Az informatika szerepe a XXI.század múzeumaiban

Az előadások a következő témára: "Az informatika szerepe a XXI.század múzeumaiban"— Előadás másolata:

1 Az informatika szerepe a XXI.század múzeumaiban
Samu Imre MuseumSys – PELLA Informatika Kft.

2 Múzeumi feladatok Gyűjtemények kezelése, gyarapítása, nyilvántartása
Adatok ellenőrzése Adattisztítás Tudományos kutatás Kiállítás szervezés

3 Felhasználók Múzeológus Kutatók Látogatók Hivatásos Amatőr
E gy múzeum tevékenységének, munkájának csak kisebb – és a kutatók szemszögébõl talán nem is a legfontosabb – részét alkotja az, ami miatt a nagyközönség az intézménybe látogat, vagyis a kiállítások rendezése. Számos kutató vagy muzeológus számára az elsõdleges feladat mindig is a gyûjtemény megõrzése, gyarapítása, kezelése és nyilvántartása, valamint a gyûjtött anyagokon végzett tudományos munka lesz. Ez a három terület – vagyis a gyûjtemények kezelése, a tudományos kutatás és a kiállításszervezés – ma már ugyanolyan jól támogatható informatikai eszközökkel és technológiákkal, mint a múzeumok tevékenységének negyedik eleme, amely magának az intézménynek mint szervezetnek a mûködtetését jelenti. Leltár papíron és gépen Magától értetõdõ és jogszabályokban is rögzített kötelessége minden múzeumnak a gyûjtemény pontos nyilvántartása. Ennek sokáig egyedüliként alkalmazott eszközei a leltárkönyvek, leírókartonok voltak, ez utóbbiakon a kötelezõen elõírt (a tárgy megnevezése, leltári száma, méret, anyag, technika, egyebek, no és egy fénykép a tárgyról) és a szabadon választhatóan kitöltendõ adatokkal, amelyeket általában a praktikum diktált a gyûjtemények kezelõinek (például bibliográfiai adatok). E leltárok digitalizálása nem új keletû dolog: a gyûjtemények darabjairól már régóta készítenek a világban és Magyarországon is szûkebb vagy bõvebb digitális adatbázisokat – mondja Vásárhelyi Tamás biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) fõigazgató-helyettese. Ezek azonban nemegyszer magánszorgalomból jöttek létre, és felhasználásuk is esetleges volt: az informatika iránt fogékonyabb munkatársak alkalmazták saját céljaikra. A technológia fejlõdésével aztán mind kifinomultabbak lettek az adatbázisok, és mind több célra váltak alkalmassá, megkapva a hivatalos „áldást” is. Magyarországon például az országos hatáskörû múzeumokat felügyelõ Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) készíttetett egy olyan szoftvert, amely kiválthatja a hivatalos leltárkönyveket is. Egy ilyen szoftvernek értelemszerûen meglehetõsen rugalmasnak kell lennie, mert más adatokat visz fel az általa gyûjtött tárgyakról a Néprajzi Múzeum, mint az állatairól és növényeirõl a Természettudományi Múzeum. „Ugyanakkor meglepõen sok a párhuzamosság és hasonlóság is – hívja fel a figyelmet Vásárhelyi Tamás –: ami a néprajzosoknál mondjuk a származási hely, azt nálunk gyûjtõhelynek hívják, de mind a kettõhöz szükség van egy igen széles körû településjegyzékre, amelyben keresni is lehet.” Csáki Zoltán, a múzeumi informatikai rendszereket is fejlesztõ C.Enter Kft. ügyvezetõ igazgatója szerint egyelõre azonban több tényezõ is hátráltatja a digitális nyilvántartások szélesebb körû elterjedését. Az egyik a pénzhiány: az adatok felvitele, ha külsõs féllel csináltatják meg, pénzbe kerül. A másik talán a kutatói érdektelenség: egyes múzeumok munkatársainak vagy kedvük vagy idejük nincs arra, hogy feltöltsék és gondozzák a digitális nyilvántartást, másrészt pedig õk kiválóan eligazodnak a gyûjteményben. Integrált rendszerben A minisztérium által minden múzeum számára elérhetõvé tett szoftver nagyon hasznos, ám csak alapvetõ funkciókat tá-

4 Tartalom előkészítés

5 Tartalom előkészítés Digitalizálás Adatbázis import Speciális anyagok
Szövegfelismerés Adatbázis import Speciális anyagok Fénykép kollekciók Régészeti anyagok Cellulóz filmek Kerámia, üveg és kő tárgyak Fém - Fa anyagú tárgyak Papír alapú anyagok Textil anyagok

6 Katalogizálás gyűjtemények kezelése
Dokumentum típusok Videók Képek Dokumentumok Egyéb digitális anyagok 3D állományok Publikációk Kiegészítő információk rögzítése (metatadatok) Dublin Core Szerzői jogok Egyéb releváns információk

7 Katalogizálás gyűjtemények kezelése (2)
Kapcsolatok a gyűjteményi anyagok között ( Hiperlinkek ) Hozzáférhetőség szabályozása Anyagok tisztítása, minősítése - osztályozása, csoportba rendezése

8 Kutatói támogatás Keresések Visszajelzések a felhasználóktól
Vendégkönyv Látogatói "bejárási útvonal" Legjobban/legkevésbé érdeklődésre tartott

9 Elkészült gyűjtemények publikálása
Kiállítói pultra Internetre CD/DVD –re Más adattárakba Hagyományos médiára (papír katalógus)

10 Kiállítási felületek

11 Kiállítási felületek Érintőképernyős Vetítőfelületek Internet
2 Dimenziós reprodukciók 3 Dimenziós reprodukciók Vetítőfelületek Internet Múzeumi tartalom ( rendszeresen frissülő ) Közösségépítés Vendégkönyv Fórum Hírlevél Webbolt ( internetes kereskedelem ) Fontos információk Nyelvi támogatás

12 Kiállítási felületek Fogyatékossággal élők segítése
Vakok Gyengénlátók Színvakok Hallássérültek Mozgássérültek Értelmi fogyatékosok Gyerekeknek szóló tartalom Interaktív játékok

13 Internet - web Elérhető - hozzáférhető Web Szociális Web
Anyagok minősége - hálózati keresztmetszet Tartalom és a megjelenítés különválasztása Szociális Web Blog, Podcast, YouTube ( Videmegosztás) Marketing Pártolói tagok szervezése Oktató - Tanító Web Bővíthető - Kiterjeszthető Web Internet -web Museums and the Web 2006, Selected Papers from an international conference Edited by Jennifer Trant and David Bearman . Pittsburgh: Archives & Museum Informatics, 2006. Contents Introduction David Bearman and Jennifer Trant, p. 3 Once and Future Web Ten Years On: Hopes, Fears, Predictions and Gambles for UK Museums On-line Jemima Rellie, Tate, UK 13 In Search Of The Ubiquitous Museum: Reflections Of Ten Years Of Museums And The Web Kevin Sumption, The Powerhouse Museum, Australia 25 Accessible Web Universal Design of Computer Interactives for Museum Exhibitions Christine Reich, Museum of Science, Boston, USA 37 Squaring the Triangle: The Implications of Broadband for Access, Diversity and Accessibility in Museum Web Design Stephen Brown and David Gerrard, Knowledge Media Design, De Montfort University, UK 47 Viewing The Viewer: Remote Usability Testing Phyllis Hecht, National Gallery of Art, USA 59 Page Turning: Revealing The Interface Issues Of On-Line Document Viewing Karen Elinich, The Franklin Institute Science Museum and Paul Sparks, Pepperdine University, USA 67 Sociable Web ‘Artcasting’ at SFMOMA: First-Year Lessons, Future Challenges for Museum Podcasters Peter Samis and Stephanie Pau, San FranciscoMuseum of Modern Art (SFMOMA), USA 79 Steve.museum: An Ongoing Experiment in Social Tagging, Folksonomy, and Museums Susan Chun, The Metropolitan Museum of Art, Rich Cherry, Guggenheim Museum, Doug Hiwiller, The Cleveland Museum of Art, USA, Jennifer Trant, Archives & Museum Informatics, Canada, and Bruce Wyman, Denver Art Museum, USA 93 All Weblogs Are Not Created Equal: Analyzing What Works Daniel Mosquin, University of British Columbia Botanical Garden and Centre for Plant Research, Canada 109 Buzz and Viral Marketing as a PR Tool for Museums: A Dutch Case Study Marthe de Vet, Royal Picture Gallery Mauritshuis, The Netherlands 119 Learning Web A Multiplicity Of Voices: Encouraging And Developing On-Line Collaborative Projects For Schools Nadia Arbach, The National Archives, UK 131 3D for Cultural Heritage and Education:Evaluating the Impact Nicoletta Di Blas and Caterina Poggi,HOC-DEI, Politecnico di Milano, Italy 141 Interactive Educational Storytelling: The Use of Virtual Characters to GenerateTeachable Moments Juan Leon and Matthew Fisher, Night Kitchen Interactive, USA 151 Connecting Beyond the Field Trip: The On-line Wonder Wall Norman Lownds and Carrie Heeter, Michigan State University, USA 163 Extensible Web MEDINA Three Years Later: Towards “Enterprise Frameworks” For Cultural Tourism Web Applications Franca Garzotto, HOC- Hypermedia Open Center, Department of Electronics and Information, Politecnico di Milano, Italy 173 The Inside Out Web Museum Jon Pratty, 24 Hour Museum, UK 185 Community Sites & Emerging Sociable Technologies Kevin von Appen, Ontario Science Centre, Canada, Bryan Kennedy, Science Museum of Minnesota, and Jim Spadaccini, Ideum, USA 197 Using Open Source Software to Facilitate Collaboration Among Artists, Exhibitors and Patrons Michael Knapp, GreenRiver.org and Ellis Neder, Sway Design, USA 207 About the Authors Authors’ Biographies 217 Index Index to Authors, Institutions and Keywords 227

14 Új technológiák GPS RFID Holografika Virtuális valóság
Tartalom alkotás Blog WikiPedia Adat és szövegbányászat Szemantikus Web - Ontológia - Topic Map-ek

15 Tématérképek ( Topic maps )
Adatok és információk hálózata , tudás modellezési forma Főbb alapegységei tudás Témák (Topics) Tárgyak – objektumok kifejezése Édesanyja Kapitánya Asszociációk (Associations) Több téma közötti kapcsolat Előfordulások (Occurrences) Olyan információ források, melyek kapcsolatban állnak az adott témával Esze Tamás Meghalt II. Rákócczi Ferenc Zrínyi Ilona Rodostó Információ

16 WikiPédia és a Múzeumok

17 WikiPédia és a Múzeumok

18 Kapcsolódás NAVA - Nemzeti Audióvizuális Archivum – www.nava.hu
NDA - Nemzeti Digitális Adattár – Más múzeumok Múzeumi portálok ….

19 Köszönöm a figyelmet! További információ e-mail : samui@pella.hu
web : A képek forássai: WikiPédia ( )

20 Metaadatok - Dublin Core
15 alapelem – ami ahhoz szükséges, hogy valamit leírhassunk Tartalom Intellektuális jogok Megjelenés Cím Téma Leírás Típus Forrás Kapcsolat Tér-idő vonatkozás Létrehozó Közreműködő Kiadó Jogok Dátum Formátum Azonosító Nyelv