Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Eleveniszapos szennyvíztisztítás modellek
2
A modellezés célja: tervezés: nem létező rendszerek „működtetése” (csupán segédeszköz) kutatás: nehezen, vagy egyáltalán nem vizsgálható jelenségek megismerése/elemzése folyamatirányítás: gyors válaszok a feltett kérdésekre folyamat optimalizálás: sok változat rövid idő alatti vizsgálata (pl. kapacitás növelés) oktatás: szemlélet kialakítása
3
A modellezés: Modell nem azonos a szimulátorral!
Modell: biológiai folyamatok leírása matematikai eszközökkel szimulátor: teljes (esetleg egy részleges) szennyvíztisztítási eljárás számítására alkalmas, számítógépen működtetett szoftver
4
Szennyvíztisztítás modellek
A kezdet: as évek egyszerű modellek (biológiai folyamatok leírása) 1980: számítástechnika 1987 ASM No 1. (Activated Sludge Model) ASM No 2, No 2d, No 3. „Egyéb” szvt modellek: Biofilm modell (1980) ADM (anaerob rothasztási modell) csatornahálózati biológiai modell
5
Az ASM család ASM1 - szén/nitrogén modell (1987)
ASM2 - szén/nitrogén /foszfor (1995) biológiai többletfoszfor eltávolítás (EBPR) ASM2d - ASM2 + anoxikus EBPR ASM3 - nagymértékben módosított ASM1 (1999)
6
Az ASM No.2. ASM1 továbbfejlesztése
biológiai többletfoszfor eltávolítás szükségeképpen több szennyvíz frakció polifoszfátok (a biomassza része, de TSS-ben kifejezve) kémiai kicsapás ...
7
Az ASM No.1 és az ASM No. 3.
8
ASM No.1…ASM No.3. Paraméterek száma nő
Minden modell „korlátok között” alkalmazható (egyszerűsítések, feltételezések) pl ASM No1.: semleges pH, tranziens folyamatok kizárása, tápanyag limitáció nem szerepel
9
Anyagmérlegek Reakciók Bemenetek Kimenetek
Változás = Bemenetek - Kimenetek ± Reakciók
10
Szennyvíz frakciók Előrelépés a klasszikus komponensek alkalmazásához képest KOI-ban mért szervesanyag frakciók (tehát nem BOI5) Nitrogén és foszforformák frakcionálva szerepelnek
11
A szennyvíz és az eleveniszap jellemzése (ASM nomenklatúra)
S - oldott komponensek X - szilárd (partikulált) komponensek Indexelés B - biomassza S - szerves szubsztrát O - oxigén N; B,H; B,A; NO; ND; stb.
12
ASM1 szennyvíz frakciók
Si Oldott inert szerves anyagok Ss Biológiailag könnyen bontható (oldott) szubsztrát g KOI/m3 Xi Partikulált inert szerves anyagok g KOI/m3 Xs Biológiailag nehezen bontható (partikulált) szubsztrát g KOI/m3 Xbh Aktív heterotróf biomassza g KOI/m3 Xba Aktív autotróf biomassza g KOI/m3 Xu Biológiailag inert alakos formában lévő … g KOI/m3 So Oldott oxigén g O2/m3 Sno Nitrát és nitrit g N/m3 Snh Szabad ammónia és ammónium ion g N/m3 Snd Oldott biológiailag bontható szerves nitrogén (ss) g N/m3 Xnd Alakos biológiailag bontható szerves nitrogén (xs) g N/m3
13
Nem mérhető frakciók? Respirometria (OUR, NUR stb.)
batch (lombik) kísérletek becslés (telepi anyagmérlegekből)
14
Oldott/szilárd szétválasztása
S oldott szilárd anyag (átmegy a filteren) X lebegőanyagok A határvonal? 1.6 m (GF/A) 1 m (GF/C) 0.45 m pórusméretű filterek
15
Szerves anyagok Kémiai oxigénigény KOI frakciók dikromátos (KOICr)
CKOI=SS+SI+XS+XI SS könnyen bontható (oldott) szerves anyag SI oldott, biológiailag inert szerves anyag XS lassan bontható (szuszpendált) szerves anyag XI. biológiailag inert (szuszpendált) szerves anyag
16
Nitrogén (ASM No.1) CTN =SNOX+SNH4+SND+SN,I+XN,D+XN,D+XN,I
CTN összes nitrogén SNOX nitrit és nitrát nitrogén, SNH4 ammónium és ammónia nitrogén, SN,D oldott, könnyen bontható szerves nitrogén vegyületek, SN,I oldott inert szerves nitrogén, XN,D szuszpendált, bontható szerves nitrogén vegyületek, XN,I szuszpendált inert szerves nitrogén
17
Nitrogén frakciók meghatározása
Feltételezve, hogy a nitrogéntartalom a különböző szerves frakciókban állandó: SN,I = fSN,I·SI XN,I = fXN,I·XI XN,D = fXB,N·XS fSN,I, fXN,I, fXB,N, tipikus értéke közötti SN,I, nagymértékben változhat (1-4 g N/m3)
18
Nitrogén frakciók meghatározása (becsléssel)
SND=(CTKN-SNH-SNI-XNI-SNbiomassza)·(1-CXTKN) XND=(CTKN-SNH-SNI-XNI-SNbiomassza)·CXTKN CTKN a szennyvíz összes Kjeldahl-nitrogén koncentrációja SNI oldott inert TKN frakció: (SNI= CTKN·fNI) (mgN·L-1) XNI partikulált inert TKN frakció: ((XNI= fIPN·fIP·CKOI) (mgN·L-1) fIPN: a N:KOI arány szennyvíz inert partikulált KOI-jára vonatkoztatva (-) fIP: a szennyvíz partikulált inert szervesanyag (KOI) frakciója (-) CKOI szennyvíz KOI koncentráció (mg·L-1) SNbiomassza=Σ·XB·(fBA+fBH) XB a szennyvíz biomassza koncentrációja (mgKOI·L-1) CXTKN a szennyvíz partikulált TKN koncentrációja (mgN·L-1), azaz CXTKN=CTKN-CSTKN
19
Foszfor (ASM No.2-től) CTP = SPO4+Sp-P+Sorg.P+Xorg.P
CTP összes foszfor, SPO4 oldott szervetlen ortofoszfát, Sp-P oldott szervetlen polifoszfát, Sorg.P oldott szerves foszfor, Xorg.P szuszpendált szerves foszfor.
20
Összetett változók TSS BOI5 SKOI Si Ss Xs Xbh Xba Xu Xi SBOIu XBOIu
fbod BOI5 XKOI KOI VSS icv ivt TSS BKOI= biológiailag bontható KOI
21
Tipikus nyers szv. KOI nem-denit. het. inert “valóság” IAWPRC Modell
oldott alakos KOI Könnyen bontható Gyors hidrolízis Lassú hidrolízis denit. het. autotrófok 10 60 100 110 20 59 1 40 400 össz. Könnyen bont. Lassan bont. Si Ss Xs Xi
22
Példák KOI frakcionálásra
23
Nitrogén összetevők Sno Snh Összes N sTKN Snd TKN Xnd
24
Tipikus nyers szv. N nitrát valóság IAWPRC Model oldott szervetl.
ammónium inert Snh Karbamid, ammónia Oldott szerv. Szuszpendált Inert old. Gyorsan bontható Gyors hidrolízis Lassú hidrolízis Biomassza Inert szuszpendált Snd nehezen bonth. könnyen bont. Xnd Xni Sni
25
Példák nitrogén frakcionálásra
26
Reaktor hidraulika Tökéletesen kevert “Plug flow”
27
CSTR d= Qinput V
28
“Plug flow” reaktor Bemenet Recirk. Túlfolyás Elfolyás
29
A PFTR egy szektora i Befolyó Túlfolyás a következő részbe Az előző
reaktorból bejővő i Iszap recirk. Belső recirkuláció
30
Peterson Mátrix 1 Xb 2 Ss 3 So 1 Növekedés 2 Elhalás -1/Y -1 Komponens
Folyamatosság Komponens i j Eljárás 1 Xb 2 Ss 3 So Foly. seb [ML-3T-1] 1 Növekedés 2 Elhalás Megfigyelt sebess. r = biomassza [M(KOI)L-3] szubsztrát oxigén -1/Y -(1-Y) -1 Y µSs k+Ss b Xb µ = maximum fajlagos növekedés K = fél szaturáció konstans b = pusztulás seb. Sztöchiometrikus Paraméterek: Y = valós növekedési hozam Anyagmérleg Kinetikai paraméterek
31
Egyenletrendszer µ Ss K+Ss Xb rSs = biomassza szubsztrát rXb = - b Xb
-1 Y oxigén rSo = - (1-Y) - bXb
32
Az ASM No.1. mátrix
33
ASM1 eljárások 1. Heterotrófok aerob növekedése
2. Heterotrófok anoxikus növekedése 3. Autotrófok aerob növekedése 4. Heterotrófok pusztulása 5. Autotrófok pusztulása 6. Oldott szerves nitrogén ammonifikáció 7. Visszatartott szerves anyagok hidrolízise 8. Visszatartott szerves nitrogén hidrolízise
34
ASM1 eljárások 1. Heterotrófok aerob növekedése
Az oldott szubsztrátok (szénalapú) konverziója a biomasszába folyamat sebessége - szubsztrát és oxigén szükséges - a szaturáció függvényében = Sx/(Ksx + Sx) kis mennyiségű ammónium igény (ASM3 tápanyag limitáció) lúgosság megjelenése a modellben
35
ASM1 eljárások 2. Heterotrófok anoxikus növekedése
hasonló az aerob növekedéshez, kivéve, hogy a nitrát nitrogén az electron akceptor (oxigén az aerob növekedésnél) switching function = Koh/(Koh + So) megnöveli a lúgosságot
36
ASM1 eljárások 3. Autotrófok aerob növekedése
nitrifikáció (nitrifikáló szervezetek növekedése) biomassza növekedés (oldott ammónium, mint energiaforrás használatával) oxigén és ammonia-nitrogén szükséges nitrát-nitrogén keletkezik legnagyobb hatás a lúgosságra
37
ASM1 eljárások 4. Heterotrófok pusztulása
a biomassza halála (“kannibalizmus”, lízis) heterotróf biomassza konverziója biológiailag lassan bontható szubsztráttá és inert alakos anyaggá alakos szerves nitrogén is keletkezik
38
ASM1 eljárások 5. Autotrófok pusztulása
a heterotrófok pusztulásához hasonló modell
39
ASM1 eljárások 6. Oldott szerves nitrogén ammonifikációja
az oldott szerves nitrogén konverziója ammoniává
40
ASM1 eljárások 7. Szerves anyagok hidrolízise
biológiailag nehezen bontható szubsztrátok konverziója biológiailag könnyen bontható szubsztráttá a heterotrófok esetében elsőrendű elektron donor szükséges (oxigén és/vagy nitrát)
41
ASM1 eljárások 8. Szerves nitrogén hidrolízise
alakos szerves nitrogén konverziója oldott szerves nitrogénre (ezután ammóniummá pont) A visszatartott szerves anyagok konverziójához hasonló modell
42
ASM1 mechanizmusok Nyers szv. Reaktor Tisztított szv. Si Ss Xs Xi X
pusztulás Xb Xu 1-fu fu hidrolízis degradáció O2
43
Hőmérséklet függőség µ T Arrhenius egyenlet µT= µ20 • K (T-20)
10 30 T
44
Kinetika az ASM modellekben
45
Alapfolyamatok Biológiai növekedés Hidrolízis Pusztulás
46
A Monod-görbe
47
Fajlagos szaporodási sebesség
fajlagos szaporodási sebesség [t-1] max maximum fajlagos szaporodási sebesség [t-1] S limitáló szubsztrát koncentráció [M/L-3] KS szubsztrát féltelítési állandó [M/L-3]
48
Biomassza növekedés (tápanyaglimitált környezetben), a két egyenlet összevonásával:
49
A hozamkonstans a tápanyagok részleges felhasználása:
új sejtek létrehozása szerves és szervetlen végtermékek kialakulása Y: hozamkonstans [M/M] tipikus tartományok: aerob mikroorg.: 0,4-0,8 mg/mg anaerob mikroorg: 0,08-0,2 mg/mg
50
Szimulátorok Több nemzetközi kutatóhelyen ASM alapokon működnek
SSSP, ASIM, BioWin, EFOR, GPS-X, SIMBA, STOAT, WEST ASM alapokon működnek
51
Kinetikai/sztöchiometriai paraméterek
52
Kinetikai/sztöchiometriai paraméterek
53
Modell kalibráció Megbízható eredményhez nélkülözhetetlen!
Cél: számított és mért eredmények közötti különbség minimalizálása Nagy számú bemenő adatigény Módszerek „kézi” kalibráció: paraméterek változtatása, és a változások elemzése (lassú, nagy szaktudást igényel) „automata”; Számítógép segítségével (pl. nagy számítási igényű optimalizációs algoritmusok felhasználásával
54
Összegzésként... A modellek alkalmazása: hasznos eszköz lehet, de
kellő alaposságot igényel (szv. frakcionálás, kinetikai jellemzők meghatározása) szükséges a „motor” működésének ismerete (korlátok, egyszerűsítések stb.)
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.