Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.

Az előadások a következő témára: "Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10."— Előadás másolata:

1 Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.

2 Miről lesz szó? Milyen gyorsan tud növekedni a magyar gazdaság? Miért maradtunk le a regionális versenytársaktól? Mi ebben a szerepe a munkaerő-piaci folyamatoknak?

3 A gazdaság lassulását részben ciklikus, részben tartós tényezők okozzák

4 Potenciális növekedés felbontása termelési tényezők hozzájárulására Potenciális növekedés változása a kilencvenes évek végéhez képest: -tőke hozzájárulás mérséklődik -de technológia-intenzívebb -fokozatosan lassuló foglalkoztatás bővülés

5 A tőkenövekedés lassulása elsősorban a gépberuházások terén tettenérhető

6 A GDP-hez viszonyított beruházási ráta mérséklődése nem egyedülálló a régióban, a szintbeli különbség a gyors növekedés időszakában is fennállt

7 Az alacsonyabb beruházási ráta nem vezet alacsonyabb munka- termelékenységhez (TFP+tőke), a növekedési lemaradásban a foglalkoztatás bővülése lassabb

8 Az export összetétele tükrözi a „technológiai torzítást”, nálunk a legmagasabb a high-tech aránya

9 Miért nem bővül a foglalkoztatás?

10 Létszám-és bérhányad változás 2001-2007 (nemzetgazdasági bérköltségek a GDP százalékában) Forrás: Európai Bizottság Ameco adatbázis. A gyenge foglalkoztatás a régiónál gyorsabb bérhányad növekedéssel járt együtt: kínálati és költségsokkok jelenlétére utal

11 A regionális versenytársakhoz képest relatíve magassá vált a munkaerőköltség, ami a mobil feldolgozóipari vállalatok szempontjából versenyhátrány Forrás OECD, 2006

12 Elsősorban a feldolgozóiparban csökkent a foglalkoztatás (Foglalkoztatás változása 2001 és 2006 között)

13 Milyen strukturális problémák állhatnak a gyors bérköltség-növekedés hátterében? Intézményi merevségek? Állami intervenció? –Adóék –Minimálbér Munkaerő kínálat, strukturális feszültségek?

14 Nem valószínű, hogy a hagyományos intézményi merevségek okoznák a régiótól eltérő bérnövekedési ütemet (OECD Employment Protection Index,2006)

15 Állami intervenció (1): A szociális kiadások szintjéhez képest is magas az adóék Forrás IMF: Fiscal Policy and growth, 2007. A social expenditures tartalmaz minden transzfer jellegű kifitózetést és adókedvezményt

16 Állami intervenció(2): minimálbér A régióban mindenütt csökken az alacsony képzettségűek iránti igény, de nálunk 2002-től trendváltás Az alacsony képzettséget igénylő iparágakban* dolgozók létszáma az 1995. évi százalékában *OECD besorolása szerint

17 A régióban is negatív kapcsolat a minimálbér szintje és a foglalkoztatás változása között. Az időszak végén jelentős konvergencia a minimálbér szintekben Minimálbér az átlagbér százalékában az ipar és szolgáltatások területén valamint a foglalkoztatás változása 2001-2007

18 Kínálat: az EU15-től jelentősen, a régiótól kisebb mértékben elmarad az aktivitás

19 Foglalkoztathatósági vagy transzfer probléma? Nők: Az alacsonyabb aktivitás alacsonyabb munkavállalást is okoz fiatalabb korban Nők aktivitási és foglalkoztatási rátája nálunk és a régióban (NMS10)

20 Foglalkoztathatósági vagy transzfer probléma? Férfiak: Bár az aktivitás nálunk alacsonyabb, mint a régióban, a foglalkoztatásban kisebb különbségek Férfiak aktivitási és foglalkoztatási rátája nálunk és a régióban (NMS10)

21 EU-hoz képest lényegesen kisebb az alacsony végzettségűek foglalkoztathatósága. Régióhoz képest a férfiaknál kedvezőtlenebb a foglalkoztatási helyzet (Foglalkoztatási ráta végzettség és nem szerinti csoportokban) férfi nő

22 Alacsony végzettségű férfiak: a régiónál rosszabb foglalkoztatási arány 40 évtől jelentkezik: rokkantnyugdíj? (Alacsony végzettségű férfiak foglalkoztatása életkor szerinti bontásban )

23 Nők: A régiónál rosszabb foglalkoztatási arány a szülőképes korban: Gyed+gyes? (Alacsony és magas végzettségű nők foglalkoztatása életkor szerinti bontásban) Alacsony végzettségMagas végzettség

24 Összetétel hatás: EU-hoz viszonyítva alacsony a felsőfokú, régióhoz viszonyítva magas az alacsonyan képzettek aránya

25 A technológia intenzív növekedés és képzettségi lemaradás kiugróan magas képzettségi felárat eredményez (Jövedelem a képzettség függvényében az OECD országokban, középfok=100)

26 Problémás területek Munkaerő relatív árának csökkentése: –Adó, minimálbér Aktivitási ráta növelése a jóléti rendszerek átalakításával Alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságának növelése Az eddig járt növekedési pályán szűk keresztmetszetté vált a képzett munkaerő: invesztíció az oktatásba

27 Köszönöm a figyelmet!