A Egyház és a liberalizmus

Az előadások a következő témára: "A Egyház és a liberalizmus"— Előadás másolata:

1 A Egyház és a liberalizmus
Mennyire ismeri fel a pápaság a liberalizmus?

2 Célkitűzés: USA Minta az USA alkotmánya:
Egyház és állam független egymástól

3 Európa a XIX. században Egy nem keresztény társadalom Egyház és állam szétválasztása Szétválasztás elmélete más Világi + politikai + polgári Lelki + vallásos + természetfeletti cél: a polgári közösség Vallás: egyéni kapcsolat Istennel

4 Liberális doktrína (Jemolo)
„az állampolgár a bölcsőtől a sírig egyszer sem találhatja magát szembe egy olyan állammal, amely számon kéri tőle vallási hovatartozását […] A jogalkotás és a jogalkalmazás […] soha nem szolgálhat arra, hogy az állam rendjében érvényt szerezzen az egyházi hatóság parancsainak, tiltásainak vagy büntető szankcióinak”

5 „A történelemben először a francia forradalom vezetett a keresztény Európától a közélet teljes laicizálásához […] A forradalom után az emberiség megszokta, hogy társadalmi és politikai életét az egyház beavatkozása nélkül élje, vagyis anélkül, hogy az egyház traszcendens hatalmához és annak képviselőihez folyamodjon. Eddig ugyanis a gyermekek születése és nevelésük, a házasságkötés, a halál, a közösségi élet megszervezése, a politikai hatalom létrehozása és működtetése: mindezek együtt valóban a vallás, éspedig a felekezeti, papi, hierarchikus vallás jegyében történtek. A vallás államügy volt […] A forradalom Nagy Konstantin óta először valósította meg az egyház és az állam teljes, mindenre kiterjedő szétválasztását” Salvatorelli

6 IX. Piusz pápa 1864 „Az ideális társadalmi rend és a polgári haladás igénye, hogy a vallás figyelmen kívül hagyásával szervezzék meg és kormányozzák az emberi társadalmat, mintha nem is létezne vallás, vagy legalábbis anélkül, hogy bármiféle különbséget is tenne az igaz és a hamis vallások között”. Következésképpen „az ideális polgári társadalom az, amelyben a hatóságnak nincsen semmi hatalma állami törvények alapján büntetni azt, aki megsérti a katolikus vallást, hacsak ezt a köz békéje meg nem követeli”

7 IX. Piusz kora Az állam sem adhat speciális kiváltságot az egyháznak, mert ez a katolikus egyház állami elismerését jelentené, annak az alapelvnek a megsértését, amely bármely vallású állampolgárt egyenlőnek tekint. Ugyanezen oknál fogva, „az ellentmondás miatt, ami ezt nem teszi lehetővé”, összeegyeztethetetlen az állam és egyház szétválasztásával egy konkordátumon alapuló kormányzás is.

8 1, A társadalom és a HATALOM PUSZTÁN EMBERI MEGEGYEZÉSEN ALAPULÓ EREDETE
A társadalom és a hatalom az emberek szabad megegyezéséből áll Hallgatólagosan konszenzusból születik A hatalom birtokosainak csak olyan jogaik vannak, amelyeket az emberek rájuk ruháznak A hatalom elvesztette különleges szakrális jellegét A forradalom pedig megengedett

9 2. A politikai egység a politikai érdekek azonosságán alapszik.
Már nincsen értelme a felekezeti alapon történő állami és politikai diszkriminációnak, és – az antiszemitizmus rövid és átmeneti felelevenedése ellenére – mind a zsidók, mind a protestánsok, és ugyanígy a protestáns országokban a katolikusok, a heves ellenállás ellenére előbb vagy utóbb megszerzik a politikai és állampolgári jogok összességét.

10 Politikai egység Az alapelv két egymásnak megfelelő jelenséget tartalmaz: egyrészről a katolikusok, más részről pedig a protestánsok és a zsidók emancipációját. Politikai és állampolgári jogok összessége (Code Napoleon) Jogegyenlőség Kivétel Skandinávia: csak protestáns lehet XX.

11 Összegzés A Szentszék a 19. század folyamán a szétválasztás elvének megerősödése ellen küzdött IX. Piusz hű maradt a katolikus állam elvéhez, amely felekezet szerint különbözteti meg az állampolgárokat IX. Piusz írt levelet Ferenc Józsefnek 1861: az egyenlőség megerősödése ellen cél: a katolikus államvallás

12 Nagy-Britannia A katolikusoknak csak 1791-ben adnak először istentiszteleti szabadságot 1808 a teljes egyenjogúság O’Connell ír katolikus(1828) megtagadta az esküt IV. György (1829) elismerte a katolikusok széleskörű jogi egyenlőségét A teljes jogi egyenlőség 1927

13 Poroszország, Ausztria,
Nem követik az angol példát, az ellenkező elv maradt fenn Porosz állam = protestáns állam Pl. vegyes házasságokban születetteknél Ennek a küzdelemnek 1837-ben a kölni érsek letartóztatása , mert hű maradt VIII. Piusz elveihez

14 Oroszország Az ember csak akkor orosz, ha ortodox
Nehézség a katolikus lengyel részeken volt Egy orosz nem kapcsolódhatott egy Róma által elismert rítushoz (1875) orosz- lengyel határon a papságot arra kényszerítették, hogy szakadjon el Rómától Ez rutén, 70 pap és 600 laikus életébe esett

15 Örmények Két csoport : egy Rómától független és Rómához hű
Eredmény: több millió örmény mártír

16 Alapelv A liberális alapelveket a latin államok alkalmazták – még a többiben a felekezeti álláspont maradtak Probléma etnikai nyelvi és nem vallási A Szentszék védte a kisebbségek jogait, de igyekezett különbséget tenni a nacionalizmus és a vallás között

17 Az államvallás megszűnt
A vallás kizárólagosan individuális Egy adott vallás igazságainak megítélése is A társadalom nem tehet különbséget és nem is kell különbséget tennie igazság és tévedés között, ezért minden vallásfelekezetnek egyenlő jogokat kell elismerni ( IX. Piusz)

18 A polgári törvények nem veszik figyelembe az egyházjogot
Az állam nem ismeri el az egyházi törvényeket Az ünnepnapok elismeréséhez szükséges az állam támogatása Piemont (Siccardi tv 1850) eltörölték a vallási ünnepek elhagyása miatti büntetést Polgári válás bevezetése 1852 Szárd (pedig Code N felbonthatatlanságot tekintette alapelvnek) Sajtószabadság elismerése: az egyházi cenzúra megszüntetése

19 Az egyház által irányított
Az anyakönyvek bevezetése Temetők fenntartása Szociális gondoskodás Oktatás – pl. teológiai karok megszüntetése Mindezek laicizáló tendenciák

20 Mentességek megszűntetése
Az egyháziak nem bírnak semmiféle különös joggal – (Toquevill ) A papság vissza élne vallásos küldetésével Egy pap a bűncselekmény elkövetése után különleges bánásmódot nem kaphat Szárd: Siccardi gróf miniszter 1850 az állam szuverenitásának elengedhetetlen jele a polgári és büntetőjogok szabályozása

21 Egyház véleménye Az állam nem teljesítette az összes igényt
A püspökök nem fogadnák a régi jogok megszűntetését Corboli Bussi (1846) IX. Piusz tanácsadója „A kormányok kötelessége a papok iránti köteles tisztelet valamilyen módon való megtartása a büntetőtörvényszékeken, amely tiszteletnek alapja magában az isteni jogban gyökerezik”35.

22 Szentszék álláspontja
„Én nem állítom, hogy a kiváltságok eltörlésével lehetetlenné válna a Szentszék szankcióinak megtartása; sőt igencsak elképzelhetőnek tartom, persze mindig a szükséges változtatásokkal. De ha az ön kormánya és a nemzet egyes képviselői kész tények elé állítanak minket, melyekről már szükségtelen tovább tárgyalni, akkor hogyan kezdhetnénk egy új tárgyalásokat? Ez már csak azért is nehéz lenne, mert kormánya olyan alapelvet képvisel, melyet a Szentszék nem fogadhat el, vagyis, hogy a Szentszékkel kötött szerződések pusztán a váratlan körülmények alapján felbonthatóak.”36.

23 Konkordátumok Az egyház lemondott a kiváltságokról
Püspökök kinevezési joga az államé a konkordátumok alapján Vita: az államnak van-e joga a kinevezésről vagy csak jelölteket állíthat USA, Anglia és Belgium: a Szentszék csak itt nevezett ki közvetlenül püspököket I. vatikáni zsinat nem foglalkozott a kinevezésekkel

24 IX. Piusz