Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens

Az előadások a következő témára: "Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens
OHT II Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens XX Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely, május

2 AZ OHT-I VÉGREHAJTÁSA

3 A képződő hulladékmennyiség alakulása …
(Forrás: KvVM, KSH) Megnevezés 2000 2004 2005 2006 2007 2008 Hulladék mennyiség*, ezer tonna/év 40 000 30 045 28 558 26 607 25 858 22.647 Hulladék mennyiség alakulása, % az előző évhez képest 90,4 93,9 95,1 93,2 97,2 87,6 GDP alakulása, % az előző évhez képest 104,9 103,5 104,0 101,0 100,6 *Szennyvíziszap nélkül A keletkező hulladék mennyisége óta jelentősen, mintegy 35%-kal csökkent, elsősorban a termelési hulladék képződés visszaesésének köszönhetően. E csökkenés jelentőségét tovább hangsúlyozza, hogy ugyanebben az időszakban a GDP éves értéke csaknem duplájára, 13 345,3 milliárd Ft-ról 25 408,1 milliárd Ft-ra nőtt (190%). Így az 1000 Ft bruttó hazai termék előállításra jutó 3 kg hulladék mennyiség 2007-re 1,02 kg-ra csökkent. A GDP-vel való összevetés csak bizonyos gazdasági szektorokban jogos A hulladék mennyisége egyértelműen csökken Vajon ez mennyire az aktív megelőzés eredménye? IS….. IS…..

4 A keletkezett hulladékok megoszlása …
(Forrás: KvVM-HIR) (ezer tonna) Megnevezés 2000 2004 2005 2006 2007 2008 Települési szilárd hulladék 4 552 4 592 4 646 4 711 4 594 4.553 Települési folyékony hulladék 5 500 4 569 4 939 4 514 4 165 3.925 Veszélyes hulladék 3 393 970 1 203 1 367 1 082 715 Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék 5 000 6 215 4 857 3 940 4 858 1.188 Ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladék 16 455 9 639 8 784 8 079 7 489 7.386 Építési-bontási hulladék 5 100 4 060 4 129 3 996 3 670 4.882 Hulladék mennyiség összesen* 40 000 30 045 28 558 26 607 25 858 22.647 A nagy hulladéktermelő ágazatok (pl. bányászat, kohászat) leépülése, a korszerű termelési módszerekre, új technológiák alkalmazására való átállás, a kisebb anyagigényű, nagyobb szakértelmet igénylő ágazatok fejlesztése (elektronika, gépjárműipar) lehetővé tette az ipari termelésből származó hulladék képződésének csökkentését. A hulladékszegény technológiák alkalmazásának, a gyártási maradékok visszaforgatásának ösztönzése azonban nem volt kielégítő mértékű, így itt az eredmények szerények. Az építési-bontási hulladék mennyiségének csökkenése elsősorban az építőipari beruházások visszaesésének köszönhető. Egyes esetekben megtörtént a veszélyes anyagok (pl. toxikus nehézfémek) felhasználásának korlátozása, amely hozzájárult a veszélyes hulladékok mennyiségének csökkenéséhez. A évi veszélyes hulladék mennyiség visszaesésének nagy része azonban az Európai Hulladék Jegyzék átvételéből következik, mivel az akkor közel 2 millió tonna timföldgyártási vörösiszap az uniós besorolás szerint nem minősül veszélyes hulladéknak. Így a képződő vörösiszap mennyisége 2004-től az ipari nem-veszélyes hulladékok között jelenik meg. Ugyanakkor az utóbbi években a nagy kármentesítési projektek előrehaladásával évente ezer tonna kitermelt szennyezett talaj veszélyes hulladékként történő kezeléséről kell gondoskodni, ezek megjelennek a képződött mennyiségben. A települési szilárd hulladék mennyisége között kismértékben emelkedett. Ennek hátterében a fogyasztói szokások általában kedvezőtlen változása, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatás bővülése (a közszolgáltatás kötelezővé tétele, a begyűjtésbe bevont lakások számának növekedése, üdülőterületekre történő kiterjesztés) áll. Lépések történtek a többször használható csomagolások alkalmazásának ösztönzésére, jogszabályok segítik a betétdíjas termékek forgalmazását. Mindezek ellenére a betétdíjas forgalmazás jelentősen visszaesett. A települési folyékony hulladékok mennyiségének gyakorlatilag folyamatos csökkenése a szennyvízelvezetési és tisztítási program előrehaladásának és a takarékosabb ivóvíz-felhasználásnak együttesen köszönhető. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok mennyisége az évek során alig változott, 2007-től viszont a trágya, az állati és növényi melléktermékek közül már csak a ténylegesen hulladékként kezelt mennyiségek jelentkeznek. Az adatok már egyértelműen nem tartalmazzák a hazai hulladékgazdálkodási statisztika múlt századi gyakorlata szerint a keletkező hulladékmennyiségbe beszámított, a biológiai körforgásba megközelítőleg teljes egészében visszakerülő mező- és erdőgazdasági maradványok (melléktermékek) mennyiségét (biomassza címszó alatt). Ezt az évi, megközelítőleg 30 millió tonna mennyiséget az OHT-I. is említette, és jelen beszámolóban is kitérünk ennek melléktermékként történő felhasználási kérdéseire. Termelési volumen csökkenés, szerkezet átalakítás Melléktermékké minősítés, trágya, hígtrágya Az építkezések intenzitásával arányosan változott A csatornázottság növekedésével egyértelműen csökken Veszélyes anyagok korlátozása, átsorolások *Szennyvíziszap nélkül EU: csomagolás, szabad piac

5 A hulladékkezelés alakulása …
(Forrás: KvVM-HIR) Megnevezés  2000 2004 2005 2006 2007 2008 ezer tonna % Hulladék mennyiség* 40.000 30.045 28.558 26.607 25.858 22.647 Anyagában hasznosítás 10.190 25,5 9.087 30,2 7.832 27,4 6.698 25,2 5.341 20,7 6.142 27,1 Energetikai hasznosítás 800 2,0 911 3,0 1.271 4,5 1.627 6,1 1.355 5,2 765 3,4 Égetés 190 0,5 170 0,6 53 0,2 101 0,4 78 0,3 65 Lerakás 21.175 52,9 17.416 58,0 13.603 47,6 13.594 51,1 11.326 43,8 9.563 42,2 Egyéb 7.645 19,1 2.461 8,2 5.799 20,3 4.587 17,2 7.759 30,0 6.112 27,0 Bíztató, hogy összességében a lerakási arány 45% alá csökkent, de az OHT-I. azon célkitűzése, amely szerint a keletkező hulladék mintegy felének anyagában történő hasznosítása vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, az említett „egyéb” kezelési módok igen magas aránya miatt nem teljesült. Általánosan elmondható, hogy hiányzott a környezettudatos szemlélet a primer nyersanyagok kitermelésének védelmében, nem rendelkezünk kellő technológiai kapacitásokkal az anyagában történő hasznosításhoz, és nincs olyan ösztönző hatás (gazdasági szabályozás), ami a lerakási szándékot csökkentené. A lerakás terén figyelemfelkeltő, hogy a települési szilárd hulladéknak még mindig közel háromnegyed része (73,4%-a) hulladéklerakókba került, és még 2007-ben is előfordult a települési folyékony hulladék lerakóba történő beszállítása. Szintén igen kedvezőtlen az építési-bontási hulladékok közel 55%-ot meghaladó lerakási aránya, bár a 2004-es 90%-hoz képest a változás így is jelentős elmozdulást mutat a hasznosítás irányába. A veszélyes hulladék kezelésének adatai kapcsán megjegyzendő, hogy a közötti lerakási, illetve az egyéb kezelési mennyiségek tartalmazzák az évente mintegy ezer tonna, kármentesítésből származó veszélyes hulladékok mennyiségét is. *Szennyvíziszap nélkül A termikus hasznosítás 3%-kal csökkent között közel 10%-kal csökkent Nem értük el az 50%-ot Növelte: termékdíjas hulladékáramok és az ÉBH Egyéb: állati hulladékok, TFH mg-i hasznosítása megszűnt HUHA rekonstrukció, csökkenő együttégetés Elsősorban az Egyéb kategória miatt

6 Ami eredmény – és ez nem kevés…
Megszületett csaknem 35 hulladékos jogszabály Folyamatosan tisztázódik, mi a hulladék és mi nem A kezelendő hulladékok mennyisége csökkent, a termelők rákényszerültek az anyag- és energiatakarékos termelésre Lassan megszűnik az „Egyéb” kezelési kategória, minden kezelést be lehet sorolni hasznosítás – ártalmatlanítás alá Kialakultak a nem lakossági szelektív begyűjtő rendszerek Az egyes anyagáramoknál kitűzött hasznosítási célok teljesültek Kialakult a közszolgáltatás és a TSZH rendezett begyűjtése Megtörtént a korszerűtlen TSZH lerakók bezárása, újak építése Elindult a lerakott biológiailag lebomló hulladék eltérítése a lerakótól A TFH mennyisége csökkent, begyűjtése megszervezett Beindult a lakossági szelektív gyűjtés A szemléletformálás területén is folyamatos a javulás, a hulladék probléma a közfigyelem tárgya

7 Amit nem sikerült teljesíteni …
A lerakási arány 50% alá csökkenjen Az újraföldolgozás (anyagában hasznosítás) elérje el a 40%-ot A települési szilárd hulladék hasznosítás 40% helyett 24% A települési szilárd hulladék lerakás 60% alá csökkenjen Finanszírozási problémák Okok: Olcsó lerakás HUHA felújítása Késve megvalósuló komplex TSZH projektek Szegényes szelektív gyűjtési infrastruktúra Lassan beinduló lakossági szelektív gyűjtés A finanszírozás módja többször átalakult között Környezeti szemlélet és ismeretek hiánya – nem volt rá elég finanszírozási forrás

8 AZ OHT-II TERVEZET 2009 (?) -2014

9 A késedelem okai … Az új Hulladék keretirányelv (2008/98/EK) megjelenése végén 2010. végére új hulladékgazdálkodási törvény lesz Az OHT II-nek az új törvény teremti meg majd a jogi alapjait (pl. megelőzés) NKP III. elfogadása végén Új tartalom és forma keresése Az OHT-I inkább stratégiai dokumentum volt, az OHT II inkább terv Az OHT I-et nehezen lehetett kiértékelni Sokkal konkrétabb célokat és intézkedéseket kell megfogalmazni A finanszírozásra sokkal konkrétabb útmutatást kell adni

10 Teljesen más szerkezet …
A Hulladékgazdálkodás általános helyzete és átfogó céljai A jelenlegi helyzet bemutatása, előrejelzések Célkitűzések (külön mellékletben ellenőrzési listával 2. melléklet) Eszközrendszer Költség és finanszírozási terv (kevés költségvetési forrás, alapvetően a nemzeti fejlesztési tervre építve) Megelőzési program Hasznosítási program felelősökkel Ártalmatlanítási program Hulladékáramok szerinti lebontás Intézkedési terv (ellenőrzési lista szerűen bemutatva 3. melléklet) Eszközönként Hulladékonként Programonként Határidőkkel Finanszírozási források hozzárendelésével

11 MEGELŐZÉSI PROGRAM Az Unió a tagállamokra bízza

12 A három alap pillér … Termelés, gyártás Termékpolitika
Fogyasztói szokások

13 Megelőzési programok …
Nemzeti és ágazati stratégia kidolgozása 2011 végéig Prioritások, intézkedések, gazdaságpolitikai eszközök Ágazati megelőzési programok 2012 végéig Ipar, energia szektor, bányászat, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés: stratégia, majd program Számszerűsített célkitűzések hulladékfajtákra lebontva Gazdasági szabályozók, támogatások Nyomon követés: indikátorok, beszámolók Meg kell jelennie az ágazati szabályokban Egyedi megelőzési programok 2012 végéig Tervezési segédlet kidolgozása Az egyedi hulladékgazdálkodási tervek része Oktatás, szemléletformálás Ellenőrzés, szankciók Nemzeti megelőzési program 2013 végéig

14 HASZNOSÍTÁSI PROGRAM A célok időarányos teljesítése

15 Újrafeldolgozó társadalom …
Olyan gyűjtőrendszer, amely a lehető leghomogénebb, tiszta hulladékot eredményezi Olyan hasznosításra előkészítő technológiák, amelyek folyamatosan kiváló minőségű másodnyersanyagot állítanak elő Olyan szabványok és tanúsító rendszerek, amelyek garantálják, hogy az így előállított másodnyersanyag megfelel mind a termékre vonatkozó műszaki, mind a környezetvédelmi előírásoknak Olyan piaci környezet, amelyben ezek a másodnyersanyagok értékesíthetőek Olyan gyűjtő-előkészítő-újrafeldolgozó kapacitások, amelyen keresztül az anyag folyamatosan képes áramolni

16 Kötelezettségek ... 50%-os újrafeldolgozási cél a lakossági papír, üveg, fém, műanyagra 2020-ig Kötelező szelektív gyűjtési rendszer kiépítése lakossági papír, üveg, fém, műanyagra 2015-ig 70%-os újrafeldolgozás nemveszélyes építési-bontási hulladékra 2020-ig Szelektív bontás és az építőanyag minősítési rendszer megteremtése Kezelő hálózat országos (nemzetközi regionális) rendszerének kialakítása Hulladékgazdálkodási tervezés súlyának erősítése Társadalmi részvétel és nyilvánosság biztosítása

17 ÁRTALMATLANÍTÁSI PROGRAM
Környezetbiztonság, egészségvédelem

18 Alapfeltételek … Szükséges kapacitás biztosítása, de csak annyi
Átmeneti kapacitások biztosítása Azbeszt, történelmi növényvédő szer hulladékok, Hg, PCB TSZH lerakók kapacitásának védelme Építési-bontási hulladékok kitiltása Gazdálkodói nem TSZH összetételű hulladékok kitiltása v. járulék Veszélyes összetevők mennyiségének korlátozása (szankciók) Biológiailag lebomló összetevők szigorúbb ellenőrzése Inert lerakás Nem prioritás a lerakók létrehozása, de bizonyos területi lefedettséget biztosítani kell Égetés Lehetőleg energiatermeléssel

19 ELLENŐRZÉS Többet kevesebből

20 Új irányok … Kötelezettek adatszolgáltatása, bevallások
Csökkenő adminisztráció a kötelezetteknél Elektronikus rendszerek elterjedése Hatóságok közötti adatcsere, informatikai rendszerek összekötése Hatékonyabb munka felügyelőségeknél Informatikai kereszt-ellenőrzésekkel könnyebben kiszűrhetők a szabálytalanságok Tervezett területi ellenőrzések Tevékenység (objektum) környezeti kockázata alapján Kötelezett magatartása alapján Összehangolt hatósági ellenőrzések együttműködés, koordináció Illegális tevékenységek felderítése Összehangolt hatósági akciók (Zöld kommandó) Nyomozási, intézkedési és utólagos bizonyítási jogköröket biztosítani kell EU: környezetvédelmi bűncselekmények irányelv december

21 FINANSZÍROZÁS Hatékony pénzfelhasználás

22 Az OHT II finanszírozása …
A jövőben a forrásokat a megelőzésre, és a hasznosítás intenzifikálására kell összpontosítani zöld ipar Kiegészítő beruházásokkal fejleszteni szükséges a meglévő komplex TSZH rendszereket Ezért az OHT II-ben foglaltaknak a nemzeti és területi fejlesztési tervek támogatási rendszerébe szervesen be kell integrálódnia Az OHT-II-t elfogadó Országgyűlési határozat lehet a záloga annak, hogy a hulladékgazdálkodási tervben megjelölt célok a nemzeti fejlesztési tervekben is prioritást kapnak A javasolt intézkedésekhez meg kell találni a megfelelő operatív programot, ha nincs ilyen, az akciótervek kidolgozásánál a megfelelő módosításokra javaslatot kell tenni Ez minden ágazat feladata és felelőssége A megelőzésre tekintettel nem csak a „hulladékos” programokat kell fölhasználni

23 A TSZH irányszámai 2014-ig …
(et) 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Szerves hasznosítás 205 317 350 360 375 390 Újrafeldolgozás 543 579 625 680 710 739 Minimálisan feldolgozandó lakossági papír, műanyag, fém, üveg 131 150 198 260 313 357 Minimálisan feldolgozandó lakossági papír, műanyag, fém, üveg újrafeldolgozás % 13 15 20 26 31 35 Egyéb hasznosítás* 431 438 525 648 Összes hasznosítás 1 179 1 334 1 500 1 688 1 733 1 777 MBH veszteség** 46 55 120 Lerakás*** 3247 3038 2793 2510 2511 Lerakás % 72 68 63 56 Szerves lerakás 1 303 1 175 1 065 931 913 899 * vegyes hulladék égetése+mechanikai-biológiai kezelés után képződő nagy fűtőértékű frakció hasznosítása ** a mechanikai-biológiai kezelés során eltávozó víz és gáz veszteség *** vegyes hulladék és mechanikai-biológiai kezeléssel stabilizált frakció lerakása

24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!