Kapacitás menedzsment

Az előadások a következő témára: "Kapacitás menedzsment"— Előadás másolata:

1 Kapacitás menedzsment

2 KAPACITÁSMENEDZSMENT
Termelési poteniál tervezés a termelési potenciál mind rövid, mind hosszú távú összhangjának biztosítása az előre jelzett piaci igényekkel TERMELÉSI POTENCIÁL VÁLTOZTATÁS

3 1. Gyakran, kis lépésekben változtatunk
Mennyiség Idő ELŐNYÖK versenyelőny fenntartható, nincs kihasználatlan kapacitás, erőforrások megújulnak, stb. HÁTRÁNYOK költséges, sok szervezési feladat, komoly piackutatást igényel, állandó bizonytalanság, stb.

4 2. Ritkán, nagy lépésekben változtatunk
Mennyiség Idő ELŐNYÖK sokáig állandó, bejáratott rendszer, nincs nagy beruházási ktg., van jelentősége a betanulásnak, jó hatékonyság, stb. HÁTRÁNYOK egyszerre nagy ktg. teher, átállás miatt nagy kiesések, kialakulhat kapacitás felesleg, vagy ki nem elégített igény, stb.

5 Kapacitásváltoztatás hosszú távú lehetőségei
Vevői igény teljes kielégítése 2. Kapacitások teljes kihasználása Mennyiség Idő Mennyiség Idő 3. A kapacitások hozzáigazítása a vevői igényekhez Mennyiség Idő

6 Stratégiai vetület Milyen és mennyi erőforrásunk legyen? Meghatározója a gyártás tömegszerűsége - egyedi gyártásról - sorozat gyártásról - tömeg gyártásról

7 Stratégiai vetület 2. Hol legyen az erőforrás (telephely)? - tőke közel - input közel - materiális (anyagi) - munkaerő - piac közeli

8 Stratégiai vetület 3. Telephelyen belüli elrendezés (géptelepítés) - technológiai elrendezés (műhely) - termék centrikus (ciklus) - szalag

9 Technológiai elrendezés

10 Termék centrikus elrendezés
Ciklus ellenőrzés nyomda stancoló ragasztás cikluson belüli műveletidők összege Zártsági fok = műveleti idők összege

11 Szalag elrendezés ti = műveleti idő tv = vonalütem ~ nyomda Feltétel:
ragasztás ellenőrzés stancoló nyomda t1 t2 t3 t4 Feltétel: ti ~ ti+1 ; ti,max = tv ti = műveleti idő tv = vonalütem ~

12 Operatív kapacitás menedzselés*
Kapacitás befolyásolásának lehetőségei: munkaóra, műszakszám vált., gyártósor ütemidejének vált., karbantartás átütemezése, alvállalkozók bevonása, berendezések bérlése, bérbeadása, részmunkaidős munkaerő alkalmazása

13 Operatív termelésirányítási rendszer feladat struktúrája
Termelési feladat meghatározása Termeléshez szükséges feltételek meghatározása (gyártás előkészítés) Gazdálkodás (feltételek rendelkezésre állásának vizsgálata) Határidőzés (termelés programozása, ütemezése) Végrehajtás (termék előállítása) Számbavétel, elszámolás, előrehaladás, ellenőrzés Zavarelhárítás (termelés közben keletkező problémák kezelése)

14 Operatív termelésirányítási rendszer feladat struktúrája
1. Termelési feladat meghatározása - miből (mit kell gyártani)? - mennyit (kell gyártani)?

15 Definíciók Mit gyártunk?
Terméket ! Terméknek tekintünk minden olyan előállított dolgot, ami egy meghatározott technológiai fázist elhagyott és önálló léttel rendelkezik. Nettó termelés! Az a termék mennyiség amit a piacon eladunk (kész és félkész). Bruttó termelés! A gyártott mennyiség ami azért kell, hogy a piacon értékesíteni tudjuk a nettó termelést (belső fogyás).

16 Hogy határozható meg a termelés ?
Árbevétel oldalról Az eladásra kerülő termék mennyiséghez mennyi terméket kell előállítani. Termelési feltételek oldaláról A rendelkezésre álló termelési potenciál felhasználásával előállított termékekből mennyit tudunk kivinni a piacra.

17 Kapcsolat az árbevétel és a termelési költségek között
Árbevétel=eladott mennyiség*egységár Kapcsolatot írja le az i-o modell Termelési költség=az termelt mennyiséghez felhasznált erőforrások mennyisége*az erőforrás egységárával

18 Termelés meghatározása a feltételek oldaláról
eszközök, emberek, anyagok energiák stb. } Kapacitás Átbocsátó képesség

19 Definíciók Hol gyártunk? Mikor gyártunk?
Homogén keresztmetszeteken! Azon technológiai fázis, termelő berendezés, ahol azonos feladatot azonos feltételekkel lehet előállítani. Mikor gyártunk? Az az időintervallum, amely alatt az adott feladatot el kell végezni.

20 Teljesítőképesség A egy gépnek, berendezésnek, embernek
(homogén keresztmetszetnek) az a képessége, hogy adott idő alatt meghatározott feladatot képes elvégezni. A teljesítőképesség felső határát a műszaki-technika, gazdasági, társadalmi feltételek fejlődése határozzák meg.

21 Ezt a felsőhatárt nevezzük kapacitásnak.
A teljesítőképesség felső határát az adott időpillanat műszaki-technika, gazdasági, társadalmi feltételek határozzák meg. Ezt a felsőhatárt nevezzük kapacitásnak.

22 Kapacitás Kapacitás: az a termékmennyiség, amely egy adott berendezésen a legjobb termelési feltételek mellett, adott idő alatt előállítható. Egy keresztmetszet (technológiai fázis - homogén keresztmetszet) kapacitása adott időintervallumban, az adott keresztmetszeten, műszaki-technikai színvonalon (adottságok mellett), adott feladatból elvégezhető mennyiség,

23 Átbocsátó, áteresztő képesség
Átbocsátó, áteresztő képesség: a termelő-berendezésen a tényleges termelési feltételek mellett, adott idő alatt előállítható feladat. Egy keresztmetszet (technológiai fázis - homogén keresztmetszet) áteresztő képessége adott időintervallumban, az adott keresztmetszeten, műszaki-technikai színvonalon (adottságok mellett), adott szervezettségi színvonalon, az adott feladatból elvégezhető mennyiség.

24 Számítási formula A kapacitás, teljesítőképesség számítása:
, ahol az időalapot, pedig a kapacitás normát jelenti. Részletezve:

25 Vezértípusos megoldás
Számítási formula Termelési időalap szétosztásának alapesetei Termék Keresztmet Egy Több (qj* Nc j)  I + gazdasági kritérium Vezértípusos megoldás hányados minimuma Szűkkeresztmetszeti probléma Szimplex módszer

26