2014. 07. 30. 14:31 A nemek közötti munkamegosztás termékenységre gyakorolt hatása Magyarországon Makó Ágnes PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem MSZT.

Az előadások a következő témára: "2014. 07. 30. 14:31 A nemek közötti munkamegosztás termékenységre gyakorolt hatása Magyarországon Makó Ágnes PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem MSZT."— Előadás másolata:

1 2014. 07. 30. 14:31 A nemek közötti munkamegosztás termékenységre gyakorolt hatása Magyarországon Makó Ágnes PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem MSZT konferencia – „Konfliktus és társadalmi innováció” Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola 2010. november 6. 1

2 2014. 07. 30. 14:31 Tartalom A kutatás logikája Háttér Családpolitika A nők munkaerő-piaci helyzete A háztartáson belüli munkamegosztás Kutatási kérdések Hipotézisek Módszertani elképzelések 2

3 2014. 07. 30. 14:31 A kutatás logikája ÁllamTermékenység Család MAKROSZINT MIKROSZINT 3

4 2014. 07. 30. 14:31 A kutatás logikája Állam Családpolitika Munkaerő-piaci szabályozás Termékenység Család Munka- megosztás 4

5 2014. 07. 30. 14:31 A kutatás logikája Termékenység Családpolitika Munkaerő- piaci szabályozás Családi munka- megosztás 5

6 2014. 07. 30. 14:31 Háttér 6

7 2014. 07. 30. 14:31 Családpolitika Pozitív kapcsolat a családtámogatási juttatások volumene és a gyermekszám között –Blanchet–Ekert-Jaffé 1994, Gauthier–Hatzius 1997, Ferrarini 2006 –Gábos 2005, Spéder–Kapitány 2007, Kapitány 2008, Bálint– Köllő 2008, Gábos–Gál–Kézdi 2009 A hatás létezik, de a magyar családpolitika merev, tradicionális, hosszú ideig vonja ki a nőket a munkaerőpiacról, döntés az összehangolás helyett A gyermekgondozási intézményrendszer szerepe 7

8 2014. 07. 30. 14:31 A nők munkaerő-piaci helyzete 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság – magasabb termékenység 8

9 2014. 07. 30. 14:31 A nők munkaerő-piaci helyzete 9

10 2014. 07. 30. 14:31 A nők munkaerő-piaci helyzete 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság – magasabb termékenység Magas részmunkaidős foglalkoztatottság – magasabb termékenység 10

11 2014. 07. 30. 14:31 A nők munkaerő-piaci helyzete 11

12 2014. 07. 30. 14:31 A nők munkaerő-piaci helyzete 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság – magasabb termékenység Magas részmunkaidős foglalkoztatottság – magasabb termékenység Attitűd szerepe: hagyományos vs rugalmas nemek közötti munkamegosztás (OECD-felmérés, Mörtvik– Spånt 2005) 12

13 2014. 07. 30. 14:31 A háztartáson belüli munkamegosztás Magyarországon Blaskó 2006, Pongrácz–Murinkó 2009 A háztartási munka túlnyomó részét a nők végzik –Házimunkára fordított idő 75%-a –Társukhoz viszonyítva 3,3-szer nagyobb rész –Hagyományos, rutinszerű női munkákban (főzés, takarítás, mosás) még nagyobb egyenlőtlenség Nők munkaerő-piaci jelenléte nem növeli a férfiak háztartási munkában való részvételét Tradicionális szerepfelfogás – relatív elégedettség Fiatalok és magas iskolai végzettségűek: kiegyensúlyozottabb munkamegosztás 13

14 2014. 07. 30. 14:31 Munkamegosztás és termékenység – pozitív társadalmi hatások 14

15 2014. 07. 30. 14:31 A magas gyermekszám pozitív hatásai GDP, jövedelemadó Munkaerő Járulékfizetés – nyugdíjrendszer fenntarthatósága Állami kiadások (pl. egészségügyi) csökkentése Idős szülők anyagi és lelki támogatása 15

16 2014. 07. 30. 14:31 GDP, jövedelemadó Integráció a társadalomba Szakmai kiteljesedés Elégedettségérzet, hasznosságérzet Önállóság, ön- és családfenntartó képesség – férfiakra nehezedő stressz csökkentése Állami kiadások csökkentése A nők fokozott munkaerő-piaci részvételének pozitív hatásai 16

17 2014. 07. 30. 14:31 A férfiak házimunkában, gyermeknevelésben való fokozott részvételének pozitív hatásai Integráció a családba Jobb párkapcsolat Elégedettség, szubjektív jóllét (Kopp–Skrabski 2007) Hosszú táv: jobb fizikai és mentális egészségi állapot, hosszabb várható élettartam (Kopp–Skrabski 2009) Gyermekek kiegyensúlyozott családban történő szocializációja, identitás, kétnemű gondoskodási minta Állami kiadások (pl. TB) csökkentése 17

18 2014. 07. 30. 14:31 Kutatási kérdések Mi segíti elő, hogy a foglalkoztatottság termékenységre gyakorolt – mikroszinten negatív – hatása makroszinten pozitív összefüggésként érvényesül? –Családpolitikai eszközök –Munkaerő-piaci szabályozás (rugalmasság) –Háztartási munkamegosztás A fokozott háztartási munkamegosztás elősegíti-e a nők esetében a gyermekvállalás és a munkaerő-piaci részvétel összeegyeztetését? Milyen családbarát munkaerő-piaci gyakorlatok működnek ma Magyarországon? 18

19 2014. 07. 30. 14:31 Hipotézisek A háztartási munkamegosztás és a rugalmas munkaerő- piaci szabályozás nagyobb mértékben járul hozzá a foglalkoztatottság termékenységre gyakorolt pozitív hatásához, mint a családpolitikai juttatások emelése A fokozott háztartási munkamegosztás elősegíti a nők esetében a gyermekvállalás és a munkaerő-piaci részvétel összeegyeztetését A nemek közötti munkamegosztás kiegyensúlyozása sokrétű társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, ezek közül egy a fertilitás növekedése 19

20 2014. 07. 30. 14:31 Módszertani elképzelések Másodelemzés –KSH Népességtudományi Kutatóintézet „Életünk Fordulópontjai” c. panel adatfelvétel első három hulláma (2001, 2004, 2008) Háztartáson belüli munkamegosztás, munkavállalási és gyermekvállalási stratégiák, 2006-tól Gyes melletti munka lehetősége Szakértői interjúk –Jól-Lét Közhasznú Alapítvány –Magyarországi Női Alapítvány (MONA) Mélyinterjúk –40 év alatti anyák Esettanulmányok –Családbarát gyakorlatot folytató vállalatok 20

21 2014. 07. 30. 14:31 Hivatkozások Bálint Mónika – Köllő János (2008): A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai. Esély, 2008/1. szám Blaskó Zsuzsa (2006): Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka. KSH NKI Kutatási jelentések 82. Gauthier, Anne Helene – Hatzius, Jan (1997): Child-related benefits and fertility: An econometric analysis. Population Studies, Vol. 51, No. 3 (Nov., 1997), pp. 295-306 Gábos András (2005): A magyar családtámogatási rendszer termékenységi hatásai. Ph.D. értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem Gábos András – Gál Róbert I. – Kézdi Gábor (2009): The effects of child-related benefits and pensions on fertility by birth order: A test on Hungarian data. Population Studies, 63:3, pp. 215-231. Kapitány Balázs (2008): A gyed-hatás. Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása. In: Demográfia. 2008/1. 51-79. Kopp Mária – Skrabski Árpád (2007): Női szerepek a mai magyar társadalomban. Vigilia 72. évf. 7. szám Kopp Mária – Skrabski Árpád (2009): Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. In: Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások 2009. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium. Mörtvik, Roger – Spånt, Roland (2005): Does gender equality spur growth? OECD Observer, No. 250, July 2005 Pongrácz Tiborné – Murinkó Lívia (2009): Háztartási munkamegosztás. Azonosságok és különbségek Európában. In: Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások 2009. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium. Spéder Zsolt – Kapitány Balázs (2007): Gyermekek: vágyak és tények. Műhelytanulmányok6. KSH NKI, Budapest. 21

22 2014. 07. 30. 14:31 Köszönöm a figyelmet! 22