A faluhálózat földrajzi jellemzői Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás.

Az előadások a következő témára: "A faluhálózat földrajzi jellemzői Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás."— Előadás másolata:

1 A faluhálózat földrajzi jellemzői Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék Dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu

2 A falu fogalma, a falusi lakosság arányának különbségei, tényezői

3 3 A falu fogalma Csoportos települések, mint a városok Csoportos települések, mint a városok Nincs általánosan elfogadott definíciója Nincs általánosan elfogadott definíciója Kialakulásukban sokféle természeti, társadalmi, gazdasági tényező Kialakulásukban sokféle természeti, társadalmi, gazdasági tényező –Térségenként eltérő méret, funkció, külső megjelenés Neolit korszak: társadalmi munkamegosztás csírái Neolit korszak: társadalmi munkamegosztás csírái –Települések differenciálódása (falvak és városok) Főbb jellemzők (helytől és időtől függetlenül): Főbb jellemzők (helytől és időtől függetlenül): –Kisebb lélekszám –Hagyományosan a mg-i termelés településföldrajzi környezete (ma: tágabb gazdasági és funkcionális szerepkör) –Központi funkciók hiánya, fejletlen intézményhálózat (max alapellátás) –Laza szerkezet, földszintes beépítés, népsűrűség 200 fő/km 2 alatt –Elmaradottabb kommunális, infrastrukturális ellátottság (pl. közcsatorna hálózat, szilárd burkolatú utak)

4 4 A falusi és városi népesség arányának alakulása 1950-től napjainkig A városlakók arányának változása 1950 és 2000 között Forrás: ENSZ Ma: Föld népessé- gének kevesebb mint fele falvakban él Ma: Föld népessé- gének kevesebb mint fele falvakban él –Folyamatosan csökken Kultúrrégiónként, országonként nagy eltérések Kultúrrégiónként, országonként nagy eltérések –Trópusi-Afr., Dél-Ázsia elmaradottabb országai: népesség túlnyomó része falvakban –Ruanda (94%), Bhután (93%), Burundi (92%), Nepál (89%)

5 5 A falusi népesség arányának különbségei Magyarországon Alföldön alacsonyabb a falusi lakosság aránya Alföldön alacsonyabb a falusi lakosság aránya –Mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek –Hajdú-B 20%, Csongrád 25%, Békés 26% Dombvidékeken: magasabb a falusi lakosság aránya Dombvidékeken: magasabb a falusi lakosság aránya –Aprófalvak –Nógrád 56%, Heves 54%, Somogy 49%

6 6 Falusi népesség aránya magasalacsony Magyarország Szatmári-síkság, Tiszazug, Nógrád, Cserehát, Somogy, Zala É-Dunántúl, bp-i agglomeráció, Hajdúság, Békés, Csongrád Franciaország Provance, Languedoc Lille környéke SpanyolországAndalúzia Katalónia, Aragónia, Baszkföld OlaszországSzicíliaLombardia Németország Mecklenburg– Előpomeránia, Bajoro. É-Rajna-Vesztfália, Ruhr- vidék Hollandia Frízföld (Groningen) Patkóváros (Randstad) AngliaCornwall Midlands, Yorkshire, Lancashire

7 7 Falusi népesség aránya nemzetközileg eltérő Jelentős országokon belüli eltérések Jelentős országokon belüli eltérések –Különösen a fejlődő országokban: városlakók néhány városban koncentrálódnak (hiányoznak a kis- és középvárosok) Falusi népesség aránya függ: Falusi népesség aránya függ: 1.Természetföldrajzi viszonyok (hat a gazdaság térbeli eloszlására is) 2.Településhálózat történelmi fejlődése 3.Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint 4.A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) elfogadott definíciója

8 8 1. Természetföldrajzi viszonyok Általában magasabb a falusi népesség aránya: Általában magasabb a falusi népesség aránya: –Hegyvidéki országokban, mint a síkvidékiekben –Zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők), mint a mérsékelt égövben De bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya  néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) De bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya  néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Magyarország: dombvidékeken a falusi népesség aránya > Alföldön Magyarország: dombvidékeken a falusi népesség aránya > Alföldön

9 9 2. Településhálózat történelmi fejlődése Eltérő gyarmatosítás Eltérő gyarmatosítás –Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le  endemikus falusias társadalom –Latin-Amerika: spanyol telepesek  nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők Magyarország Magyarország –Alföld: XVI–XVII. sz.: török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség)  hagyom. településhálózat kipusztulása –Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat)

10 10 3. Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság  városodottság a fejlettség fokmérője XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság  városodottság a fejlettség fokmérője Falusi lakosság aránya Falusi lakosság aránya –Ipari forradalom: fejlett gazdaságok  faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a falusi lakosság 50% alatti) –1950: 50% alatt még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) –Ma: Bel. 3%, Holl. 11%, NBr 11%, Dán. 15%, Fro. 25%, Olo. 33% Bel. 3%, Holl. 11%, NBr 11%, Dán. 15%, Fro. 25%, Olo. 33% K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 33%, Ro. 43%, Alb. 62% K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 33%, Ro. 43%, Alb. 62% Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Afrika és Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van – igaz a legnagyobb megapoliszok itt vannak, de hiányzik a kis- és középvároshálózat) Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Afrika és Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van – igaz a legnagyobb megapoliszok itt vannak, de hiányzik a kis- és középvároshálózat) De: ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget De: ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget –Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Amerika vagy Oroszország): erőteljes urbanizálódás  igen alacsony a falusi lakosság aránya –Fejlett világ: nagyvárosok népességnövekedése lelassult (szub, dezurb) –Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban

11 11 4. A város hivatalosan elfogadott definíciója (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) –Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) –Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom Ma: Népességszám alapján Ma: Népességszám alapján –Japán 50000 fő –Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő  Svo. 17%, Nor. 26% (pedig északi, hegyvidéki országok) Ma: Komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo.) Ma: Komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo.) –Meghatározott funkciók, intézmények megléte –Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatsok jelentősége –Népsűrűség –Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám)

12 12 Vidék: városlakók alacsony aránya Országonként eltér a kritérium Országonként eltér a kritérium 3-féleképpen változhat a városlakók aránya: 3-féleképpen változhat a városlakók aránya: 1.Városok nagyobb természetes szaporodásával (nem jellemző) 2.Faluból városba áramlással 3.Várossá nyilvánítással (esetleg falu városhoz csatolásával) 2009328 Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után –Falvak átlagnépessége kisebb –Falvak átlag intézmény-ellátottsága kisebb

13 13 A vidék fogalmának köznyelvi értelmezései  Fővárosokon/nagyvárosokon kívüli területek  Minden falu  Falusias karakterű települések  Funkcionális–gazdasági 1.Kevés és alapfokú funkció 2.Mezőgazdaság jelentősége (foglalkoztatásban, jövedelemtermelésben)  Statisztikai–demográfiai 3.Kis átlagnépesség 4.Alacsony népsűrűség  Településkép (jellemző beépítés)–műszaki 5.Beépítési sűrűség 6.Átlagszintszám