a társadalmi preferenciáknak –intézményi kudarc? Az attitűdöket az egyének referencia csoportjának jövedelme befolyásolja (nem a nemzeti szintű egyenlőtlenség) –mivel hajlamosak vagyunk „felfelé” hasonlítani, így az egyenlőtlenségeket „túl nagy”-nak ítéljük –kultúrális tradíciók (a különbségek fennmaradnak 2. generációs migránsoknál is - Luttmer and Singhal, 2008) Önérdek: –a várható nyertesek nagyobb arányban támogatják az újraelosztást

14 Vázlat 1.Tények –vélemények az egyenlőtlenségről –vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség –vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2.Hipotézis: önérdek 3.Nemi különbségek 4.Összefoglalás

15 4. ábra: Az egyenlőtlenségek csökkentésének támogatottsága jövedelmi csoportok szerint országonként Attitűdök: azoknak az aránya, akik „teljesen egyetértenek” vagy „egyetértenek” az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket.” Forrás: ESS, második és harmadik hullám (2005, 2007) alapján saját számítás.

16 5. ábra: Az egyenlőtlenség­csökkentés támogatottsága foglalkoztatási státusz szerint országonként Attitűdök: azoknak az aránya, akik „teljesen egyetértenek” vagy „egyetértenek” az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket.” Foglalkoztatott: a fizetett munkával rendelkező népesség. Forrás: ESS, második és harmadik hullám (2005, 2007) alapján saját számítás.

17 Vázlat 1.Tények –vélemények az egyenlőtlenségről –vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség –vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2.Hipotézis: önérdek 3.Nemi különbségek 4.Összefoglalás

18 6. ábra: Az egyenlőtlenségcsökkentés támogatottsága nemek szerint országonként Attitűdök: azoknak az aránya, akik „teljesen egyetértenek” vagy „egyetértenek” az állítással: „A kormányzatnak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket.” Forrás: ESS, második és harmadik hullám (2005, 2007) alapján saját számítás.

19 A nemi különbségek magyarázata Nők nagyobb arányban támogatják az újraelosztást Önérdek? – pl. alacsonyabb jövedelem miatt? – nem: a különbség akkor is fennáll, ha sokváltozós modellben a jövedelemkülönbséget kiszűrjük Önzetlenség? Segítő magatartás? – más elemzések is hasonló eredményre jutottak (Tóth 2008, 1074. o) – a nők másként segítenek, mint a férfiak: a nők inkább vállalnak hosszú távú ápolást, a férfiak inkább segítenek ismeretleneknek és avatkoznak be veszélyes helyzetekben (Eagly and Crowley 1986).

20 Vázlat 1.Tények –vélemények az egyenlőtlenségről –vélemények az egyenlőtlenségről és tényleges egyenlőtlenség –vélemények az egyenlőtlenségről: az információs probléma 2.Hipotézis: önérdek 3.Nemi különbségek 4.Összefoglalás

21 Összefoglalás Az egyenlőtlenségek csökkentését a többség támogatja Az egyenlőtlenségek csökkentésének társadalmi támogatottsága nem függ a tényleges jövedelem- egyenlőtlenségek mértékétől (országos szinten) Támogatottság csökken, ha „ára van” Önérdek: szegények inkább támogatják Önzetlenség (?): nők