Problémák a környezeti adatokkal Hol bujkál az igazság?

Az előadások a következő témára: "Problémák a környezeti adatokkal Hol bujkál az igazság?"— Előadás másolata:

1 Problémák a környezeti adatokkal Hol bujkál az igazság?

2 A környezeti adatokkal kapcsolatos legfőbb gondok: Hiányos adatsorok (történelmi léptékben) Nem azonos mérési, értékelési technikák Az értékelés természetes bizonytalanságai Különböző értékelési szempontok, eltérő nézőpontok Nagyon különböző érdekek (gazdasági, politikai, társadalmi) Hibás értékelések Szándékos hamisítások, félrevezetés

3 Csodálatos statisztikák A szoc. pol. gazd-tól a természeti dolgokig Valós adatokból Kiskunhalas csapadékadatai (1931–2001) és a változás trendje Trendvonalak: 1: 1931–2001, 2: 1971–2001 adatok alapján

4 „Ingoványos” adatok (vagy valaki hazudik) Bálnák ügye (Japán kontra bálnavédők) Olajtartalékok ügye A globális olajtartalékok – ahogy a BP látja

5 Valós adat, de változó értékelési módszer/eszköz/részletesség Erdő definíció Multispektrális felvételek felbontása Ózon (mi az ózonlyuk határa) Átlaghoz való viszonyítás, kategória határok (főként társadalmi adatokban)

6 Valós, de „ügyesen” csoportosított adatok Melyik a legerdősültebb kontinens?

7 Valós, de „ügyesen” csoportosított adatok Melyik a legerdősültebb kontinens?

8 A közvélemény elbizonytalanítása/félrevezetése Valós adatok megkérdőjelezése. A tudós megállapítása sokszor „valószínűsítő”, amit ügyes médiapolitikával ki lehet forgatni. „A mai napig a tudomány képtelen annak megállapítására, milyen szintű üvegházgáz-koncentráció minősülhet veszélyesnek, ennek következtében logikailag lehetetlen megítélni a szükséges intézkedések mértékét”. De mit szóltak volna a katonák a következőkre: „mivel a Vörös Hadsereg szándékát illetően – hogy tudniillik a hidegháború idején meg akarják-e szállni Európát – bizonytalanság uralkodik, felesleges a biztonságot növelő védelmi eszközökre pénzt kiadni.”

9 Tudományosság látszatát felvevő nemzetközi szervezetek Klímatanács, Globális Klímakoalíció (lehetnének/kellenének alternatív szervezetek?) Hamis értékelések, fizetett ellen anyagok A média eszközként felhasználása: Egy részletes felmérés bemutatta, hogy miközben a lektorált, tudományos folyóiratokban a globális felmelegedéssel foglakozó szakcikkek (928-at értékeltek) egyöntetűen bizonyítottnak látták a felmelegedés tényét, addig a négy legbefolyásosabb amerikai napilapban 14 év alatt megjelent 636 cikk több mint fele (53%) megkérdőjelezte azt. (Al Gore alapján)

10 A politika szerepe: A manipulációk mögött sokszor maga az amerikai kormány állt. Egy újságíró talált olyan dokumentumot, ahol a következő célt fogalmazták meg: „el kell érni, hogy a globális felmelegedést ne a tények, hanem az elméletek közé sorolják”. Ennek szellemében cenzúrázták a The New York Times egyik cikkét is: „A felmelegedés a gleccserek fogyását is előidézi, és a sarkvidékeken sietteti a hegycsúcsok hósapkájának elolvadását. A vízhozamok és az árvízviszonyok viszont olyan módon változnak meg, amit egyelőre nem látunk biztosan előre. Jelentősen meg fog változni a lefolyások szezonális eloszlása, aminek komoly hatása lesz azokra a természeti népekre, akiknek a megélhetése a halászattól és a vadászattól függ. Ezeket a változásokat tovább bonyolítja, hogy a csapadékrendszerek is megváltoznak, és a hidrológiai események erőteljesebbé és gyakoribbá válnak. Alapvető fontosságú, hogy a klímaváltozás és a sarkvidéki hidrológia kapcsolatának megértésében a bizonytalanságok csökkenjenek”. (Ettől kezdve elkalandozik a kutatási stratégiától a spekuláció felé – megjegyzéssel törölték az előbbi elemzés lényegi részét.) Az USA megváltozó politikája: államok – központi kormányzat is sokszor eltérően viselkedik.

11 Hazai meggondolatlanságok/szenzácóhajhászás

12 Eltérő nézőpontok következménye A Föld országainak CO 2 kibocsátása 2004-ben Az egy főre jutó CO 2 kibocsátás országonként 2004-ben Mo. sem kivétel

13 A nyilvánosság szerepe (Grean Peace filmek is mutatják) IPCC kontra Klímatanács Bős, Zengő, stb.

14 Ne üljünk fordítva a lóra! CO 2 számláló logikája: Vegye figyelembe a fogyasztást, amikor régi autóját újra cseréli, és takarítson meg kb. 410 kg széndioxid kibocsátást évente. Győződjön meg arról, hogy megfelelő a nyomás a gumiabroncsokban, és ezzel takarítson meg kb. 140 kg széndioxid kibocsátást évente. 110 km/óra sebesség helyett 90 km/óra sebességgel közlekedjen az út 10 %- án, és takarítson meg 55 kg széndioxid kibocsátást évente. Hagyjon ki évente egy rövid távú oda-vissza repülőutat, és kb. 360 kg széndioxid kibocsátást takarít meg évente. Hagyjon ki évente egy hosszú távú oda-vissza repülőutat, és kb. 4.000 kg széndioxid kibocsátást takarít meg évente. Csökkentse otthonának hőmérsékletét akár csak egy fokkal, és takarítson meg akár 300 kg szén-dioxid-kibocsátást háztartásonként és évente. Nyáron, amikor nincs otthon, kapcsolja ki a légkondicionálót minden nap 4 órára, és takarítson meg kb. 300 kg szén-dioxid-kibocsátást évente. „Mari néni” a télen alig fűtött lakásában, már nem tudja csökkenteni a hőmérsékletet, soha nem használ légkondicionálót, nem közlekedik gépkocsival sem, nemhogy repülővel – mégis kevesebb káros hatást fejt ki környezetünkre, mint aki valamelyik fenti ponthoz kapcsolódó tevékenységét racionalizálja.

15 Mire készüljünk? Földünk „túlhasználata” (talán már tény) Meg nem újuló energia / víz / élelem hiánya és a vele együtt tapasztalható egyenlőtlenségek a világban (van-e békés megoldás?) Tipikus emberi hozzáállás: vagy megkérdőjelezik a tényeket, elkendőznek, ködösítenek, vagy lebecsülik azokat, mondván addig nem kell aggódni, amíg a vizsgálatok kétséget kizáróan bebizonyítják a túlhasználatot, vagy megpróbálják a problémákat másra tolni (ennek elég sok fajta megoldása lehet: a magasabb gyárkémény messzebbre viszi a szennyezést taktikától a katonai erő bevetése a szűkösebb erőforrásokhoz való hozzájutásért). Esetleg még egy „csoda” környezeti ideológia – Gaia hiotézisre alapozva

16 Az emberiségben megvan a szellemi lehetőség a megoldásokra. Kérdések: Van-e egységes akarat? Van-e idő kivárni amíg ez megvalósul? Hogyan kezelhető az újabb hidegháború? Vallási szélsőségek és terrorizmus hogyan tartható kordában? Kedvező válaszok esetén is: Gazdaság – társadalom – környezet egyensúlya