A NÖVÉNYOLAJIPAR ALAPANYAGOK Fő olajos magvak:

Az előadások a következő témára: "A NÖVÉNYOLAJIPAR ALAPANYAGOK Fő olajos magvak:"— Előadás másolata:

1 A NÖVÉNYOLAJIPAR ALAPANYAGOK Fő olajos magvak:
Napraforgó magja: napraforgó-étolaj elõállításához (külső burok 40%, bél 60%). Szójabab: szójaétolaj elõállításához (olajtartalom 17-22/). Gyapotmag (olajtartalom 15-25%). Repce kis erukasavtartalmú magja: repceétolaj elõállításához (olajtartalom 40-45%). Földidió, -mogyoró: a földimogyoró-étolaj elõállításához (olajtartalom 45-55%). Len (olajtartalom 33-43%) Olajpálma (Elaeis guineensis Jacq.) friss gyümölcseinek húsa: pálmaétolaj elõállításához. A pálma étolajából frakcionálással nyert – folyékony rész: a pálmaolein-étolaj, – szilárd (nagy olvadáspontú) rész: a pálmasztearin-étolaj Magja: pálmamagétolaj elõállításához

2 A NÖVÉNYOLAJIPAR Egyéb olajos növények:
Kókuszdió magja: kókuszétolaj elõállításához (olajtartalom magbélben 44-52%, gyümölcshúsban víztartalomtól függően 35-70%). Babasszu (Orbignya olitera Marti; amerikai pálma) különbözõ fajtáinak gyümölcsmagja: babasszu (amerikai pálmamag)-étolaj elõállításához Ricinus mag: olajtartalom (48-55%). Kukoricaszem csírája: kukoricacsíra-étolaj elõállításához Fehér mustár és/vagy barna mustár és/vagy fekete mustár magja: mustármagétolaj elõállításához Rizs-, és gabonamag-csíra, szőlő, paradicsom, paprika, dohány, mák, tökmag, mandula-, szilva- és barackmag olajtartalom 18-40% között. Sáfrányszeklice (Carthamus tinctorius L.) magja: a sáfrányszeklice-étolaj elõállításához Szezám (Sesamum indicum L.) magja: szezámmagétolaj elõállításához Olajfa (Olea europaea savita Hofler& Link) gyümölcse (olajbogyó): olivaétolaj elõállításához. (Az olivaolajról a Magyar Élelmiszerkönyv I. kötete külön rendelkezik.)

3 A NÖVÉNYOLAJIPAR Keményített zsír:
Olajból hidrogénezéssel. A margaringyártás alapanyaga. Tejpor, tej, joghurt, víz: A margaringyártás alapanyagai. Sovány tej, sovány joghurt, növényi olaj, keményített zsír, színezőanyagok Adalékanyagok Kizárólag a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó fejezetében megengedett adalékanyagok használhatók fel, legfeljebb az ott meghatározott mennyiségben. Szûz és hidegen sajtolt étolajok esetében semmiféle adalékanyag használata nincs megengedve. Emulgeáló- és stabilizálószerek: Margaringyártásnál lecitin, monoglicerid, állománymódosítók. Aromák, ízesítők: Margaringyártásnál pl. vajaroma, só, cukor.

4 A NÖVÉNYOLAJIPAR Tartósítószerek:
K-szorbát, Na-benzoát margaringyártásnál. Színezők, vitaminok: A- és D-vitamin, sáfrány, kurkuma

5 A NÖVÉNYOLAJIPAR KÉSZTERMÉKEK Növényolajok:
Étolajok: olyan élelmiszerek, amelyeket étolajok elõállítására alkalmas olajmagvakból vagy olajtartalmú növényi részekbõl sajtolással, esetenként finomítással, sajtolással és/vagy oldószeres extrakcióval, valamint finomítással állítanak elõ. Az étolajok zsírsavak gliceridejei és kis mennyiségben tartalmazhatnak olyan más lipideket is (foszfatidokat, el nem szappanosítható anyagokat, szabad zsírsavakat), amelyek természetes kísérõanyagai az olajnak. Lehet: Napraforgó-, szója-, gyapot-, repce-, len-, kókusz-, pálma-, kukoricacsíra-, búzacsíra-, rizscsíra-, tökmagolaj, stb. Elõállítási technológia alapján megkülönböztetünk: Szűz étolaj: az alapanyagokból tisztítás (idegen anyagok eltávolítása) és bizonyos magvak esetében hajalás és aprítás után mechanikus úton, préseléssel állítják elõ az olajat. Az olajkinyerés elõsegítése érdekében a hõkezelés (kondicionálás) meg van engedve. Az olaj kizárólag vizes mosással, ülepítéssel, szűréssel, centrifugálással tisztítható

6 Minőségi követelmények
A NÖVÉNYOLAJIPAR Hidegen sajtolt étolaj: Az alapanyagokból (3.1. pont) tisztítás (idegen anyagok eltávolítása) és bizonyos magvak esetén hajalás és aprítás után, mechanikus úton sajtolással, hõkezelés nélkül előállított olaj. A hidegen sajtolt olaj kizárólag vizes mosással, ülepítéssel, szűréssel és centrifugálással tisztítható.   Finomított étolaj: Az alapanyagokból tisztítással, sajtolással és/vagy extrahálással és finomítással előállított olaj Minőségi követelmények Érzékszervi tulajdonságok: Íz és szag: kellemes, az alapanyagra jellemzõ vagy jellegtelen, minden idegen íztõl és szagtól, valamint minden íz- és szaghibától mentes. Megnevezés: A termék megnevezésében egyértelmûen utalni kell az alapanyagokra, valamint az étolajok csoportjára. Például:  Hidegen sajtolt tökmagétolaj Többféle alapanyagból készült étolaj esetén növényi étolaj, vagy étolaj megnevezést kell alkalmazni. Fel lehet tüntetni az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavak, valamint a koleszterin mennyiségét.

7 Szűz és hidegen sajtolt étolaj
A NÖVÉNYOLAJIPAR Kémiai tulajdonságok Étolajcsoport Szűz és hidegen sajtolt étolaj Finomított étolaj  Kémiai tulajdonságok Követelmények Víz- és illóanyag-tartalom, legfeljebb, % (m/m) 0,2 Zsíroldószerben oldhatatlan anyagtartalom,  legfeljebb, % (m/m) 0,05 Szappantartalom, legfeljebb, % (m/m) 0,005 0,005  Vas (Fe), legfeljebb, mg/kg 5,0  1,5  Réz (Cu), legfeljebb, mg/kg  0,4  0,1  Savszám, legfeljebb, mg KOH /g étolaj 4,0  0,6  Savszám a szûz pálmaétolajban, legfeljebb, mg KOH/g étolaj 10,0 – Peroxidszám, legfeljebb, mekv. aktív O2/kg étolaj 10  8  Erukasavtartalom, legfeljebb, % (m/m) 2 2  Oldószermaradék nyomokban se tartalmazzon

8 A NÖVÉNYOLAJIPAR Margarinok: Sütő-főző margarinok, étkezési margarinok. Utóbbiak zsírtartalma 20-80% között ingadozhat. Melléktermékek Napraforgómag-héj: Alkalma fűtőanyagnak, hidrolízissel alkoholgyártásra. Olajpogácsa: Extrahált % fehérjetartalmú kiváló takarmány. Olajiszap: Gazdag olajban és foszfatidban. Takarmányozásra

9 A NÖVÉNYOLAJIPAR

10 A NÖVÉNYOLAJIPAR E-vitamin tartalom egyes termények esetében

11 Sütő- és tésztaipar

12 Sütő- és tésztaipar

13 Sütő- és tésztaipar

14 Sütő- és tésztaipar

15 Sütő- és tésztaipar

16 Sütő- és tésztaipar

17 Sütő- és tésztaipar

18 Édesipar

19 Édesipar

20 Édesipar

21 Édesipar

22 Édesipar c Gyümölcshús Kakaóbab héj nélkül b Kakaómag (bab) héjjal a

23 Intermedierek (félkész-termékek)
Édesipar Intermedierek (félkész-termékek) Saját és más iparágakban továbbfeldolgozásra kerülnek Ilyenek: A kakaóvaj, a kakaómassza és a kakaópor Kakaóvaj: kakaóbabból, vagy a kakaóbab részeiből nyert, a következő jellemzőkkel bíró zsírt: – a szabadzsírsav-tartalom (olajsavban kifejezve) legfeljebb 1,75% – az el nem-szappanosítható anyag (petroléterrel meghatározva) legfeljebb 0,5%, kivéve a préselt kakaóvajat, amelyben legfeljebb 0,35% lehet. Kakaó, kakaópor Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por alakú termék. A termék legfeljebb 9% vizet és legalább 20% kakaóvajat (szárazanyagra számítva) kell tartalmazzon. b) Zsírszegény kakaó, zsírszegény kakaópor Olyan termék, amely kevesebb, mint 20% kakaóvajat tartalmaz a szárazanyag tömegére számítva.

24 Édesipar c) Porított csokoládé, csokoládépor
Olyan termék, amely kakaópor és cukrok keverékéből áll, és legalább 32% kakaóport tartalmaz. d) Ivócsokoládé-por, édesített kakaó, édesített kakaópor Olyan termék, amely kakaópor és cukrok keverékéből áll, és legalább 25% kakaóport tartalmaz. A megnevezést a “zsírszegény” megjelölésnek kell kísérnie, ha a termék a b) pont szerint zsírszegény. KÉSZTERMÉKEK Csokoládék Étcsokoládé: kakaótermékekből és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14 % a zsírmentes kakaó szárazanyag; – "csokoládédara" ('vermicelli') vagy “csokoládépehely” (’flakes’): a legalább 32% összes kakaó szárazanyag – “mártócsokoládé” (’couverture’): legalább 35% összes kakaó szárazanyag

25 Édesipar – “Gianduja” (vagy a “gianduja” szó valamilyen származéka) csokoládé: legalább 32% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, törökmogyoróból 100 g termékben legalább 20 g és legfeljebb 40 g Felhasználhatók még: a) sűrített tej és/vagy tej szárazanyag olyan arányban, hogy a késztermék legfeljebb 5% tej szárazanyagot tartalmazhat; b) mandulaféleségek, törökmogyoró és más diófajták, egészben vagy törve, olyan mennyiségben, hogy az aprított törökmogyoróval együtt ezek a termék teljes tömegének a 60%-át nem haladhatják meg Tejcsokoládé: kakaótermékekből, cukrokból és tejből vagy tejtermékekből áll. Tartalmaznak: – legalább 25% összes kakaó szárazanyagot, – legalább 14% tej szárazanyagot, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín vagy részben, vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, – legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagot, – legalább 3,5% tejzsírt, – legalább 25% összes zsírt (kakaóvajat és tejzsírt).

26 Édesipar - “tejcsokoládédara" ('vermicelli') vagy “tejcsokoládépehely” (’flakes’): legalább 20% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, legalább 12% tej szárazanyagot - "mártótejcsokoládé” (’couverture’): legalább 31% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír) kell tartalmaznia - “Gianduja” (vagy a ’gianduja’ szó származékai) mogyorós tejcsokoládé: legalább 10% tej szárazanyagot tartalmaz, a finoman aprított törökmogyoróból 100 g termékben legalább 15 g és legfeljebb 40 g törökmogyoró legyen. Mandulaféleségek, törökmogyoró és más dióféleségek ugyancsak felhasználhatók, egészben vagy törve, olyan mennyiségben, hogy az aprított törökmogyoróval együtt ezek mennyisége a termék tömegének 60%-át nem haladhatja meg. Ha a megnevezésben a “tej” szót helyettesíti: – a “tejszín”: a termék tejzsírtartalma legalább 5,5%, – a “sovány tej” (“fölözött tej”): a termék tejzsírtartalma legfeljebb 1% lehet.

27 Édesipar Háztartási tejcsokoládé (’Family milk chocolate’):
kakaótermékekből, cukrokból és tejtermékekből készül Tartalmaz: – legalább 20% összes kakaó szárazanyagot, – legalább 20% tej szárazanyagot, amely lehet részben vagy egészben dehidrált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidrált tejszín, vaj vagy tejzsír, – legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagot, – legalább 5% tejzsírt – legalább 25% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír). Fehér csokoládé: kakaóvajból, tejből vagy tejtermékekből és cukrokból készül, és legalább 20% kakaóvajat és legalább 14% tej szárazanyagot tartalmaz, amely lehet részben vagy teljesen dehidrált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben, vagy teljesen dehidrált tejszín, vaj vagy tejzsír, és amelyben a tejzsír legalább 3,5%.

28 Édesipar ’Chocolate a la taza’ (Asztali csokoládé)
Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és lisztből vagy búza-, rizs- vagy kukoricakeményítőből készül, és amely legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag, és legfeljebb 8% a liszt vagy a keményítő. ’Chocolate familiar a la taza (Háztartási asztali csokoládé): kakaótermékekből, cukrokból, és lisztből vagy búza-, rizs- vagy kukorica-keményítőből készül, legalább 30% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, és legfeljebb 18% a liszt vagy a keményítő. Praliné, falatnyi csokoládé: olyan “falatnyi” nagyságú termék, amely – töltött csokoládé vagy – tömör csokoládé vagy valamelyik csokoládéféleség és más ehető anyagok kombinációja, vagy keveréke, feltéve hogy a csokoládé a termék összes tömegének legalább 25%-át teszi ki.

29 Édesipar Töltött csokoládé: Az előbbi termékek valamelyikéből készült. Ez a megnevezés nem használhatók olyan termékekre, amelyek korpusza sütőipari termék, cukrászsütemény, biszkvit (tartós édesipari lisztes készítmény) vagy jégkrém. Külső csokoládé részének hányada legalább a termék összes tömegének 25%-a. Keménycukorkák: Töltetlen, töltött Puhacukorkák: Fondán (keményállományú), praliné (puhaállományú) Karamella készítmények: Kemény- és puhakaramella, grillázs (amikor a karamellacukorba olajos magvakat tesznek). Nugátok: Olajos magvakból, cukorból és zsiradékból készülnek. Ilyenek: a nugátalapmassza, nugát késztermék (amikor csokoládéval bevont és szeletekre formázott). Liszttartalmúak: Ostyatészta, kekszek (sovány, zsíros, rostdús, csokoládéval bevont).

30 Édesipar

31 Édesipar

32 Édesipar Keménycukorka Töltetlen (drops) Töltött Töltelék Burkolat
Selyemcukor- massza Cukor- massza Likőr Krémek Szörp Nugát A keménycukorkák felosztása

33 Édesipar Desszertek Csokoládé Desszert belsők Likőr Fondán Marcipán
Szörp Cukrozott gyüm. Grillázs Zselé Krémek Nugátok A desszertek felosztása

34 Üdítőital-ipar Az üdítőital fogalma: az üdítőital olyan frisssítő, üdítő folyadék amelyet szomjúságoltás, felfrissítés, vagy egyszerűen a szervezet számára szükséges folyadék felvétele céljából fogysztunk. Külön élvezeti érték: ízhatás, koffein tartalom, savtartalom, szén-dioxidtartalom  különbség az ásványvizektől Alapanyagok Követelmény a teljes érettség  illat- és zamatanyagok Törődésmentes, ép gyümölcsök  mikrobiális fertőzések forrásai Almástermésűek: alma (főleg Jonatan és Golden delicious), körte (őszi érésűek magasabb savtartalom; Vilmos, Hardy), birs (jelentős pektintartalom, kövecses hús, fanyar savas íz) Csonthéjasok: meggy (Cigánymeggy  szabályos gömb alak, kisebb szemek, bő- és erősen festő levű), őszibarack (csak egészen beéretteket, főként rostos nektárok készítéséhez, pl. Champion, Ford), kajszibarack (félkemény lédús; főleg rostos nektár készítéséhez), szilva (pl. Besztercei-, Vörösszilva)

35 Üdítőital-ipar Bogyós gyümölcsűek: málna (főleg rostos nektár és szűrt szörp készítésére, pl. Nagymarosi, Ménfőcsanaki, Malling exploit), szamóca (könnyen csumázható, festőlevű, zamatos fajtál, pl. Senga-Senga), ribiszke (kevert gyümölcslevek; hosszú tömött fürt, nagy bogyóméret, fontos a cukortartalom és sav arány, pl. Fertődi, Red Lake), szőlő (must  magas cukor tartalom  nem üdítő hatású; étkezési savakkal kiegészítve alkalmazzák; bőtermő, kellemesen savas, jellegzetes illatú fajták, pl. Ezerjó, Kövidinka) Adalékanyagok Aromák: - Természetes: gyümölcsből fizikai eljárással kivonva - Természet-azonos: szintetikus vegyületekből, de komponensei az eredeti gyümölcs ízét, illatát, zamatát adó vegyületek - Mesterséges: aldehidekből, észterekből gyümölcs illatának, ízének utánzása, olcsó készítmények Mesterséges édesítőszerek: energiaszegény és diabetikus italokhoz - Szacharin (benzoesav-szulfimid): cukornál 550×édesebb, cukorbetegek is fogyaszthatják, keserű utóíz

36 Üdítőital-ipar Ciklaminsav, ciklamátok (ciklohexil-szulfaminsav): 40×édesebb a szacharóznál, enyhén savas utóíz Aszpartám (aszparagil-metilészter): 200ú édesebbb a szacharóznál, kis mértékben oldódik Szorbit és mannit cukoralkoholok: diabetikus italok készítéséhez Étkezési savak: pH- és sav-cukor arány beállítás Citromsav: csaknem minden gyümölcsben megtalálhatók, üdítőitalok savtartalmát citromsavban fejezik ki borkősav: drágább, kevésbé jó ízhatás foszforsav: kólafélék savanyítására, pH erős csökkentéseeltartahatóság növelés Élelmiszer színezékek: Festő hatású gyümölcslevek és sűrítményeikdágák Karotin karamell Mesterséges, vegyi úton előállított engedélyezett színezékek: pl. málnavörös, rumbarna (MÉK /45. Sz. előírás)

37 Üdítőital-ipar Szén-dioxid: szaturáláskor, alacsony (1-2 °C) hőmérsékleten és nyomáson (4-5 bar) végezve, postmix (italkeverés után), premix (italkeverés előtt) eljárás Kén-dioxid: fehér húsú gyümölcsöknél zúzáskor a mikrobiális- és oxidációs folyamatok gátlására. Enzimek: pektin: könnyebb préselés, jobb lékinyerés, szebb szín amiláz: keményítő tartalmú gyümölcsöknél (pl. alma) Cukrok: kristálycukor keményítőszörp (glükózszörp) izoszörp (kukoricából) Derítőszerek: a derítés anyagai és körülményei megegyeznek a boroknál leírtakkal Folyékony cukrok

38 Üdítőital-ipar Víz: Ivóvíz minőségű, lágyítani, klórozni kell
Koagulációs, komplex vízkezelés: mésztej, vasklorid (vasszulfát), klór komplex adagolása Tartósítószerek: kombináltan is lehet alkalmazni hangyasav: max. 3,5 g/l káliumszorbát: max. 1,0 g/l nátriumbenzoát: max 1,5 g/l Segédanyagok Csomagolóanyagok: fém, papír, műanyag, üveg és ezek kombinációi (gyűjtőcsomagolás) Derítőszerek: megegyeznek a boroknál leírtakkal Szűrőanyagok: megegyeznek a boroknál leírtakkal Késztermékek Csendes (CO2 hozzáadása nélkül készített) termékek: - Gyümölcslé (must): mechanikai eljárással előállított. A sűrítményből előállított is, ha sűrítés során elvont vizet és aromát visszapótolják

39 Üdítőital-ipar - Gyümölcsnektár: gyümölcslé, vagy –sűrítmény, vagy –velő + víz + cukor + adalék. Min. 25, általában 50% gyümölcshányad. - Gyümölcsital: min. 12% gyümölcshányad. Víz + cukor + adalákanyagok. Alkoholmentes, szénsavas üdítőitalok: - Gyümölcstartalmú üdítőital: min. 5% gyümölcslevet (citrusfélék esetében 2,5%-ot) tartalmaz. - Gyümölcsízű üdítőitalok: 5%-nál kevesebb gyümölcslevet, vagy egyáltalán nem tartalmaznak. Színezéket, aromákat, étkezési savat, répacukrot, vagy folyékony cukrot tartalmaz. - Cola, vagy tonik típusú üdítőital: növényi kivonatokból készült (Coladió) koffeint, kinint, vagy más természetes, engedélyezett keserű anyagokat tartalmaznak. - Diabetikus üdítőitalok: hozzáadott szacharózt, glükózt nem tartalmaznak. - Energiaszegény üdítőitalok: 80 kJ/100 ml energia tartalom - Energiamentes: 10 kJ/100 ml energia tartalom

40 Ásványvizek, szikvizek
Üdítőital-ipar Ásványvizek, szikvizek 1929-ben törvénycikkben jelent meg gyógyvíz és ásványvíz kategóriák különválasztása, majd 1986-ban EüM. rendelet foglalkozott külső és belső felhasználásukkal A fogyasztásra szánt vizek között egy 201/2001. rendelet tett rendet, mely külön értelmezi az "ivóvíz" fogalmát. 1982-ben átlagosan 2,3, 1998-ban 22,7 litert fogyasztott minden hazai lakos ásványvízből Ásványvizek esetében: 90%-ban szénsavas, és csupán 10%-ban szénsavmentes formájában került asztalunkra Az 1970-es évektől speciálisan várandósoknak és csecsemőknek nitrátmentes vizet szolgáltatnak azokon a helyeken, ahol az ivóvíz nem felel meg az előírásoknak, mert a víz nitráttartalma 40 mg/l feletti. A magas, mg/l közötti vagy e feletti mennyiségű ásványi anyagot tartalmazó vizek viszont rendszeres fogyasztásra nem ajánlottak A 2-2,5 mg/l közötti fluorid tartalom optimálisnak mondható, ha a napi 1 liternél nem fogyasztunk többet

41 A rétegvizeket több szempont alapján osztályozzák:
Üdítőital-ipar A rétegvizeket több szempont alapján osztályozzák: Összetétel szerint: egyszerű víz (ivóvíz is), ásványvíz gyógyvíz Az ivóvíz: olyan víz, amely ivásra, főzésre, élelmiszer készítésére vagy egyéb háztartási célra szolgál - tekintet nélkül eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékből vagy tartályból származik Az ásványvíz: védett helyről és felszín alatti rétegből származik, tiszta, kémiai és mikrobiológiai szempontból az emberi egészségre ártalmatlan. Ásványi anyag-tartalma legalább 1000 mg/l, illetve mg/l között van, és tartalmazza a következő aktív biológiai anyagok valamelyikét: belső felhasználásnál maximum 2000 mg/l nátriumot, 20 mg/l magnéziumot vagy 60 mg/l kalciumot; 0,8-1,2 mg/l között fluoridot is tartalmazhat, és szabad szénsavtartalma legalább 1000 mg/l kell, hogy legyen.

42 Üdítőital-ipar Palackozott vizek
Forrásvíz: természetes állapotában fogyasztásra szánt víz, mely védett, felszín alatti vízadó rétegből származik, tiszta, mikrobiológiailag nem kifogásolható, összes ásványanyag tartalma 500 mg/l-nél kevesebb, illetve mg/l között van, de nem felel meg a természetes ásványvíz meghatározott követelményeinek. Ásványi anyaggal dúsított ivóvíz: olyan víz, amelynek ásványanyag tartalmát mesterséges módon alakították ki, pl. jódozott, kalciummal, oxigénnel dúsított víz. Gyógyvíz: amely vegyi összetétele és/vagy fizikai tulajdonságai következtében igazoltan gyógyhatású.

43 ÖSSZES ÁSVÁNYANYAG-TARTALOM
Üdítőital-ipar Az egyes vízféleségek esetében javasolt fogyasztás MEGNEVEZÉS ÖSSZES ÁSVÁNYANYAG-TARTALOM FOGYASZTÁSI JAVASLAT Mérsékelt ásványanyag-tartalmú vizek Egyszerű ivóvíz mg/l Korlátozás nélkül fogyasztható Ásványvíz 1000 mg/l felett Ha a szervezetre kedvező hatású anyagokból tartalmaz többet, akkor fogyasztásuk előnyösebb lehet az egyszerű ivóvizeknél Jelentős ásványanyag-tartalmú vizek mg/l Mennyiségi korlátozással fogyasztható Igen nagy ásványanyag-tartalmú vizek mg/l Rendszeres fogyasztásra nem ajánlott