Összehasonlító gazdaságtan

Az előadások a következő témára: "Összehasonlító gazdaságtan"— Előadás másolata:

1 Összehasonlító gazdaságtan
A szociális piacgazdaság

2 A szociális piacgazdaság elméleti háttere
Az elnevezés eredete: Alfred Müller-Armack ’30-as évek freiburgi kör (Freiburg im Breisgau, Németország) Walter Eucken és Alexander Rüstow neoliberalizmus felfogása a kollektivizmus és a manchesteri kapitalizmus között Wilhelm Röpke: A jelenkor társadalmi válsága 1942 (magyarul: A harmadik út) Emigráció Rüstow-val az isztambuli egyetemen

3 A szociális piacgazdaság elméleti háttere
A gazdaság mint alrendszer önállósága relatív, társadalomba ágyazottan kell vizsgálni, az erkölcsi értékrendtől nem függetleníthető A piaci rendszer, a verseny fenntartása az állam szabályozását igényli Piackonform beavatkozás, ordoliberalizmus Az árstabilitás elsődlegessége A piaci mechanizmus korrekciója rászorultsági alapon A társadalom a családra, a helyi közösségekre épül, Hilfe zur Selbsthilfe, szubszidiaritás (Rerum novarum-tól a Maastrichti Szerződésig)

4 A szociális piacgazdaság kialakulása
1947 ahleni program (keresztényszocialista hátterű, széleskörű állami beavatkozást és állami tulajdont javasol) 1949 düsseldorfi irányelvek – Kereszténydemokrata Unió (CDU) neoliberális alapokon

5 A szociális piacgazdaság kialakulása
Ludwig Erhard gazdasági miniszter, a szociális piacgazdaság gyakorlati megvalósítása Valutareform 1948 Monopólium ellenes törvényhozás A gazdaság gyors liberalizálása, az árak felszabadítása, rögzített bérek

6 A szociális piacgazdaság a gyakorlatban
A magántulajdon dominál A foglalkoztatottak egyharmada az állami szektorban dolgozik Aktív piacszabályozás, de a keynesista anticiklikus költségvetési és monetáris politika nem jellemző A társadalmi érdekegyeztetés, Mitbestimmung A jóléti rendszer: társadalombiztosítás

7 A német fejlődés szakaszai
A háború utáni helyreállítás periódus , a német csoda, átlagosan évi 8 %-os növekedés Fokozatos liberalizálás, államosítási hullám elkerülte ’60-as évekre munkaerőhiány A normalizálódott növekedés , a világgazdaság élvonalában ’80-as évek eleje neoliberális hullám nem angolszász értelemben, hanem visszatérés a szociális piacgazdaság eredeti elgondolásaihoz A német egyesítés 1990-től Elmulasztott reformok, stagnáló gazdaság, az európai lokomotívból Európa beteg embere

8

9 Az egyesítés utáni helyzet
A vártnál sokkal lassabb felzárkóztatás, a bérszínvonal a nyugati tartományok átlagának 78 %-a, a termelékenység 30 % A nyugati tartományok GDP-jének 4 %-a keletre áramlik, ami az ottani 34 %-át teszi ki Egyesítéstől független problémák: merev munkapiaci szabályozás, fenntarthatatlan szociális rendszer (demográfiai okok) Népszerűtlen reformok után 2006/2007-től a remény jelei: erősödő gazdasági növekedés, csökkenő munkanélküliség

10 A szociális piacgazdaság mint az EU gazdasági-társadalmi modellje
A 80-as évektől az Európai Közösség teret veszít a világgazdaságban Megkérdőjeleződik az addigi európai fejlődési modell versenyképessége A Maastrichti Szerződésben (1992) megerősítik a versenyképesség és a társadalmi-gazdasági kohézió együttes céljának a fenntartását, a szociális piacgazdaság modelljét

11 Van-e egységes európai modell?
Az 1995-ös bővítés óta egyre szembetűnőbb, hogy az EU tagállamok teljesítményei között nagy különbségek vannak, és ezeket különböző intézményi berendezkedés mellett érik el.

12 A szociális piacgazdaság mint az EU gazdasági-társadalmi modellje